Az irgalmasság arca

Ferenc pápa lekipásztori útmutatása

 

A bulla függőpecsétet jelent. A magyar történelemben jelentős Aranybulla neve is arra utal, hogy tartalmának fontosságát a fonaton függő aranypecsét fejezte ki. A középkorban a pápai bullát is ilyen pecséttel látták el. A rendkívüli szentévet meghirdető pápai rendelkezést pápai bullának nevezzük.

Ferenc pápának Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) című bullája azonban nem annyira jogi, inkább spirituális nyelvezetével tűnik ki. Lelkipásztori útmutatás, reményt keltő üzenet ez, amely a december 8-tól 2016. november 20-ig tartó rendkívüli szentévre szól.

Egy küzdelmes élet

Adriányi Gábor egyháztörténész nyolcvanéves

 

Egy cicerói mondat – Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt (a küzdelmes tanulmányok édes gyümölcsei) – áll annak a tanulmánykötetnek élén, amelyet Adriányi Gábor 80. születésnapjára adtak ki a professzor egyháztörténész tisztelői. Az ünnepelt életének és munkásságának színterei – Nagykanizsa, Veszprém, Budapest, Róma, Ransbach, Bonn, Köln, Budapest – is elárulják küzdelmeit, de európai színvonalú képzettségét is.

Az örmény népirtás centenáriumán

Ferenc pápa szentmisét mutatott be április 12-én, az örmény népirtás századik évfordulóján az örmény katolikus főpapok és az örmény egyház főpapjainak részvételével, illetve jelenlétében. A szentmise előtt emlékeztetett arra, hogy ma is egyfajta népirtás tanúi vagyunk a világban. Ennek oka az általános és kollektív érdektelenség: Káin cinkos közönye, amellyel felkiált: „Mit érdekel engem? Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?”

Kancellár a ravatalnál

A német katolikus sajtó köszöntötte Helmut Kohl volt német kancellárt 85. születésnapja alkalmából. Tizenhat évig volt a Német Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke, és nevéhez fűződik a német egység helyreállítása. Változó világunkban arra is emlékezhetünk, hogy a politikára nem úgy tekintett, mint a személyes meggazdagodás és a hatalmaskodás lehetőségére.

„Zöld út” a szegények testvérének

A vatikáni zsinat nagy nyugati irodalmából a hatvanas években elsőként a kiváló jezsuita publicista, Mario von Galli kitűnő háromkötetes zsinati riportkönyve jutott el hozzám. Abban olvastam először néhány sort az akkori Rio de Janeiró-i segédpüspökről, és láttam egy jellegzetes képsort róla, amint széles gesztusokkal beszélget valakivel. Azt írta a szerző, hogy „egyike a zsinat nagy összekötő embereinek”. Attól kezdve alakja összeforrt a II. vatikáni zsinattal, 1985-ben bekövetkezett „eltűnése” révén is. Most azonban Ferenc pápa szándéka szerint ismét meg kell ismernünk őt. Hírül adták, hogy hamarosan megkezdődik a boldoggáavatási pere.

Az irgalmasság gyógyír lehet

Nyilvánosságra hozták Ferenc pápa szent évet meghirdető bulláját

 

Az április 11-én nyilvánosságra hozott pápai bulla bevezetője megindokolja, miért éppen december 8-án kezdődik az irgalmasság szent éve. Mert ezen a napon ünnepeljük a szent és szeplőtelen Mária ünnepét és a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóját.

Emeljük fel szavunkat minden üldözöttért!

Ferenc pápa: ma több keresztény válik vértanúvá, mint a római császárok idején

 

Senki sem csodálkozhat azon, hogy a pápa és a keresztények idén húsvétkor az üldözött keresztényekért való imádság szellemében ünnepeltek.

Egy ideig úgy tűnt, hogy miközben különféle embercsoportok, szervezetek, sőt kormányok is – köztük az elsők között a magyar kormány – felemelik szavukat a keresztényüldözés, a szélsőséges terrorista csoportok szörnyűséges tettei ellen (képünkön kopt keresztények tiltakoznak a februári líbiai mészárlás után Washingtonban), szinte észre sem veszi a világ, hogy mind nagyobb mértékben lesznek áldozattá a keresztények.

Gyökeres átalakulás

Sokszor hangzik el húsvéti beszédekben a tavaszi újjászületés hasonlata. Ám e hasonlatból az a tévedés is következhet, hogy Krisztus feltámadása és egyáltalán a feltámadás nem egyéb, mint földi életünk újjászületése, folytatása. Mit jelent valójában a feltámadás?