– Ez a tábor összefogás eredményeként jött létre – mondja Bíró László tábori püspök. – A honvédség nagyon sok mindenben segít.
Az idei táborunkba Szolnokról érkeztek a tisztek, a logisztikai segítséget Kaposvárról kaptuk. Emellett a Ludovika Zászlóalj hallgatói is itt vannak. A látogatónapon pedig rendszeresen felkeresik a tábort a honvédség vezetői, ezzel is jelezve, hogy értékelik mindazt, amit a tábori püspökség munkatársai és a katonák végeznek itt.
Mit jelent az, hogy a tábor katonai alapokon nyugszik? – kérdezem a tábor vezetőjét, Kálinger Roland tábori lelkészt.
– Ide katonaszülők gyermekei jönnek, és mi fontosnak tartjuk, hogy belelássanak egy kicsit a katonák életébe. Azt reméljük, hogy így jobban megbecsülik majd azt a munkát, amelyet a szüleik hivatássukként választottak. Ezért vettük bele a tematikába a katonasuli-programot, melynek keretében a gyerekek megismerkedhetnek a katonai élet alapjaival. Tanítunk nekik többek között tájolást, GPS-használatot, megismerhetik az egészségügyi ellátás alapjait, a különböző túlélési technikákat, és elsajátíthatják a rejtőzködés elemi ismereteit. A GPS-ben való jártasság nem csak azért fontos, mert ma már a túrázók is ezt használják. Ha egy komoly technikai eszközt adunk a gyerekek kezébe, azzal felelősséget is bízunk rájuk, így lehetőségünk van arra, hogy egy feladaton keresztül több oldalról is fejlesszük a képességeiket.
Az első és legfontosabb szempont természetesen a biztonság. Van íjászat és lövészet is légpuskával. Ezeknek a foglalkozásoknak az előkészítését már hajnalban megkezdik a munkatársaink. A gyerekek így azt is láthatják, hogy különleges sportot űzni is lehet, de csak kellő odafigyeléssel és az előírások betartásával.
A cserkészet megalapítójának, Robert Baden-Powellnek – ahogyan gyakran emlegetik: BiPinek – az volt az elve, hogy ha egy gyermeknek feladatot adunk, azzal meg is bízunk benne, s ez jó irányba alakítja a személyiségét. Itt a táborban nagyon sok önálló feladatot kapnak a gyerekek, hogy érezzék: komolyan vesszük őket. Ezzel egyéniségüket és jellemüket is fejleszteni tudjuk.
A tábor a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet közvetlen közelében található. Fontos, hogy a gyerekek észrevegyék: az, ami körülöttük van, megbecsülendő és védendő érték. A számítógépek virtuális világából szeretnénk visszavezetni őket a természetbe. Egyik nap a Kányavári-szigeten jártunk. Itt nemcsak a természet értékeivel ismerkedhettek meg. Azt is megtanulták, miként kell viselkedni egy ilyen helyen: nem szabad felzavarni a madarakat, és a növényeket is kímélni kell.
A kultúrát sem hanyagoljuk el a táborozás alatt. Elsőre talán furcsának tűnik, hogy a gyerek a vakáció alatt verset vagy katona- és népdalokat tanul. De a nyaralás nem azt jelenti, hogy az ismeretszerzés három hónapra abbamarad. A gyerkőcök ezekbe a programokba is szívesen bekapcsolódnak, egyáltalán nem érzik kényszernek az ilyen feladatokat.
A katonás élet a tábor napirendjében is megnyilvánul. A gyerekeket kisebb csoportokra osztjuk, s az egyes egységeknek hivatásos katonai vezetőjük van, akinek a munkáját egy tisztjelölt hallgató segíti. A gyerekek számára természetes, hogy reggel az ébresztőt kürtszó jelzi, amely után reggeli tornára, majd mosakodáshoz sorakoznak. A rend biztonságérzetet, a fegyelem pedig tartást ad nekik.
A vezető mindig egy tábori lelkész. Sok résztvevő a vallásukat aktívan gyakorló családokból érkezik. Nemcsak katolikusok, hanem református és evangélikus gyerekek is. S persze olyanok is, akik nem vallásosak. A tábor fontos feladata a tanúságtétel. Itt nem csupán a katonai viselkedési szabályok irányítanak, jelen van a keresztény etika is, elsősorban a gyerekek egymáshoz való viszonyában. A szentmisét nem tettük kötelezővé, de az, aki nem vesz részt a szertartáson, kíváncsi lesz arra, vajon hol voltak a társai, és mit csináltak ott. A kommunikáció terén is szeretnénk korszerűek lenni, ezért mindennap online tudósítást teszünk közzé az interneten a tábor eseményeiről. Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak a szülők, de a család minden tagja és az ismerősök is szívesen olvassák ezeket az írásokat. S a tábori püspökség munkája, jelenléte ezáltal is nagyobb nyilvánosságot kap.
– Ez a gyermektábor a tábori lelkészség szolgálatkészségét is jelzi az egész honvédség számára – egészíti ki a táborvezető gondolatait Bíró László. – Így hatványozhatjuk meg jelenlétünk tudatát. A táboroknak preevangelizáló jellegük is van. Találkoztunk már olyan gyerekkel, aki a táborba megérkezve azt kérdezte a templomra mutatva: Mi ez a nagy épület? A gyerekek a napi tevékenységeik során megismerkedhetnek a tábori lelkésszel, aki ugyanúgy katona, mint a szüleik. Az ő személyén keresztül pedig a kereszténység értékelése is jó irányt vehet bennük.
– A táboron keresztül eljuthatunk azokhoz is, akikhez másként nem lehetne – teszi hozzá Berta Tibor táborparancsnok. – XVI. Benedek úgy fogalmazott, hogy annyi út vezet Istenhez, ahány ember él a Földön. Ez a tábor is egyike lehet az Istenhez vezető utaknak.
Fotó: Baranyai Béla
