Június 23-án elhunyt Peter Falk amerikai színész, aki a szórakozott, mégis pengeelméjű Columbo hadnagy szerepében vált ismertté. Akinek alakja nekünk, magyaroknak örökre összeforrt a szintén kiváló Szabó Gyula hangjával. Falk több évtizeden át alakította a nyomozót. De nemcsak a detektív ballonkabátja állt jól neki.
Jócskán túlvagyunk már úrnapja ünnepén. A virágdíszek rég elhervadtak azóta, a nyárból is kifelé megyünk. De hála egy jó szemű édesanyának és a technikának, maradt emlékül virág is, meghitt pillanat is. Jólesik nézni ezt a képet: dédnagymamát és dédunokáját. Nehéz eldönteni, melyikük szebb. Szerencsére erre senki nem is kötelez bennünket. A fotó Izsákon készült, a körmenet Jókai utcai sátránál. Hogy Urunk maga a szeretet? E képet is elnézve ki merne akár csak egy pillanatra is kételkedni ebben?
Ha a házak írni tudnának, bizonyára a legjobb regényíró lenne belőlük. Ablakszemükkel kifelé az utcák forgatagának, befelé megannyi sorsnak, családregénynek lehetnek akaratlanul is tanúi. Az Imagine Budapest rendhagyó városnéző túrái révén júniusban a főváros legszebb kertjeiben, udvaraiban jártunk. Ezúttal Budapest bérpalotái és az Iparművészeti Múzeum homlokzatdíszei alatt barangolunk.
Hogy meghitt, szép családban élni jó, talán senki sem vitatja. Európa népessége mégis rohamosan fogy. Mondhatjuk, kontinensnyi a probléma. Hazánkban legfőképpen a megélhetési gondok veszik el a fiatalok kedvét a (több) gyermek vállalásától. De csúsztatás lenne mindent a pénzhiányra fogni.
Bizonyára sokunkkal megesett már, hogy egy utazás alatt valaki felkeltette az érdeklődésünket, vagy egyszer csak azt vettük észre: valaki bizony felénk tekintget intenzíven.
A legtöbb ilyen esetben rövidke percek alatt dől el, hogy a férfi mer-e kezdeményezni, aztán a nő mer-e reagálni. A recept egyszerű. Adott egy nyílt tekintet. Rá válaszul szép mosoly érkezik. És máris kezdődhet az ismerkedés. De ki ne tudná, hogy mindez csak leírva ilyen egyszerű…
Bizonyára sokan tudják, hogy a Bakonybél festői környezetében álló Borostyán-kúti kápolna és kálváriastáció közel állt Cseh Tamás szívéhez. A két esztendeje elhunyt énekes-zeneszerző a falu díszpolgáraként is fontosnak tartotta, hogy ez a kincs megmaradjon, megújuljon. A Szent Gellért emlékét őrző kápolna ügye szerencsére Cseh Tamás tisztelőinek is éppoly fontos, mint a Kossuth-díjas művésznek volt egykor.
Ötvenen túl, hatvanon még innen lehetett az a két asszony a buszon, akikkel szemben leült azon a reggelen. Arcukon nem ráncokat, de barázdákat látott. Barázdákat, amelyeket hasonló korú német, dán, svéd, holland asszonyokon nem látni. A jómódban az idő csak átgereblyézi a nők arcát. Itt, Európa keleti felén fel is szántja. A sok éven át tartó hajnali kelés, a beteg gyerek melletti virrasztás, a késő este készített vacsorák gőze, a bevásárlószatyrok mázsás súlya, a túlórák, az életük körül ólálkodó munkanélküliség felszántja a finom bőrt, a gödröcskéket.
A véletlen és a BKV rendelte útitársául a két nőt. Kanyarogtak és rázkódtak a busszal, amely egyre lejjebb ereszkedett, maga mögött hagyva a tavaszi, zöld hegyeket és egyre közelebb hatolva a zajosan ébredő nagyváros szívébe. Húsvét utáni első munkanap volt. Fényes hét keddje, ahogyan a keleti keresztények mondják. És csakugyan, ragyogott aznap reggel minden.
Aki ismeri Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az tudja, hogy e táj bővelkedik természeti, kulturális és vallási kincsekben. A megye értékeit felkarolandó jött létre a Hit és egészség projekt. Nyírbátor, Máriapócs és három történelmi egyház fogott össze. A fejlesztés uniós pályázat keretében valósult meg. Így újult meg a máriapócsi kegytemplom, a nyírbátori római katolikus minorita templom és a kolostor negyedik szárnya, a nyírbátori református templom. E két megszépült település révén nagyobb figyelem irányulhat a megye egyéb értékeire is. Hiszen aki Máriapócsig és Nyírbátorig elutazik, nem térhet haza anélkül, hogy ne látta volna Tákos, Csaroda, Lónya „ékszerdobozait”, a kanyargó Tiszát, ne evett volna tarpai lekvárt, ne kóstolta volna meg a beregdaróci szilvapálinkát, és ne mártózott volna meg a térség új gyógyfürdőinek egyikében. Olvasóinkat az alábbiakban szabolcs-szatmár-beregi körutazásra invitálom, amely egy újság terjedelmi korlátaival küzdve csak néhány fontosabb állomásra kalauzolhat el.
A legendák földje, Nyírbátor – sárkányok és gótika Magyarországon
Sárkányok és magyar gótika? Bizony nem tévedés. Aki Nyírbátorban jár, lépten-nyomon sárkányokkal, gótikus ívekkel és kedves vagy éppen véres középkori történetekkel találkozik. Nyírbátor nevét írásos emlék először 1279-ben említi. A város legfényesebb időszaka a Báthory-családhoz köthető. A szinte mindenütt jelen lévő sárkánykultusz magyarázata is ebben keresendő. A Báthoryak címerállata ugyanis a sárkány volt, amely egyszerre utal a család erejére, de magára a sárkányölőre, a korban népszerű lovagszentre is.
Nyírbátornak két olyan temploma is van, amelyeknek csodájára járhat a világ, és amelyek 2011 májusától ismét eredeti szépségükben tündökölnek. A templomokat Báthory István erdélyi vajda kezdte el építtetni 1480-ban. A templomba lépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg. A család síremlékei közül kettő maradt meg. Báthory István erdélyi vajda síremléke és Báthori István országbíró kőszarkofágja. A reformáció előtt épült istenháza katolikus templomnak épült Szent György tiszteletére. Miután a katolikus ecsedi Báthori György feleségül vette a protestáns somlyai Báthory Annát, egyesült a család két ága és György valószínűleg felesége kedvéért elhagyta katolikus hitét. Innentől kezdve lett a templom reformátussá. E frigyből született egyébként a híres-hírhedt Báthory Erzsébet.
