Vajon miért fél az egymilliárd-háromszázhúsz milliós kommunista Kínai Népköztársaság a százmilliónyi kereszténytől, és különösen a tizenhárommillióra becsült kínai katolikustól? A Sanghaj melletti Sesan kegyhelyen is tisztelt Szűzanya olyan félelmetes számukra? Vagy az evangéliumból tudnak a hit hegyeket megmozgató erejéről?
Nagy gondokkal küzdő világunkban fiatalok ezrei sírtak a Bayern München focicsapat színeibe temetve arcukat, hiszen esélyes csapatuk az angliai Chelsea-vel szemben elvesztette a döntő mérkőzést. A bajor fiatalok szomorúsága fegyelmezettnek látszott. Sőt, egyikük a kamerába mondta okosan: ilyen a sport, majd legközelebb nekünk sikerül. Társai tanultak-e az üzenetből?
Emlékszünk a régi szentképekre, amelyeken a szorgos Szent József műhelyében a cseperedő Jézuska segédkezik, a Szűzanya pedig ugyancsak szorgalmasan végzi háztartási munkáját. Eszményi falusi körülmények között láthattuk a Szent Családot, de – valljuk be – nem csak az erősen giccses ábrázolás miatt volt nagyon nehéz meglátni e képekben a mindenkori keresztény család példaképét.
Nemes Czike Gáborné Lovich Ilona (1897–1973) gyermekei által összegyűjtött és kiadott versei az öt gyermeket nehéz körülmények között nevelő tanárnő-édesanya ötödik verseskötete. Nem csupán kegyelettel emlékező gyermekei számára tartalmaz értékes verseket a kilencvenhat oldalas kis kötet, hiszen Lovich Ilona népénekszövegeit jól ismerhetjük a Hozsanna énekeskönyvből is: Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj!, Az Úrnak dobban, ég a szív, Futva jöttem elibéd.
Az új büntető törvénykönyv parlamenti vitájában – gondolom – sokunk figyelmét felkeltette az a törekvés, hogy több jogunk legyen életünk és javaink védelmére. Aki ellen fegyverrel vagy csoportosan támadnak, illetve akinek a lakásába éjjel behatolnak, annak feltételezhetően az életére is törnek, és ezért túl lehet lépni a jogos védelem eddigi határait. Ennek megállapítása persze csak elméletben könnyű.
Az égre emelt szemmel álló galileai férfiak két fehér ruhás férfi szavára ocsúdtak. Aztán visszatértek az emeleti terembe, valószínűleg az utolsó vacsora színhelyére.
Az asszonyokkal, köztük Máriával, Jézus anyjával együtt állhatatosan imádkozva várták a Szentlélek eljövetelét.
Talán erre a Máriával együtt imádkozó pünkösdi apostoli közösségre emlékezve lett a tavaszi virágzás legszebb hónapja Jézus édesanyjával imádkozó, búcsújáró idõ. VII. Piusz pápa 1815-ben hagyta jóvá a májusi litániák szokását, hogy ez „nyerje meg Isten irgalmát a világ bűneinek sötétségétől elvakított fiai számára”.
Kálmán Peregrin ferences nagy vállalkozásba kezdett, miután a kalocsai érseki levéltárban 2006-ban ceruzával másolt levél, Grősz József érsek 1956. december 19-én kelt levelének másolata jutott a kezébe. A dátum önmagáért beszél. A levél a forradalom utáni egyházpolitikai korszaknak mintegy a „nyitánya”. Nem meglepő, hogy a kutató érdeklődését egyszeriben felkeltette.
Németh László Imre prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektora Zágon-leveleskönyv című dokumentumkötete nemcsak Mindszenty József bíboros hercegprímás utolsó éveire vonatkozóan színesíti ismereteinket, hanem azt a keresztutat is dokumentálja, amelyet Zágon József prelátus járt még élete utolsó éveiben is, amikor a szentszék felkérésére közre kellett működnie a „Mindszenty-kérdés” megoldásában.
