Keresztényüldözés

Pápai küldött Irakba

Szolidaritásának kifejezésére Ferenc pápa a nagyhétre Irakba küldte Fernando Filoni olasz kuriális bíborost. Filoni bíboros mindenekelőtt a Moszulból és a Ninive-fennsíkról elűzött keresztény családok számára közvetíti majd Ferenc pápa együttérzését. A Római főegyházmegye ajándékaként minden család egy „colomba” nevű hagyományos péksüteményt kap ajándékba. Filoni 2003-ban apostoli nunciusként szolgált Bagdadban, és a háború idején ő volt az egyetlen diplomata, aki a városban maradt. A pápa az otthonából elűzött valamennyi irakiért imádkozik, különösen a keresztényekért, akik a kurdok által lakott területen találtak menedékre. Reméli, hogy hamarosan visszatérhetnek városaikba és falvaikba, ahol évszázadok óta polgártársaikkal jó egyetértésben éltek. (KNA)

A Camorra

Nápoly Scampia negyedében a hetven éve épült lakóházakban nyolcvanezer ember él. Fabrizio Valletti hetvenhét éves jezsuita, egy ifjúsági központ vezetője jól ismeri ezt a városrészt, ahol évek óta az egyik olasz maffiaszervezet, a Camorra fészke rejtőzik. Ismeri a szomorú adatokat is: a fiatalok hetven százaléka munkanélküli, és a Camorra a legfőbb munkaadó, amely egyúttal Európa legnagyobb „drogáruháza” is.

Elég a szíriai vérontásból!

A keresztények ismét a harcok beszüntetését követelik

 

A szíriai polgárháború ötödik évének kezdetén az országban élő keresztények ismét a harcok beszüntetését követelik. Ferenc pápa felhívása nyomán számos egyház templomaiban tartottak böjtöt és imanapot azzal a céllal, hogy a politikai felelősöket a béke megvalósítására figyelmeztessék. III. Gergely antiochiai melkita pátriárka ezekkel a szavakkal fordult a világhoz: „Elég! Elég! Elég volt a háborúból Szíriában!”

A pápa radikális

A stuttgarti Katholisches Bibelwerk kiadó gondozásában február 18-án megjelent a nyugalmazott Walter Kasper bíboros Ferenc pápa – Az érzékenység és szeretet forradalma című kötete. Könyvében a bíboros Ferenc pápáról szólva úgy fogalmaz: a szentatya „nem liberális, nem is konzervatív, hanem radikális”. Programja ezzel a latin gyökér szóból eredő jelzővel jellemezhető leginkább.

A klímaváltozás „böjtje”

Általánossá vált köreinkben az a nézet, hogy a II. vatikáni zsinat (1962–1965) nagyon megkönnyítette a katolikusok böjti kötelezettségét. Eltörölte a pénteki böjtöt (!), csak nagyböjt pénteki napjain kell böjtölniük azoknak, akik nincsenek felmentve ez alól. Pedig a zsinat célja nem ez volt. Éppen ellenkezőleg, meg akarta menteni, erősíteni kívánta az egyházban a böjti szellemet. Mert addigra a jogi szemlélet következtében szinte mindenki fel volt már mentve a böjti napok, a péntekek megtartása alól, tekintettel arra, hogy nehéz testi vagy szellemi munkát végzett, nem a saját asztalánál étkezett, utazott, idős vagy beteg volt és így tovább.

Jézus nyelvét beszélik

Szíria keresztényeinek kálváriája

 

Szíria északi részén, a Kabur folyó mentén fekvő falvakban éltek a legutóbbi időkig azok az asszír keresztények, akik  ősi, zárt közösségeikben megőrizték liturgiájukat és liturgikus nyelvüket. Pedig a XX. században, száz évvel ezelőtt menekülniük kellett, amikor az örmény népirtás idején gyilkolták, elűzték őket az úgynevezett ifjútörökök és a kurdok a haldokló Oszmán Birodalomban.

Ma sem tudunk róla mindent

1848. március 15.

 

Százhatvanhét esztendő telt el azóta. Minden évben ünnepeljük, idézzük nagyjait, hallgatjuk tanulságait. Ám még az sem biztos, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél szavalta el először a Talpra magyart. S még mennyi részlet, esemény! Pedig milyen érdekesek a korabeli pesti utcák, az egyetemi ifjúság élete, a forradalmi „tömeg” összetétele.