Ázsiába vezet a harmadik apostoli út

II. János Pál pápa ezt írta Egyház Ázsiában kezdetű apostoli levelében, 1999. november 6-án: „Ahogy az első évezredben a keresztet európai talajban ültették el, a második évezredben pedig Amerikában, úgy a harmadikban remélhetőleg a hívek nagy tömege Ázsia hatalmas és élő kontinenséről kerül majd ki.” Talán erre utal a Dél-Koreába érkező Ferenc pápát köszöntő dal címe is: Koinonia. Ez a görög szó az újszövetségi Szentírásban a keresztények egymással és Istennel való közösségét fejezi ki. Szent János első levelében így ír erről: „Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis közösségben vagyunk az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.” Ezt a békességet szerző közösséget kínálja a földrésznek a kereszténység. Ázsia – és közelebbről Korea – ugyan nagy történelmi múlt és jelentős szellemi értékek örököse, a modern gazdasági fejlődés lehetőségének birtokosa, de nagyon híjával van a békességnek. Dél- Korea hatvan éve a szovjet terjeszkedési szándékból kirobbantott koreai háború következményeinek feszültségében él.

Caserta üzenete

Mióta olvastam a hírt, hogy Ferenc pápa Szent Anna napján Casertába látogat, azóta tudom, hogy a település Nápolytól mintegy harminc kilométerre keletre fekszik. Annak is utánanéztem, hogy a hetvenötezres város mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari központ és püspöki székhely is. Nevezetes látnivalója az egykori Bourbon királyi palota, amely fenséges parkjával a világörökség része.

Ennek a palotának a nagytermében találkozott a Casertába látogató Ferenc pápa az egyházmegye papságával, majd az épület előtti téren nyitott dzsipjéről üdvözölte az egybegyűlteket. Mindez azonban inkább csak a város életében volna jelentős esemény, és nem jelentene mindnyájunk számára szóló üzenetet.

Pápalátogatás a vatikáni menzán

Ferenc pápa július 25-én délben váratlanul felkereste a vatikáni menzát, ahol a szentszéki alkalmazottak ebédelnek. A menza konyhafőnöke így fogalmazott a látogatással kapcsolatban: „Igen, a pápa ma a mi vendégünk volt. Úgy érkezett, ahogyan a legegyszerűbb munkások. Beállt a sorba, kiszolgálta magát, mint a többiek: magához vette a tálcát és az evőeszközöket.

Voltál már boldog?

MAGIS – ignáci lelkiségű Voltál már boldog? találkozó Budapesten

Előfordult már veled, hogy nézted a naplementét, és egyszerűen boldog voltál? Vagy hogy beszélgettél egy barátoddal, és érezted, hogy egyek vagytok, és együtt minden sikerül? Hát olyan, hogy magad sem tudod, miért, de adni akartál – az idődből, a tehetségedből, egy kicsit saját magadból, és azt gondoltad, hogy talán, de csak talán most valami fontosat csináltál? Na, ezek azok a pillanatok, amelyekről a magis szól. A MAGIS pedig az a program, ami a te magisodról szól. De hogy értsd is, amiről beszélek, olvasd el a cikket!

Nagy Heródes korától a keresztesekig

Történelmi séta a Földközi-tenger partvidékén

A Szentföld nekünk Jézus földjét jelenti. Az ő emlékét keresi minden zarándok Galileától Jeruzsálemig, vagy éppen visszafelé. Ám vannak olyan helyek ezen a kis földdarabon, amelyek az evangéliumok beszámolói szerint nem őrzik Megváltónk lábnyomát, legalábbis nem tesznek említést arról, hogy járt volna arra. Mégis, ha e helyek kimaradnának zarándoklatunk programjából, akkor nem lenne teljes a kép, amelyet e vidék történetéről és az itt élő emberekről alkothatunk. Ezért szentföldi utunk végén egy ókori kikötővárost, egy tengerparti mészkőbarlangot, a keresztesek lovagvárát és egy igazi arab bazárt kerestünk fel.

A Földközi-tenger partvidékén Caesarea városát a zseniális építő és féktelen uralkodó, Nagy Heródes építtette ki az akkori világ Las Vegasává, majd amikor Krisztus előtt 9-ben elkészült, hódolata és politikai éleslátása jeleként Augustus császárról nevezte el. Mély vizű tengeri kikötőre volt szüksége, amely Alexandria riválisává válhat. Ez a hely már a Krisztus előtti IV. században is lakott volt. A föníciaiak kikötőt építettek ide, melyet az ókori szerzők általában Sepphoris néven emlegettek. Heródes új városában a tengerészek a partra szállást követően megkapták a fizetségüket, amit rögtön ételre-italra válthattak a mozgalmas parti vendéglőkben. S amint csillapították éhségüket, új élvezetek után néztek a hetairák szállásain és a „játékbarlangokban”.

Hittel, zenével

 

Hatvan éve szentelték a „muzsikus pap” Bucsi Lászlót

Bucsi László 1931. február 8-án született Csongrád megyében. Idén hatvan éve, 1954. június 20-án, Esztergomban szentelték pappá, s először káplánja volt, majd 1980-tól a püspök által kinevezett templomigazgatója a pesti ferences templomnak. Ezek után 1993-tól egészen haláláig volt plébános Budafok belvárosában.

Bátyja után választotta ő is a papi hivatást. Az akkori politikai hatalom intézkedései, Mindszenty József bíboros koncepciós elítélése, valamint az egyház, a „klerikális reakció” megbélyegzése mind csak megerősítették elhatározásában.

A holnap egyházának építőkövei

Egerszalóki találkozó – harminckettedszer

„Nem építek homokra házat, te vagy a kősziklám, Jézus” – zengte együtt félezer fiú és lány a Bükk lankáin a nyár közepén öt napon át az idei Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat himnuszát. Résztvevőként beépültünk a többségében tinédzserkorú útkeresők közé, hogy bepillanthassunk a jövő katolikus egyházába. Színpadon táncoló apácák, zúzós rockdalt végigtapsoló püspök, hajnali órákban is tömött templom a szentségimádáson – a helyszínről jelentjük…

Harminckettedik alkalommal gyűltek össze a nyár egyik legforróbb hetében felfrissülést keresve fiatalok százai Egerszalókon. Nem a településhez közeli hőforrás és a környezetében elburjánzott élmény- és wellnessközpont sokcsillagos szállásaiban nyújtózkodtak el, hanem a falu szívében, a harangtorony tövében vertek sátrat. Lelki erőmű üzemel itt már évtizedek óta, s hiába hideg a víz a zuhanyzóban, az ebédért hosszú sort kell végigállni, a kánikula kihívásait pedig légkondi helyett csupán egy terebélyes ponyva tompítja, mindez lényegtelen. Legalábbis erre utal, hogy évente rengeteg fiatal szavaz a külsőségek, az élvezetek helyett a belső építkezésre, a szív megújulására. Ami azt illeti, építkezni lehetett idén bőven, hiszen a találkozó mottója ezúttal így hangzott: „Rád építek!”

Keresztények kálváriája Moszulban

Egyre drámaibb a helyzet az iraki keresztények számára. A moszuli szír katolikus érsekségi palotát az önmagát Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ILIÁ) nevező terrorcsoport szélsőséges iszlamistái leégették – tájékoztatott róla Ignace Joseph III. Younan szír katolikus pátriárka, aki július 19-én találkozott a Vatikánban Dominique Mamberti érsekkel, az államközi kapcsolatok titkárával.