Nem hallgathatunk

 

A képviselő úr nyilván semmit sem tud arról, hogy Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás 1944 őszén feltette a kérdést Szálasinak: nem gondolt-e arra, hogy előbb a zsidó származás, aztán majd a szlovák, német, szerb és ki tudja, milyen származás lesz üldözendő Magyarországon?


 

Kurt Koch bíboros idén májusban az egyik római egyetemen felidézte a II. világháború rettenetes eseményeit, a holokauszt semmihez sem hasonlítható szörnyűségeit, megállapítva, hogy keresztények előfordultak mind a tettesek, mind az áldozatok között. A nagy tömegek passzív szemlélői voltak a történéseknek, behunyták a szemüket, hogy ne lássák a brutalitást.

A világháború után tehát szükségessé vált, hogy megfelelő teológiai megfontolások alapján újrafogalmazzák a katolikus egyház és a zsidóság közötti kapcsolatokat. Ennek eredményeként született meg a Nostra aetate kezdetű zsinati nyilatkozat. Továbbra is időszerű, és megfelelő figyelmet igényel a II. vatikáni zsinatnak az a felhívása, amely arra szólít fel, hogy terjesszük a kölcsönös megértést és tiszteletet a zsidók és a keresztények között. Ez ugyanis nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy soha többé ne térhessen vissza a keresztények és a zsidók eltávolodásának veszélye. Tegyünk tehát tanúságot a békéről és a kiengesztelődésről egy olyan világban, amelyre nem jellemző a kiengesztelődés.