Egyházunk

„Minisztertanács” a pápánál

Ferenc pápa április elsején két és fél órás megbeszélést tartott a római kúria vezetőivel. A tanácskozáson az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás kuriális reformra vonatkozó pontjairól volt szó. A részletekről nem adott hírt a vatikáni sajtóiroda. Ferenc pápa beiktatása óta ez volt a második „kabinetülés”. Először szeptember 10-én tartottak ilyen értekezletet. A legutóbbi konklávét megelőző bíborosi megbeszéléseken többek között abban egyeztek meg a résztvevők, hogy a vatikáni főhivatalok között szorosabb együttműködésre, az egyházi vezetők között pedig a kollegialitás erősítésére van szükség. (KNA)

Az ortodoxok megosztottsága

Az ukrajnai jezsuita tartományfőnök, David Nazar szerint a krími konfliktus nagyon megosztotta a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodoxokat. Putyinnal újjáéledt a politikai teológia, a világi és egyházi birodalmi gondolkodás, amely Kirill pátriárka számára is örökölt gondolat. (KAP)

Ruandában a népirtásra emlékeztek

A közép-afrikai Ruandában országszerte számos rendezvényen emlékeztek meg a húsz évvel ezelőtti népirtásról. 1994. április 7-én tört ki a polgárháború, melynek kiváltó oka az akkori elnök, Juvénal Habyarimana repülőgépétért – máig tisztázatlan – támadás volt. A merényletet követő három hónap alatt a hutu népesség mintegy nyolcszázezer tuszit és mérsékelt hutut ölt meg. A vérengzések igazi oka valószínűleg a két törzs földért folytatott harca lehetett. (KNA)

Hogyan lesz valaki az olasz püspöki konferencia főtitkára?

Megválasztják? A pápa nevezi ki? Az olasz püspöki konferencia olyan közel áll Róma püspökéhez, hogy – legalábbis eddig – a mindenkori pápa nevezte ki elnökét és főtitkárát.

Az érdekesség ott kezdődik, hogy a „világ másik végéről” érkezett pápa decemberben Rómától távol, az olasz „csizma” csúcsán lévő Calabria tartományból szemelte ki Cassano all’Ionio hatvanhat éves püspökét, Nunzio Galantinót, hogy ideiglenesen töltse be a főtitkári tisztet.

Passió-előadás a kelenföldi Domokos Pál Péter Általános Iskolában

A próbát figyeljük. Meglep a gyerekek komolysága, koncentráltsága. Mindenki tudja a szerepét, hogy mikor, ki után következik, és hogy honnét jön be, merre megy ki a színről; nincs sem nevetgélés, sem bizonytalankodás. Gyorsan megfeledkezem róla, hogy gyerekekről van szó, és máris a darabban vagyok, magába szippant a történet. Mintha az elsőtől az utolsó jelenetig minden szereplőt ugyanaz az erő mozgatna az egyszerre megrázó és szükségszerű végkifejletig. Jézus meghal, a gyerekek pedig sorba rendeződnek, felénk fordulnak, és úgy tekintenek ránk, mintha a vesénkbe látnának.

Országjáró

Kaposvári egyházmegye

A történelmi egyházak képviselői az elmúlt napokban számos somogyi intézményben idézték a Bibliát, megáldva, illetve megszentelve az átadott létesítményt, valamint az ott élőket, s a dolgozókat. A fenntartók ugyanis már megbizonyosodtak arról: nagy erő rejlik a kegyelemkérő fohászban, az áldó hatalmak jelenlétében.

Imasarok a gyermekotthonban

Imasarkot alakítottak ki a balatonboglári Kikötő Gyermekotthon könyvtárában. A néhány négyzetméteres, meghitt „kuckót” – amely alkalmas hely a csöndes imára – Czöndör István evangélikus lelkész, Szabó Levente református lelkész, valamint Várnai László plébános áldotta meg, illetve szentelte fel a gyerekek és a munkatársak jelenlétében.

Isten mindenütt jelen van, s az imaszoba hívogat az imádságra. Jézus imádságra buzdít bennünket, s azt kéri, hogy legyünk állhatatosak a keresésben, a zörgetésben és a kérésben – hangsúlyozták az egyházak képviselői, arra is utalva: az imádság a Szentlélek beengedése életünkbe.

Férjem, Kakuk György koszovói ENSZ békefenntartó misszióban végzett megbízatásának lejártával 2009 nyarán Kelet-Timorba, Dilibe költöztünk, ami óriási kihívást jelentett. Az akkor éppen második osztályt végzett Janka lányunk és az első évfolyamot befejezett András fiunk ugyanis hallani sem akart arról, hogy még távolabb kerüljünk az otthonunktól, a barátainktól, az akkor már kilencvenéves dédnagyanyánktól, a családunktól.

A délkelet-ázsiai országból Új Ember-olvasó honfitársaink küldték el írásaikat

A kereszténységet a portugál gyarmatosítók hozták el Kelet- Timorba. A misszionáriusok jó munkát végeztek. Az egymillió lakosú ország mélyen vallásos, és a katolikus egyház bármilyen politikai döntés meghozatalánál megkerülhetetlen. Az egyház kivívta magának a hívek tiszteletét. Az 1975-ben kezdődött indonéz megszállás alatt az egyetlen olyan intézmény volt, amely, ha kellett, diplomáciával, ha kellett, az illegalitásba szorult gerillák segítésével fenntartotta a reményt a kelet-timoriakban.