Tanúja és részese voltam néhány választásnak, de ekkora indulatokat még egyszer sem tapasztaltam. Amikor az egyik képviselőjelölt patkánynak nevezi a másikat, az embereknek már a szeme sem rebben. A közbeszéd eldurvulása döbbenetes méreteket öltött, tükrözve azt a gondolkodásmódot, amelynek kifejezője. A magyar nyelv hajdani mesterei és védelmezői elszörnyednének, ha ezeket a megnyilvánulásokat hallanák.
Atyai barátom, Bodnár György halála után felesége, Editke jelképezi számunkra a szeretet és szülői érzés folytonosságát. Mindig arra gondolok: bárcsak olyan keresztény lehetnék, amilyen ő: telve megértéssel, a másik ember iránt érzett felelősséggel, a segítőkészség gyakorlásával.
Tüskés Tibor hattyúdala ez az antológia, amelyben egy csokorra valót gyűjtött össze azokból az írásokból, amelyek a kenyérről szólnak. Hányfelé hangzik el napjainkban is az egész világon a könyörgés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – és hány helyen hiányzik a mindennapi kenyér!
Erdély nem egy szó. Nemcsak tájegység, inkább fogalom. Erőszakkal megcsonkított magyarságunk számára a valahai teljesség jelképe, a magyarnak mondott életérzés és szemlélet egyik fontos eleme a „csak azért is!” erkölcs otthona. Ezt az otthont és gondolkodást ülteti a jelenbe egymás után kiadott könyveiben Kozma László. Budapesten is tősgyökeres erdélyi maradt, gondolkodás- és kifejezésmódja is erre utal.
A fejlődés lenyűgöző. Antenna a háztetőn, s máris televíziós csalások sokaságát láthatjuk. Egy ördöngös gépezet, rádiók özönét hallhatjuk. Hírek innen-onnan, közvetítések, kommentárok, zene: Mozart és odább valami eszeveszett dübörgés.
Nem azokra a követekre gondolok, akik egy-egy országban köztársaságunk képviseletében rendszerint politikai feladatokat látnak el, és szükség esetén bajba jutott honfitársaink segítségére vannak. Inkább azokra, akik akár évtizedek óta élnek valamelyik európai vagy tengerentúli államban, annak teljes jogú állampolgárai – és óva őrzik és terjesztik a magyar kultúrát.
A cím is jelzi: emlékek birodalmába lépünk. A nyolcvanéves költő, aki korábbi köteteiben közvetlenségével és hadakozó kedvével teremtett és védelmezett fontos nemzeti értékeket és hagyományokat, megcsömörlött a világtól, új, de számára élő tartományban fogalmazza meg egyre bensőségesebb mondanivalóját.
A Vigilia születésnapjára – Háromnegyed évszázad nagy idő, kivált egy folyóirat történetében. A Vigilia most hetvenöt éves. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jelent meg első száma 1935-ben. Az ünnepre rendelt evangéliumban az idős prófétaasszonyról,
