Vatikáni Rádió

Újabb drámai pillanatok elé tekint az afrikai ország. Úgy tűnik, hogy végső pontjához érkezett a megválasztott elnök, Alassane Ouattara és a leköszönő Laurent Gbagbo közötti konfliktus. Köztudott, hogy a korábbi államfő visszautasítja a hatalom átadását utódának. Ouattara csapatai a főváros után Abidjan, az ország gazdasági központja, a korábbi államfő álláshelye fölött is átvették az ellenőrzést. Az új elnök katonái az állami televíziót is elfoglalták. Attól lehet tartani, hogy a válság csak vérfürdő árán oldódik meg.

Erdő Péter bíboros beszéde a belgrádi találkozón

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös bizottsága február 17-étől 20-áig a szerb fővárosban tartotta éves találkozóját, amelynek központi témája a nemzeti önazonosság és az európai integráció volt. A találkozót február 18-án Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke nyitotta meg.

– A történelemnek olyan pillanatában élünk, amelyben valóban nagyon sürgető feladatot jelent a keresztény egyházak közötti tanácskozás, elmélkedés és ökumenikus ima – mondta Erdő Péter bíboros, majd a béke témájával foglalkozott. – A világ visszaélhet a béke fogalmával, mint ahogy ez a vasfüggöny országaiban történt, ahol az úgynevezett békemozgalmak a papság megosztására törekedtek, és a kommunista párt céljai szerint akarták manipulálni az egyházat. Ma is ébernek kell lennünk, hogy meg tudjuk különböztetni a szavakat a különböző érdekcsoportok, pártok vagy mozgalmak valódi céljaitól.

XVI. Benedek január 29-én a Szentszéki Államtitkárság Államközi Kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának tagjává nevezte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket.

A kínai püspökszentelésről

XVI. Benedek „mély sajnálattal” vette tudomásul a hírt, hogy november 20-án Hebei tartományban püspökké szentelték Joseph Guo Jincait. Ez a püspökszentelés, amelyre pápai megbízás nélkül került sor, fájdalmas sebet üt az egyházi szeretetközösségen, és súlyosan megsérti a katolikus egyházfegyelmet ‒ olvassuk a november 24-én közzétett szentszéki jegyzékben. Mint ismeretes, az elmúlt napokban több püspököt kényszerítettek arra, hogy püspökszentelési szertartáson vegyenek részt, illetve hogy püspököket szenteljenek. Ez a kínai kormányhatóságok és biztonsági szervek által gyakorolt nyomás és szabadságkorlátozás súlyosan megsérti a vallás- és lelkiismereti szabadságot. A Szentszék ezért fenntartja magának a lehetőséget, hogy elmélyülten tanulmányozza és értékelje a történteket, többek között az érvényesség, valamint az érintett püspökök kánonjogi helyzetét illetően. Ami történt, mindenképpen fájdalmas Guo Jincai atya számára, aki püspökké szentelése következtében rendkívül súlyos helyzetbe került kánonjogi szempontból mind a helyi, mind az egyetemes egyházban. Súlyos büntetésnek tette ki magát az egyházi törvénykönyv 1382. kánonja szerint (ez kimondja, hogy az a püspök, aki pápai megbízás nélkül szentel valakit püspökké, valamint aki tőle a szentelést kapja, önmagától beálló kiközösítésbe esik).

XVI. Benedek a Kultúra Pápai Tanácsához

A tanács november 10-13-i plenáris ülése pápai fogadással ért véget. A Kommunikáció kultúrája és új nyelvezetek címmel megtartott összejövetel alkalmat adott az egyház küldetését jelentősen érintő téma további elmélyítésére. „Az egyház keresse az új nyelvi kifejezésmódok adta lehetőségeket a hit átadása érdekében”– mondta a pápa.

Új nyelvezetekkel és közlési formákkal jellemezhető kulturális átalakulási folyamatnak vagyunk szemtanúi. Ebben a kontextusban természetesen az evangéliumi üzenet átadása is nehéz feladat. Manapság a fiatalok nem kis hányada olyan közlési formákat alakít ki, amelyek nem segítik a fejlődésben, hanem sokkal inkább a magány és az elhagyatottság érzését növelik számukra. E jelenségek a nevelés-oktatás sürgető szükségleteire hívják fel a figyelmet, amelyekre kreatív módon kell választ adni, nagy hangsúlyt fektetve az ember természetének megfelelő kommunikáció támogatására, oly módon, hogy az serkentse a kritikai érzéket és az ítélőképességet. „Meg kell őrizni az írott szó és a logikus gondolkodás kultúráját, miközben fel kell használni az új technológiák lehetőségeit” – mondta Erdő Péter bíboros az ülésről szólva a Vatikáni Rádióban.

A pápa buzdítása a szeminaristákhoz

XVI. Benedek pápa október 18-án személyes hangú levelet intézett a szeminaristákhoz az idén befejeződött papság éve alkalmából. A szentatya visszaemlékezik rá, hogy 1944-ben, amikor behívták katonai szolgálatra, elmondta: pap akar lenni. A hatóságok azt válaszolták: az új, náci Németországban nincs szükség papokra. Ő azonban tudta, hogy a náci őrület által okozott óriási pusztulást követően még sokkal nagyobb szüksége lesz az országnak papokra, mint valaha. Ma is sokan gondolják, hogy a katolikus papi hivatás már a múlté, nincs jövője. Ezzel szemben az embereknek mindig szükségük lesz Istenre, a technika által uralt, globalizált világban is. Arra az Istenre, aki Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát, és aki mindnyájunkat az egyetemes egyházban gyűjt egybe. Ahol az emberek elvesztették az Isten iránti érzéket, ott kiüresedik az élet. Ezért sokan a mámorban, az erőszakban keresnek menedéket.

Személyi változásokról

A szentatya október 7-én, életkorára való tekintettel elfogadta Paul Josef Cordes bíboros, a Cor Unum pápai tanács elnökének lemondását, és Robert Sarah érseket, a Népek Evangelizálása kongregáció eddigi titkárát nevezte ki a Cor Unum tanács elnökéül. Elfogadta továbbá Claudio Hummes bíboros, a papi kongregáció prefektusának életkorára való tekintettel beadott lemondását, és utódául Mauro Piacenza érseket, a dikasztérium eddigi titkárát nevezte ki.

A pápa a katolikus újságírókhoz

Október 4-től 7-ig nyolcvanöt ország mintegy kétszáz újságírója vett részt a közösségi tájékoztatás pápai tanácsa által ötödik alkalommal megrendezett kongresszuson, amelynek elsődleges célja a katolikus sajtó jelenlegi és jövőbeli szerepének vizsgálata. Különleges figyelmet szentelnek az internet, továbbá a kommunikáció új eszközeinek felhasználására az egyházi struktúrákban. Magyar részről Neumayer Katalin, a Magyar Kurír főszerkesztője és Harmath Károly ferences, az újvidéki Agapé Kiadó alapítója vett részt.

A szentatya a kongresszus zárónapján találkozott a részt vevő újságírókkal, és beszédet intézett hozzájuk. Szólt egyrészt az írott sajtónak a mai globalizált és „antennákkal teli” világban betöltött szerepéről, másrészt pedig „katolikus” jellegéről, ami azt jelenti, hogy mindig az igazság útján halad. Az igazság buzgó szívvel és értelemmel, továbbá hozzáértő módon való keresése a katolikus újságíró állandó feladata – magyarázta. Sajnos a mai virtuális világban fennáll annak a veszélye, hogy az ember egyre messzebb kerül a valóságtól, ami az igazság kutatását is kivételesen nehézzé teszi.

Harmincéves a Magyarok Nagyasszonya-kápolna

„A Magyarok Nagyasszonya oltalmában még soha nem csalódtak gyermekei” – mondta II. János Pál pápa 1980. október 8-án, amikor a Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított Magyarok Nagyasszonya-kápolnát (képünkön) felszentelte. Október 12-én, a harmincéves évforduló alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutatott be a kápolnában a Rómában élő magyarokkal. (MK)