Pannónia szülötte, Tours püspöke, Magyarország szentje

Márton ugyanis az ezeréves hagyomány szerint Pannonia Savaria (Szombathely) városában született 316-ban, majd Géza fejedelem 996-ban az ő tiszteletére alapította Szent Márton-hegyén, a mai Pannonhalmán az első magyar bencés apátságot. A megemlékezés kiterjed az Európai Unió országaira is, mivel az Európa Tanács már 2005-ben Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította a szombathely–tours-i útvonalat. A Vatikán is kapcsolódik az ünnepléshez, ugyanis a Svájci Gárda patrónusa szintén a keresztény szentté vált hős római katona.
Mindez arra késztet minden magyart, határainkon innen és túl, hogy szívvel-lélekkel kapcsolódjék a megemlékezéshez. Ismerjük meg behatóbban hazánk római gyökereit, amelyek történelmünk, kultúránk fontos részét képezik.
Pannóniában már az I. század végén megjelent a kereszténység, és 313 után sorra épültek a nagy bazilikák. Ennek remekművű emlékeit láthatjuk Pécsett, Fenékpusztán és Szombathelyen, de a régészeti feltárásokból a Dunántúl –
vagyis Pannónia – egész területén jól ismerjük a kereszténység emlékeit. Az épületeknél is jobban fennmaradt a pannóniai hős római keresztények emléke a X. századig, a Magyar Királyság megalapításáig. Közülük is Szent Márton kultusza volt a legelevenebb, akit a császárkori Római Birodalom egész területén nagy tisztelet övezett. Ez a középkor folyamán egész Európában igen élő volt, és napjainkig ismert.
Márton tiszteletét bizonyára tevékenyen ápolta a Géza fejedelem udvarában éveket töltő Szent Adalbert prágai püspök, majd a Velencéből, a San Giorgio Maggiore bencés kolostorából Szent István udvarába érkezett Szent Gellért apát. Így érthető, hogy éppen Szent Márton hegyén alapította Géza fejedelem az első hazai bencés monostort, és hogy István a Koppány elleni kemény ütközethez Szent Márton alakját tűzte zászlajára. Mártonét, aki mi-
után keresztény lett, római katonaként nem fogott fegyvert, hanem a kereszt jelével ment a csatába a barbárok ellen, és győzött! Ennek emléke még az 1850-es évek elején is oly élő volt, hogy Scitovszky János prímás az esztergomi bazilika, a Magyar Sion főtemploma belső kialakításakor hatalmas freskóképen jeleníttette meg Márton életének ezt az eseményét Ludwig Moralt mün-
cheni festőművésszel 1853-ban, utalva István király Szent Márton iránti nagy tiszteletére. Scitovszky a bazilika jobb oldali (északi) kereszthajójában kialakított magyar szentek panteonjában történelmünk nehéz éveiben István királynak Szent Mártonéhoz hasonló szilárd hitét állította példaként a magyarság elé. A magyar egyház főtemplomának főoltárán is ott áll Szent Márton – római katonaként ábrázolt – fehér márványszobra, Szent Adalbert, Szent Gellért püspökök és Szent Mór, a mély hitű bencés szerzetesből lett pécsi püspök társaságában. S hogy miért nem püspökként ábrázoltatta Sci­tovsz­ky János a pannóniai születésű Mártont, Tours főpapját a kétszázhetvenhét év (száznegyven év török hódoltság és százharminc év osztrák katonai fennhatóság) után újjáépülő prímási székesegyházban? Mert Márton és nyomában István király nagy hitét kívánta kiemelni, amelynek megvallása a pogány római császár katonájaként nagyobb dolog volt, mint püspökként keresztény hitvallónak lenni. Pietro Bonanni jeles olasz szobrász átérezte a feladat fontosságát, és a fiatal római katona alakjában a világi hívő sugárzó példaképét jelenítette meg.
A Szent Márton a kereszt jelével győzi le a Római Birodalom
ellen támadó barbárokat című freskó alatt kapott helyet az 1896. évi millenniumra készített Szent Márton-oltár, ahol a püspök szobrát IV. Béla király két – lengyel hercegnőként – szentté vált lánya, Szent Kinga és Boldog Konstancia szobrai kísérik. Az oltár predellájának domborművei Szent Márton és Szent István király lelki kapcsolatáról mutatnak be három jelenetet: Szent Istvánnak megjelenik Szent Márton, Koppány vezér és a pogányok legyőzése a kereszt jelével, az első magyar Márton-hegyi bencések István király előtt.
A magyar szentek panteonjának további művészi ábrázolásai: a középpontban Michelangelo Grigoletti hatalmas oltárképe: Szent István király országfelajánlása a Magyarok Nagyasszonyának, alatta a kassai vértanúk oltára, két oldalán Szent Erzsébet és Szent Margit szobra s a kereszthajó nyugati falánál Szent Adalbert püspök oltára. E felett kapott helyet a Szent Márton-freskóval szemben az Adalbert püspök megkereszteli az ifjú Istvánt című freskó (1853) Ludwig Moralttól.
Márton tehát István királyunk óta a magyar nemzet jeles védőszentje, a hit hőse, akit mélyen szívébe zárt nemzetünk. Ezt jelzik az ezer év óta ma is élő Márton-napi népszokások, játékok, a Kárpát-medence egész területén gyakori, Márton nevét őrző helységnevek és templomtitulusok.
Az idei Márton-napon kezdődő Szent Márton-évben mélyüljön el keresztény hitünk és a szervesen hozzá tartozó karitatív szeretetünk minden szükséget szenvedő embertárs iránt. S tudatosítsuk, hogy magyarságunknak, nemzeti öntudatunknak Szent István óta elválaszthatatlan része a keresztény hit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..