Vannak történelmi pillanatok, amelyeknek igazi jelentőségére esetleg csak évtizedek múltán ébrednek rá még a szem- és fültanúk is. Ötven esztendővel ezelőtt, a II. vatikáni zsinat második ülésszakán, 1963. november 8-án elhangzott egy felszólalás, amely ugyan már akkor is feltűnést keltett a világsajtóban, de a maga mélységében csak most ismerhetjük fel történelmi fontosságát.
Apokaliptikus állapotok
Ferenc pápa a november 13-i szerdai általános fogadáson ismét imára és fokozott segítségnyújtásra kérte a világot. „Ezekben a napokban egyesült erővel imádkozunk, és segítségre hívunk fel mindenkit” – mondta. – Nagy küzdelem folyik az életben maradottakért.
A szentatya megemlékezett arról a támadásról is, amely november 11-én ért egy iskolabuszt a nagyrészt keresztények lakta Damaszkusz keleti részén, a Bab Sharqi nevű városrészben. Négy gyermek és a buszvezető meghalt, több gyerek megsérült. „Imádkozzunk, hogy az ilyen tragédiák ne ismétlődjenek meg” – mondta a pápa mintegy ötvenezer hívő jelenlétében.
Tájfun a Fülöp-szigeteken
Háromszáztizenhárom kilométeres óránkénti sebességgel csapott le a Haiyan tájfun november 9-én a Fülöp-szigetek középső részének két szigetére. A természeti katasztrófák közül ez volt a legpusztítóbb trópusi vihar, amely valaha is sújtotta a délkelet-ázsiai országot. A válságövezetté nyilvánított Leyte tartományban található, kétszázhúszezer lakosú Tacloban kikötővárosban és környékén november 11-i lapzártánkig tízezerre becsülik a halottak számát. A tengerparttól egy kilométeres sávban minden épület összeomlott.
Az országban több mint négymillió embert érintett a katasztrófa. Még nem tudtak kapcsolatot teremteni a negyvenezres lélekszámú Guiuan várossal. A harmincötezer lakosú Baco területének nyolcvan százalékát elöntötte az ár. A túlélők mindenütt a hozzátartozóikat keresik. A katasztrófa sújtotta régióban nincs élelem, ivóvíz, és gyors orvosi segítségre is nagy szükség volna. A fosztogató bandák az élelmiszerszállítmányokat sem kímélik.
Világ-nézet katolikus szemmel
Bizony nehéz dolgunk van, ha közérthető módon szeretnénk kifejezni némely egyházi fogalmat. Közismert a régi tréfa: „Nemcsak papok voltak a templomban, de hívők is. Hogyhogy? A papok talán nem hívők?” De hát hogyan nevezzük, aki se nem püspök, se nem pap, se nem szerzetes, „csak” hívő? Szoktuk világinak vagy világi hívőnek is mondani őket. De miért világi, hiszen ő is az egyház megkeresztelt tagja. Való igaz, hogy sajnos sokan közülük laikusok, akik nem sokat konyítanak hitünk tanításához. Ám lehet valaki a teológia doktora, akkor is laikusnak nevezik, ha nem felszentelt személy.
A Panorama című olasz lap október 31-i számában nyilvánosságra hozott vélemény szerint az amerikaiak lehallgatták XVI. Benedek pápát, a pápaválasztásra érkező bíborosokat és Jorge Bergoglio bíborost (Ferenc pápát) is. Az Olaszországban lehallgatott több mint negyvenhatmillió telefonbeszélgetés között voltak vatikáni hívások is. A konklávét természetesen nem tudták lehallgatni, mert oda nem lehet bevinni mobiltelefont.
Ferenc pápa kollegiális vezetési stílusára jellemző módon már október végén tájékoztatta a nyolctagú tanácsadó testületet, majd a szinódusi tanács tagjait is arról, hogy február 22-ére konzisztóriumot hív össze új bíborosok kinevezése céljából.
Ezt megelőzően – elődeihez hasonlóan – a bíborosi kollégium tagjaival találkozik. Néhány nappal korábban, február 17–18-án kerül sor a nyolc bíborosból álló testület harmadik összejövetelére, a konzisztórium után, február 24–25-én pedig a szinódusi tanács ül össze.
Szovjet támadás 1956. november 4-én
Legutóbb az 1956-os forradalom győzelmes szakaszának történetét tekintettük át a korabeli bécsi sajtó tükrében. Ennek összefoglalásaként idézzük most a Wiener Samstag hetilap november 3-i sajtószemléjét:
„A nyugati világ csodálattal és mély együttérzéssel tekint Magyarországra. Egy semleges állam minden rendelkezésre álló eszközével kell segítenünk azoknak, akik a hazájukért küzdenek. Értünk is harcolnak és halnak, mert a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar nép egy emberként kelt fel a kommunista funkcionáriusok ellen, akik Moszkva akaratából évek óta elnyomják. Magyarország azt bizonyítja, hogy a bolsevizmus a kelet-európai népek számára tragédiát jelent.”
November 4-én hajnali négy órakor Budapest népe ágyúdörgésre ébredt, de tájékozódni csupán a még egy ideig műsort sugárzó budapesti rádió közleményeiből lehetett. A hírügynökségekkel megszakadt a kapcsolat, így a bécsi sajtó számára sem volt más lehetőség. Megszűntek a személyes tudósítások, ennek tudható be az is, hogy számos tévedés is megjelent a lapokban.
Ferenc pápa vizsgálatot rendelt el
Hetek óta világszerte foglalkoztatja az egyházi sajtót az a nem mindennapi helyzet, amely a németországi Limburgi egyházmegyében alakult ki. Egy október 23-án kiadott vatikáni közlemény szerint Ferenc pápa folyamatos, tényszerű és széles körű tájékoztatást kapott az egyházmegye helyzetéről, s miután tárgyalt a német főpásztorokkal és az érintett egyházmegye püspökével is, arra a megállapításra jutott, hogy Franz-Peter Tebartz-van Elst (képünkön) „jelenleg nem gyakorolhatja püspöki hivatalát”.
