Az őrálló felelőssége

 

Európában ez olyan hanyatlás következménye, amely már hosszú ideje jelen van a kontinensen. Úgy érzem, ki kell mondanunk, hogy ma Európában az emberi együttélés olyan formái váltak megkérdőjelezhetővé, mint a nemzet és a család. A gazdasági életben hasonló módon bizonytalanná vált a munka és a hitel eredeti értelme. Mindez annak köszönhető, hogy ezek a fontos dolgok – munka, hitel, család, nemzet – elszakadtak attól az erkölcsi alaptól, amelyet a kereszténység biztosított a számukra, és ezért az elmúlt évtizedekben elvesztették súlyukat és értéküket. Nem tudom, mikor kezdődött ez a folyamat, a történészek talán tudják, de én azt látom, hogy mára kialakult az a helyzet, hogy Európa – a politikában mindenképpen – szégyellni kezdte gyökereit. Ezért van az, hogy az új európai alapdokumentumban nem szerepel a keresztény gyökerekre való hivatkozás. Nem kifelejtették, hanem egy nagy európai vitában azok kerültek többségbe, akik azt mondták, ez nem szerepelhet. Schuman, az európai gondolat egyik atyja még azt mondta, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Mára pedig oda jutottunk, hogy az európai politikusok többsége azon dolgozik, mindent megtesz azért, hogy a kereszténységet az emberek privát életébe, a templomokba és a történelemkönyvekbe száműzze. (…)


 

Európa népessége eközben folyamatosan csökken, mert a családot támadják, és a gyermekvállalást sokan úgy fogják fel, mint ami gátolja az önmegvalósítást. (…) Végül is azt kell mondanom, hogy a keresztény gyökereiről lemondó és fokozatosan elöregedő Európa – és benne Magyarország – hasonlatossá vált ahhoz az emberhez, aki a keresztény tanításban jól ismert történet szerint homokra építette a házát. Jött az áradat, beleütközött ebbe az épületbe, és az épület most az összeomlás szélére került. (…)

Meggyőződésem, hogy egy keresztény értékrendet képviselő Európa talán nem engedte volna meg, hogy az emberek felelőtlen hitelek felvételével feléljék családjaik jövőjét. Nálunk, Magyarországon ez egymillió családdal történt meg. Ennyien vannak ma személyes családi csődben. A keresztény értékrendet képviselő Európa talán figyelmeztetett volna mindenkit arra, hogy előbb vagy utóbb meg kell dolgozni minden egyes euróért, beleértve azt is, amit hitelként veszünk föl. A keresztény értékrendet képviselő Európa talán inkább azoknak adna hitelt, akiken látja, hogy megdolgoznak érte, és meg akarnak dolgozni érte. (…) És végül egy keresztény értékrendet képviselő Európa talán a mai helyett olyan politikát szorgalmazna, amely méltányosan osztja el a gazdasági válság terheit.
Sokan vagyunk Európában – bár lehet, hogy kisebbségben vagyunk, de sokan vagyunk –, akiknek közös célja, hogy az új Európát ismét a kereszténység sziklaszilárd alapjára tudjuk építeni. (…) 2010 óta Magyarország ezt az utat járja. (…) A magyar alkotmány első szava az Isten. Magyarország egy olyan ország, amelyet első királyunk, akit Szent Istvánnak hívnak, mintegy ezer évvel ezelőtt – miután egyetlen gyermeke meghalt, és így nem volt utódja – (…) felajánlott Szűz Máriának… Ez fontos dolog. Nem egy külföldi hatalomnak az oltalmába ajánlotta, és nem egy pénzintézetnek ajánlotta föl, hanem Máriának. Ez visszatükröződik az alkotmányunkban.

Mi úgy gondoljuk, hogy a keresztény értékeken alapuló politika a történelem folyamán most ismét meg fogja újítani Európát. Mi hiszünk abban, amit Schuman mondott: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. És úgy gondolkodunk, hogy nekünk, akiket Isten Európa őrállóiként helyezett ebbe a küzdelembe politikusként, az a feladatunk, hogy az elkoptatott, kiüresedett értékeinknek visszaadjuk mély keresztény erkölcsi jelentéstartalmát, hogy a szolidaritás ne érdekazonosság legyen, hanem a másik személy, a másik ember iránti elkötelezettség, hogy a teremtett világ megóvása politikai program legyen, hogy a munkát végző ember megbecsülése olyan erős és mély legyen, hogy mindenki, aki dolgozik, a segédmunkástól az atomfizikusig hivatásként, egyfajta szent hivatásként tekinthessen a saját munkájára. Amit most mondunk, azt komolyan kell venni, vagyis olyan politikára és olyan vezetőkre van szükség, akiknek kultúrája arra épül, hogy nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (…)