Roger testvér születésének centenáriumán 1983-ban történt első budapesti látogatása jut eszembe. A kommunista hatalom birtokosai nem viselhették el, hogy Gaizler Gyula orvos, a korabeli katolikus szellemi élet jeles képviselője hatósági és egyházi engedély nélkül, személyes ismerőseként meghívja Magyarországra a taizéi közösség világhírű vezetőjét.
A jövendőbeli szentek sem mindig korán kelők. Néri Szent Fülöp például reggelente nagyon sokszor elkésett az iskolából. Tanítója azt tanácsolta neki: ha hallod a reggeli harangszót, gondolj arra, hogy a tisztítóhelyen vagy, és Isten hív magához. Amikor Fülöp mégis elkésett, kiderült a turpisság: „Annyi ostobaságot követtél el – mondta magának –, hogy megérdemelsz még egy tisztítótüzet.” És ágyban maradt még egy ideig.
A pápa június 21-én, kétnapos apostoli látogatása első eseményeként munkásokkal, mezőgazdasági dolgozókkal, munkanélküliekkel, ideiglenes munkaviszonyban állókkal és vállalkozókkal találkozott. A munka nem pusztán a gazdaság, hanem az ember méltósága, társadalmi befogadása szempontjából is fontos – hangsúlyozta. A bevándorlás növeli a versengést, de ezért nem a bevándorlókat kell hibáztatni. Ők maguk is áldozatai e méltánytalan, leselejtező gazdasági életnek, valamint a háborúknak. Sírásra késztet, amikor áruként kezelnek embereket – vallotta meg a pápa.
Tanító enciklika a teremtés védelméről – A számos világnyelvre lefordított dokumentumot sokan készítették elő, és az ökológiai tudományok mai állásának alapján áll. Teremtésvédelmi enciklikáján Ferenc pápa – sok más teendője mellett – a Biblia és a hittudomány korszerű értelmezésével dolgozott hónapokon át. A körlevél a katolikus egyház első átfogó tanító dokumentuma e nagy világproblémával kapcsolatban.
Olasz papok felvetése a „humanitárius folyosóról” – Budapesten a Pongrác úti kápolna, a menekültek nemzeti könyörgőtemploma őrzi a Trianonban elszakított területekről menekülők emlékét. 1956-ban Európa – talán lelkiismeretét is nyugtatva – számos magyar menekülőt fogadott be, pedig közülük sokan csupán a jobb élet reményében, nem pedig életüket mentve keltek útra. Számunkra minden menekülés bibliai példája a Szent Család menekülése Egyiptomba. Mégis tartunk a menekültáradattól, amely a Közel-Keletről és Afrikából igyekszik Európába eljutni.
Az örmény apostoli ortodox egyház feje, II. Karekin katholikosz április 23-án a Jerevántól húsz kilométerre fekvő örményországi Ecsmiadzin egyházi központban, a világ legrégebbinek tartott keresztény székesegyházában szentté avatta az 1915–1917-es népirtás áldozatait, akiknek számát mintegy másfél millióra becsülik.
Az örmény egyházban ötszáz év óta ez volt az első szentté avatás. Az eseményen hatvan ország egyházi és állami küldöttségei vettek részt. Ferenc pápát és a katolikus egyházat Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke képviselte, aki április 24-én Jerevánban, az örmény keresztény népirtásra emlékező központi megemlékezésen felolvasta Ferenc pápa üzenetét.
Több ezer ember a 7,9-es erősségű földmozgás áldozata
Nagy erejű, az újabb jelentések szerint 7,9-es erősségű földrengés rázta meg április 25-én a dél-ázsiai Nepált. Több mint háromezer ember meghalt, és hatezer-ötszáznál is több a sérült. A fővárosban, Katmanduban sok épület romba dőlt, a történelmi belváros szinte teljes egészében elpusztult.
A földrengés mintegy másfél percen át tartott, és károkat okozott a szomszédos Indiában és Bangladesben is. India északi részén is sok ember lelte halálát az összedőlő házak romjai alatt.
A kenyai és más terrorista mészárlások idején az elfogott fiataloktól megkérdezték, keresztények-e. Ha megvallották hitüket, a szélsőséges iszlamista terroristák megölték őket. Hasonló vértanúságokról más országokból is érkeznek hírek. Már a II. századtól mártírnak tekintették és tisztelték azt, akit keresztény hitéért öltek meg. A mártír kifejezés a tanú jelentésű görög martüsz szóból ered, innen a magyar vértanú kifejezés.
