Drámai vízió – művészi keresztút

A világtörténelem legnagyobb drámája Krisztus keresztútja – mondja Szinte Gábor festőművész, nyolc évtizedes gazdag életének tapasztalatai nyomán. A művész hosszú hónapokon keresztül foglalkozott egy-egy kép méltó megjelenítésével. Ő, aki átélte, végigszenvedte hazánk és a nagyvilág sorsát az elmúlt nyolcvan évben, és jól ismeri az emberiség több ezer éves történetét, világosan látja, hogy Krisztus drámája, a jó és a rossz küzdelme képezi mindvégig, ma is, az egyes ember életét éppúgy, mint a társadalomét. Jézus keresztútját éppen ezért nem elég csak ismernünk, hanem példaként kell magunk elé állítanunk életünk minden napján. Jézus a legfőbb értékek, az igaz, a jó és a szép megtestesítője. Az emberiség iránti szeretetből magára vette azok minden bűnét, hogy az örök élet boldogságát mindannyiunk számára megnyerje. A művész a keresztút képsorának tizenöt képében az emberiség történetének lényegét, életünk legsorsdöntőbb kérdését jeleníti meg: kinek az oldalán állunk? Pilátus mellett ülök-e én is az e világi hatalom rideg, kéklő márványtrónusán, lila bíborba öltözve, és értetlenül, a bensőmben remegve tekintek-e Krisztusra és követőire, akik az igazat, a jóságot jelenítik meg a világban, jóllehet megcsúfolva, megalázva, megkötözve állnak előttem? A korbácsütésektől vérző, a gúny piros palástjába öltöztetett, a megkötözött kezében nádpálcát tartó igaz, a fejébe nyomott töviskoronával, egyenes gerinccel, nyugodtan, szótlanul áll vallatója előtt. Sugárzik róla a szeretet hatalma. Ő mindent eltűr, mindent elvisel. A szeretet sosem szűnik meg. Jézus tekintete és alakja kissé Pilátusé fölé emelkedik a képen. Egyértelmű, hogy Jézus legyőzve is győzedelmeskedik. A piros gúnyköpeny egyenes vonalú esése védelmezőn borul a meggyötört testre, jelezve a szívében élő, lángoló szeretetet. Vele szemben Pilátus, az emberek felett hatalommal rendelkező, gazdag ember, aki örökös rettegésben él. A keresztút első képe is jól jelzi, hogy a festőművész expresszív erővel késztet bennünket az élet nagy drámájában való részvételre. Nem lehetünk közömbösek e képsor előtt. Végig kell élnünk az egyes állomások drámai helyzetét, és döntenünk kell, hogy kivel tartunk! Ha Krisztus útját választjuk, akkor a mi sorsunk is a kigúnyolás, a megvetés, az összetöretés lesz. A sodró erejű képsor drámai csúcspontján a kereszten függő Krisztus arca a legszebb arc; a szeretet életét adta barátaiért, az emberiségért. A keresztút méltó befejezése pedig a tizenötödik kép: a feltámadás, a káprázatos fényben diadalmasan megjelenő istenember, aki maga a szeretet. Szinte Gábor, a Képzőművészeti Egyetem egykori tanszékvezetője a Székelyföldről indult, és Bernáth Aurél osztályában bontakoztatta ki a vele született érzékenységet a festői látomásokra. Hosszú éveket, évtizedeket töltött Itáliában. A firenzei Accademia delle Belle Artin tökéletesítette művészi ismereteit 1957-59-ben. Majd Velencétől Szicíliáig bejárta a fényben fürdő félszigetet. Szomjas lélekkel szívta magába az európai kultúra sok évszázados kincseiből áradó szellemi erőt, a művészet isteni ajándékának nagyszerűségét. Minderről festményei mellett irodalmi alkotásai is tanúskodnak, a Velence és Firenze titkai (Budapest, 2001, 2005), valamint a Róma, Nápoly, Apulia titkai (Budapest, 2003) pompás kötetek a művész rajzaival, fényképeivel és versfordításaival. A képzőművészet számos műfajában jelenítette meg expresszív erejű festői látomásait: a fal- és táblaképek mellett színházi díszletek, üvegablakok, Gyöngyösön egy üvegfal, valamint faintarzia-művek (Nemzeti Színház, Filmgyár, Keszthely, Helikon Hotel, Hévíz, Termál Szálló) dicsérik munkásságát. A XXI. század hajnalán is töretlen lendülettel alkot. 2004-ben a Szent Koronánkat küldő II. Szilveszter pápa életét jelenítette meg tizenkét nagyméretű táblán a dél-franciaországi Saint-Simon temploma számára. 2007-ben Szent Istvánt, Gizella királynét és Szent Imrét ábrázoló triptichon-oltárképet festett a Budapest VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom számára. A Vargha Miklós Péter plébános megbízásából most elkészített Keresztút tizenöt drámai víziója ugyancsak a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom ékessége lesz.