Koncz Veronika

Magyar-filozófia szakos diplomával kerültem az Új Emberhez 2003-ban. Ez idő alatt egy kisebbfajta szamárlétrát jártam be. Sokat tanultam a korban és tapasztalatban előttem járó munkatársaktól, sokat bizonyos helyzetekből, de talán a legtöbbet az interjúalanyaimtól és az olvasóktól. Márai Sándor szerint: „Az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat: minden más csak esküszegés vagy halandzsa.” A jól fogalmazott mondatért viszont mindennap meg kell küzdeni. Igyekszem…

Húsvéti harangok

Szerző:

Nagyböjtben nem éneklünk alleluját. Nagycsütörtökön a harangok is elhallgatnak, jelezve az Istenfiú kínszenvedését, halálát, a sírba tétel fájdalmas némaságát. Ahogyan a mondás tartja: a harangok Rómába mennek, és csak a húsvéti vigílián térnek vissza, hirdetve-zúgva Krisztus feltámadását. Egyházunk gyönyörű hagyományai és szimbólumai közül nehéz lenne választani, de talán nem túlzás azt mondani, hogy a feltámadást hirdető harangok újrakondulása az egyházi év egyik legszebb pillanata.

Szent Bernadett Április 16.

Szerző:

A hét szentje

Szegény francia szülők első gyermekeként 1844-ben született Bernadette Soubirous. Mindössze tizennégy éves volt, amikor 1858. február 11-én a Gave folyócska közelében fehérbe öltözött női alakot pillantott meg egy barlangban, aki szótlanul mosolygott rá. A szép ismeretlen három nap elteltével újra megjelent neki, és attól kezdve július 16-ig még további tizenhat alkalommal látogatta meg őt. A harmadik találkozás során megszólította a lányt, és megmutatta neki a barlang bejáratánál fakadó rejtett forrást.

Magyar „palota” az Örök Városban

Szerző:

A Római Magyar Akadémia hajdan és ma

Róma falai előtt sokféleképpen álltak már őseink. A vatikáni gyűjtemények egyikében például Raffaello freskója éppen azt ábrázolja, amint I. Leó pápa megállítja Attilát és a Róma kifosztására induló hun sereget. A „kalandozó” magyarok is kacérkodtak a várossal. 938-ban Zsolt lovasai jelentek meg itt, igaz, ők sem jártak „sikerrel”. De hol vannak már azok az idők! Ha ma olyan szerencsések vagyunk, hogy Rómában járunk, a fosztogatás helyett (remélhetőleg) egészen másra vágyunk. Menni, látni, érezni a várost, amely egyszerre súlyos és bájos, omladozó és épülő, szaporán lüktető, mégis lassan hömpölygő. Olyan hely, ahol az ember otthonra lelhet. Európaiként, keresztényként – és magyarként is.

Újraálmodott magyar népviselet

Szerző:

Beszélgetés Molnár-Madarász Melinda ruhatervezővel

Ha az ember lánya a XX. század végén születik, ráadásul egy sváb városkában, amelyet a táncház-mozgalom is elkerült, nem sok esélye van arra, hogy valaha is magára öltsön magyar népviseletet. Sóvároghat ugyan kalocsai virágok, matyó hímzések, kalotaszegi tulipánok után, a mai divat is megálljt parancsol vágyainak. Vagy mégsem?

Gyerekszáj

Szerző:

Hit

Ötéves kisfiam nagyon szeretett játszani a kisautókkal, és ez bizony a járművek minőségét is alaposan próbára tette. Ha valamelyik eltörött, kezembe nyomta: „Apa, ragaszd meg!” Egy alkalommal, a meghibásodást látva, reménytelennek láttam a helyzetet: „Tamáskám, ezt lehetetlen megjavítani!” Mire ő: „Imádkozz, apa! Istennek semmi sem lehetetlen!”

Romano testvér gyógyreceptje

Szerző:

Mióta a rák ellen küzd az orvostudomány, sokféle praktikáról olvashattunk már, amelyek végül inkább csak részeredményeket hoztak. A csodarecepteket nem árt körültekintően megvizsgálnunk, mielőtt alkalmazni kezdjük őket. Ugyanakkor igaz az is, hogy aki a kórral küzd, sok esetben utolsó szalmaszálként kapaszkodik minden gyógymódba.

Az élet színe és fonákja

Szerző:

Száz éve született Örkény István

„Ne dobozoljunk egy kicsit?” „Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?” Bizonyára sokaknak ismerős ez a két kérdés Örkény István Tóték című remekéből. A ma már klasszikusnak számító mondatokat lehetne még folytatni akár innen, akár az író egyéb műveiből. A magyar abszurd dráma és gondolkodás mestere április 5-én lenne százesztendős.

Agapé, Khionia és Eiréné mártírnők Április 3

Szerző:

A hét szentje

Agapé, Khionia és Eiréné testvérek voltak, és a 300-as évek elején éltek. Thesszalonikében születtek: az ottani tájat szépsége miatt akkoriban ,,földi paradicsomnak” is nevezték. A három lány neve éppúgy visszatükrözi e vidék báját, mint a hajdani szülői ház meghittségét, ahol nevelkedtek. Agapé azt jelenti: szeretet, Khionia: hófehér, Eiréné pedig: béke. Thesszaloniké nevét Szent Pál leveleiből is ismerjük.

© 2024 Magyar Kurír - Új Ember • Készült