Kiállításon a Mátyás-templom értékei – A sokáig leromlott állapotban szebb időkre váró budavári Nagyboldogasszony-templom, közismertebb nevén a Mátyás-templom, 2013 óta ismét a főváros és Magyarország ékessége. A kilenc évig tartó teljes műemléki rekonstrukció állami segítséggel valósult meg. Idén áprilisban a Budapesti Történeti Múzeumban, illetve a Mátyás-templomban nagyszabású összegző kiállítás nyílt, amelyet Erdő Péter bíboros nyitott meg.
Lesznai Anna nevét sokan ismerik. Van, akinek virágos, hímzett párnák jutnak eszébe róla, akad, akinek művészeti körök vagy versek és mesék. Mégis talán kevesen tudják, ki is volt valójában ez az erős akarattal, sokrétű tehetséggel és nagy munkakedvvel megáldott asszony. Régi adósságot törleszt a tavaly ősszel Hatvanban megnyílt Lesznai Anna-kiállítás. A város főterén álló egykori barokk serház, amely ma Hatvany Lajos nevét viselő múzeumként működik, állandó tárlattal adózik a közel ötven esztendeje elhunyt művész tehetsége előtt. A Morzsái az eltörött világkalácsnak nevet viselő gyűjtemény páratlanul szép élményt nyújt.
Beszélgetés az idei Balatonman női győztesével – Június 13-án embert próbáló hőség volt. Mégis akadtak olyan csodabogarak, akik a harminchat fokos forróságban egy elképesztő versenyen vettek részt. A megmérettetés 3,8 kilométer úszással indult, száznyolcvan kilométer kerékpározással folytatódott, és egy maratoni táv, vagyis negyvenkét kilométer lefutásával zárult. Kik azok az „őrültek”, akik ilyesmire vállalkoznak? Ők az ironmanek, vagyis vasemberek. A júniusi balatonfüredi Balatonman verseny Ironman-távjának női győztese a huszonhét éves Bukovszki Ágnes lett. Most tőle tudhatjuk meg, mi a jó abban, ami első ránézésre (és másodikra is) emberkínzásnak tűnik. De az interjúból az is kiderül, hogy Ági érzékeny, derűs, hús-vér lány, akinek nem a szervezete, sokkal inkább az akaratereje van vasból…
Megnyílt a látogatók előtt a budai Mária Magdolna-torony – Akik ismerik a budai várnegyedet, jól tudják, hol áll a Mária Magdolna-torony. A mintegy nyolcszáz éves épület érdekes és viszontagságos múltját azonban csak kevesen ismerik. Nem csoda, hiszen a torony az elmúlt hetven évben Csipkerózsika-álmát aludta. Régóta vár arra, hogy végre elmesélhesse mindazt, ami az elmúlt csaknem ezer esztendőben történt vele. A torony május végétől látogatható, idegenvezetők óránként kísérnek fel a tetejére érdeklődőket. Bárki megcsodálhatja a fentről elé táruló panorámát, és megismerheti az épület történetét.
Çiğdem Aslan az életről, a szerelemről és a szenvedélyről – „Mikor a népdal elgyengül, a város nem elégszik meg a szerenádzenével, eljön a rembetiko órája, hogy kitöltse az űrt. Kezdetben gyanakvás övezi, hiszen »bűnös« múltja miatt lenézett. Rossz hírű, kétes értékű zenéje, verse az »alja népé« a törvényteleneké” – írja a rembetiko zenei műfajáról egyik kutatója, Drakonakis. De mit jelent a rembetiko, és egy koncert erejéig miképp érkezett Budapestre?
Beszélgetés Sulyok Blanka magyartanárral – Évekkel ezelőtt kiskamasz rokonom kidobta az Egri csillagokat az ablakon. Látványos mutatvány volt, hiszen a család a sokadik emeleten lakott. Csak úgy repült „A Nagy Könyv”, szelte a levegőt a lakótelep fölött. Kapaszkodtak is rendesen a janicsárok, le ne essenek. Gergő olvasónaplója nem készült el, ő egyest kapott, s mondanom sem kell, a könyvekkel még csak bimbózni sem kezdő kapcsolata itt meg is szakadt. Miképp lehet ma magyart, s egyáltalán bármilyen más tantárgyat élvezetesen tanítani? Fel tudják-e venni a versenyt a könyvek a mindent átható high-tech világgal? Pedagógusnap alkalmából Sulyok Blankával, az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola magyartanárával beszélgettem. S hogy miért éppen vele? A fiatal és lelkes pedagógus nem szokványos, de hatékony módszereket eszelt ki. Az eredmény pedig – nem túlzás – szívmelengető.
Megújult a Gát utcai József Attila-emlékhely – A Gát utcában járok, ahol nem is olyan régen (és milyen sokáig) Ferencváros legszomorúbb házai sorakoztak. Csak a kerület ismerői tudhatják igazán, mi mindent kellett a környéken az utóbbi évtizedekben – a ma közkedvelt szóval élve – „rehabilitálni”. Ez a vidék már a múlt század elején is a legszegényebbek által lakott városrész volt. A nyomor és a bűnözés tette hírhedtté. Híressé viszont a költőzseni, József Attila által lett.
A XX. századi kínai festészet egyik nagy mestere, Qi Baishi (Csi Paj-si) festményei június 28-áig tekinthetők meg a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás mintegy száztíz képe a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből való. A megnyitóra magas rangú kínai delegáció is érkezett. A két ország együttműködését is jelképezi a tárlat, hiszen amíg Budapesten Qi Baishi festményeiben gyönyörködhetünk, addig Kína több nagyvárosában Munkácsy Mihály képeivel ismerkedhetnek az érdeklődők.
