Prokopp Mária

Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Hölvényi György államtitkár december 15-én ünnepség keretében nyitotta meg hazánk legjelentősebb középkori művészeti emlékét, az esztergomi vár XII. századi kápolnáját. Az európai tekintélynek örvendő Árpád-kori Magyar Királyság fővárosa, az Árpádházi királyok székhelye teljesen újjáépült III. Béla (1172–1196) idejében. Ő Bizánc fényes császári udvarából érkezett Esztergomba, ahol kilenc éven át, a hatalmas I. Mánuel császár trón örökösjelöltjeként részt vett a nemzetközi politikai életben. Kiváló államvezetési gyakorlatot szerzett. Itt vette feleségül a francia keresztes vezér, Chatillon Roland lányát, Annát, Antiochia hercegnőjét. Vele érkezett Esztergomba 1172-ben, amikor a magyar rendek III. István halálakor hazahívták és királlyá választották.

Prokop Péter visszatérése az Örök Városba

A Szentszéki Magyar Nagykövetség szervezésében júliusban Róma egyik legforgalmasabb terén, a Piazza del Popolón, az Ágoston-rend templomának oldalán álló Galleria Agostiniana négy nagy termében ötvenhat kép adott kitűnő keresztmetszetet Prokop Péter festészetéről.

A kiállítást Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Kultúra Tanácsának elnöke levélben köszöntötte, kiemelve Prokop Péter művészetének jelentőségét a kortárs képzőművészetben. A tárlatot Győriványi Gábor szentszéki nagykövet nyitotta meg, majd Németh László, a római Szent István Ház igazgatója mutatta be a művészt.

Prokopp Péter évtizedei

A tíz esztendeje el­hunyt Prokop Pé­ter a XX. szá­zad ki­emel­ke­dő fes­tő­mű­vé­sze. Ta­nul­má­nya­it a bu­da­pes­ti Kép­ző­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­lán, ké­sőbb a ró­mai Ac­ca­demia delle Belle Artin vé­gez­te. 1957-től negy­ven­két éven át az olasz fő­vá­ros volt az ott­ho­na. In­nen hív­ták az Egye­sült Ál­la­mok­ba. 1961 és 1964 kö­zött az indianabeli South Bendben töb­bek kö­zött a  ha­tal­mas Ma­gya­rok Nagy­as­­szo­nya-temp­lom fa­la­it és ol­tá­ra­it dí­szí­tet­te ké­pe­i­vel, majd 1973-ban az Ohio ál­lam­be­li Toledo ma­gyar temp­lo­má­nak ku­po­lá­já­ban je­le­ní­tet­te meg a ma­gyar szen­te­ket száz­öt­ven négy­zet­mé­te­ren. Eu­ró­pai or­szá­gok­ba is rend­sze­re­sen el­lá­to­ga­tott, töl­te­ke­zett a múlt és a kor­társ mes­te­rek al­ko­tá­sa­i­ból. Fes­tett, raj­zolt ren­dü­let­le­nül. Ki­ál­lí­tá­sai Itá­lia-szer­te, Eu­ró­pá­ban és Ame­ri­ká­ban, majd 1978-tól ide­ha­za is nagy nép­sze­rű­ség­nek ör­vend­tek.

Az ötszáz éve elhunyt mester magyar öröksége – Ötszáz évvel ezelőtt, hatvanöt éves korában, az európai festőművészet kiemelkedő tehetsége, Sandro Mariano, akit a ragadványnevén Botticellinek neveztek, Firenzében befejezte e világi életét, és átlépett vágyainak otthonába, az örök boldogságba. Hazaérkezett! Itt az angyalok Glóriát zengő éneke és szerető ölelése fogadta, amint azt az 1501-ben festett londoni Jézus születése képen magával ragadó művészi lendülettel megjelenítette.

Lőcse plébániatemplomának XIV. századi falképei – A Magas-Tátra tövében fekvő Lőcse a Szepesség központja – a Magyar Királyság a XI- XII. században kiépült északi határvédelmének fontos része volt. A tatárjárás 1241-42-ben ezen a tájon is kegyetlen pusztítást végzett.

Templomtérbe kerülnek Szinte Gábor alkotásai – A Szinte Gábor festőművész által készített keresztutat Székely János püspök áldja meg a március 12-én, pénteken 17 órakor kezdődő keresztúti ájtatosság keretében Budapesten, a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban.