Világ-nézet katolikus szemmel
Ne bolygassuk most a Nagy-Morva Birodalom és a mai Szlovákia közötti történelmi kapcsolatot, annak tudományos bizonyíthatóságát. Maradjunk annál a ténynél, hogy Szlovákiában nemzeti szentként tisztelik a IX. századi nagy görög testvérpárt: Konstantint (szerzetesi nevén Cirillt) és Metódot. A szlávok apostolainak tartott térítőket II. János Pál, aki a történelem első szláv pápája volt, 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánította.
Orbán Viktor az európai kereszténységről
Madridban Remény és keresztény válasz címmel november 17-én konferenciát tartottak a madridi Szent Pál Katolikus Egyetemen. Az alábbiakban a magyar miniszterelnök itt elhangzott előadásából közlünk részleteket.
„A keresztény hagyomány iránt elkötelezett embereket, laikusokat, klerikusokat, katolikusokat és protestánsokat egyaránt összekapcsolja egy közös érzés. Ez az őrálló felelőssége. Ezékiel próféta könyvében olvassuk, hogy ha az őrálló látja jönni a fegyveres ellenséget, de nem fújja meg a kürtöt, és nem figyelmezteti a népet, akkor Isten tőle kéri számon az elveszett emberi életeket. Az én felfogásom szerint Isten ilyen őrállókká rendelte az egyházi és világi vezetőket, vagyis a politikusokat is. Ezért felelősségünk tudatában ki kell mondanunk, hogy az Európában zajló pénzügyi és gazdasági válság nem valamiféle véletlenszerű esemény, amelyet néhány ügyes technokrata majd korrigálni tud.
Nem azért kell tájékozódnunk a nyugati országok egyházi életéről, mert mi magunk nem vagyunk elég találékonyak, vagy mert utánozni akarjuk őket, hanem azért, mert míg nálunk 1946-ban betiltották az egyházi egyesületeket, mozgalmakat, addig Nyugat-Európában ezekben az években is új kezdeményezések születtek.
Csupán „félreérthető kijelentés” lett volna? Először is: egy parlamenti képviselővel nem fordulhat elő, hogy egy fontos és a holokauszt óta rendkívül kényes kérdésben félreérthetően foglaljon állást. Ha az illető még gyakorlatlan a szólásban, fogalmazza meg mondanivalóját írásban! Ilyen esetben az élőszó helyett indokolt és teljesen megengedhető a felolvasás.
Sajnos azonban Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik frakcióvezető-helyettesének november 26-án elhangzott és nagy vihart kavart parlamenti kijelentése nem félreérthető volt, hanem nagyon is egyértelmű: „Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus (tudniillik a gázai konfliktus) kapcsán annak, hogy felmérjük: (…) a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”
Van még jó hírünk
Mostanában még karácsony közeledtével sem várhat az ember jó hírt Betlehem városából. Ezúttal mégis akár kisebb szenzációnak is beillő értesülés jutott el hozzánk: a keresztény Vera Baboun lett a város polgármestere (képünkön). Nem az számít rendkívüli eseménynek, hogy a palesztin fennhatóság alatt álló szent város élére keresztény vezető került, hiszen ez már máskor is előfordult. Példa nélkül áll azonban a palesztin közéletben, hogy nő foglalja el a polgármesteri széket.
Rózsás János emlékére
Megadatott neki a boldog tudat, hogy küldetését teljesítette. Tavaly mondta ezt Csíkszeredában, amikor az ezeréves határhoz is eljutott. Nehéz sorsot kapott a XX. század szörnyű viszonyai között, már tizennyolc éves korában. Még katona sem volt, levente sem önként, s nem harcolt. Mégis ellenséggé nyilvánították. Kilenc évig volt rab a Gulag kényszermunkatáboraiban. Mivel fiatal volt, túlélte. Sorsa nem páratlan vagy egyéni. Milliók járták ezt az utat.
Nemrég úgy tűnt, hogy a szentszék ismét közvetlen diplomáciai tevékenységbe kezd a Közel-Keleten, mint tette azt az iraki háború alatt. De a püspöki szinódus idején bejelentett, három bíborosból és három püspökből álló békeküldöttség damaszkuszi útját az időközben történt erőszakos cselekmények miatt bizonytalan időre el kellett halasztani.
Világ-nézet katolikus szemmel
„Rethinking Europe with(out) Religion” – Újragondolni Európát vallás nélkül/ vallással. Ez lesz a címe annak a nemzetközi kongresszusnak, amelyet februárban rendez a bécsi egyetem, s amely nem csupán a földrajzi közelség és a történelmi kapcsolatok miatt érdekelhet minket különösképpen. Ne vegye el a kedvünket az a tény, hogy ma már vallás nélkül is elgondolható Európa! Régen tapasztaljuk, hogy ezzel a lehetőséggel is számolhatunk. Inkább örüljünk annak, hogy a hit évében ilyen magas szinten is szóba kerül a vallás európai szerepe.
