Ó, gyönyörű szép…



Álljon itt csak az 1966-ban írt Fohász: Istenem, szánd meg a gyerekeket: Az égszínű meg éjsötét szemek Hunyorgatóit, csepp cinkosokat, Adj nekik áldást meg csokit sokat! Istenem, szánd meg a gyerekeket: A nagysörényes huligánfejek Minden lefojtott, meddő bánatát, Hívő anyát adj és erős apát. Istenem, szánd meg sok néma gyereked, Kik eltakarják, hogy kezük remeg: Jaj, állni kell még, bár a nap lemegy! Istenem, őrizd sok bús öreged! Legjobban szánd a harsogó hadat, Mely templomodnál gőggel elhalad, Bár vert szívében szomjú vágy eped Istenem, szánd meg… az embereket!