A kegyelem olyan, mint a víz

Könyvespolcra
„Az isteni teljesség felé haladva semmi olyan nem történt és nem is történhet velünk, amit ne lehetne jóvátenni” – ez az igencsak elgondolkodtató mondat szerepel a Mire megyünk Istennel? című Philip Yancey-könyv borítóján. A felhőkarcolók előtt halványsárgán világító lámpás, a sötét felhők mögül egyre fényesebb és simogatóbb napsugarak bukkannak elő. A remény mindenütt jelen van, legyen bármily nagy és szorongató a sötétség. Meglátni ugyan nem mindig sikerül, mert a szenvedés okozta fájdalom lelki vakságot (is) okozhat.

„A Jóisten ajándéka ez”

Húsz év szolgálat Előszálláson

Mihályi Miklós húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után nem sokkal, 1992 szeptemberében Pilisvörösvárról került a Fejér megyei, akkor még mintegy háromezer-ötszáz lelkes Előszállás községbe. Akkoriban még nem sejtette, hogy hosszabb ideig szolgál majd a Kisboldogasszony-plébánián, mint bármelyik elődje, akik közül talán Légár Hugó a legismertebb. (A pécsi ciszterci gimnáziumban ő tanította az ifjú Babits Mihályt vallástanra, majd 1916-tól tizennyolc esztendőn keresztül látta el Előszálláson a plébánosi teendőket.)

Bortúra a pincefalvakban

Ősszel, amikor a kertünkben érik az illatos, mézédes szőlő, a hajdani szüretekre emlékezem. Nagyanyámék pincéjében mi, unokák daráltuk a szőlőt, majd a szakszerű préselés tudományát is igyekeztünk elsajátítani. Csordogált a gyümölcs friss leve, időnként tekertünk egyet a présen, s késő délutánra, estére már megízlelhettük a finom mustot. A fokoló (a cukortartalom mérésére szolgáló eszköz) ugyan mindig elárulta a leendő bor igazi természetét, de a felnőttek nem búslakodtak amiatt, ha netán a vártnál alacsonyabb értéket mutatott.

Bab Berci otthonra lelt

Lázár Ervin-emlékház nyílt Sárszentlőrincen

Mikkamakka, Dömdödöm, Ló Szerafin, Bab Berci megálmodója hazatért. A hat évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas író tiszteletére gyermekkorának nevezetes helyszínén, a Tolna megyei Sárszentlőrincen avattak emlékházat. A település Petőfi révén ismerős az irodalomkedvelők körében, hiszen a szabadságharc lánglelkű költője is ott járt iskolába, akárcsak Lázár Ervin. A négyszögletű kerek erdő megálmodója Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett (vagy ahogyan ő nevezte: Rácpácegresen), ahol apja uradalmi intéző volt. Naplójában többször felidézi emlékeit: a rácegresi bivalyfogatosokat, a sült kukoricát vagy a kapujuk melletti rétesalmafát, amelynek az ágai közé bújt olvasni.

A mese mély, csendes tó

Benedek Elek születésnapja és a népmese ünnepe

Szeretem a meséket, és szeretek mesélni. Kislányomnak esténként Zöldmedve kalandjairól találok ki történeteket, akinek hű társa Pici kutya, máskor meg Björni mackó. Legtöbbször kis Ági is a mese szereplője lesz, ám a legizgalmasabb az, amikor ő maga alakítja a szereplők sorsát. Előfordult már, hogy a jó barátok pitypangot kerestek az árokparton, hogy elfújják a fehér szöszöket róla, de egyetlen szálat sem leltek sehol, mígnem egy arra repülő verébcsapat segített nekik. De volt olyan este is, amikor Ágika hozzám bújt, s azt mondta: „Anya, mesélj a dédiről!” Akkor eszembe jutott sok szép régi emlék, amikor nagyanyám ott ült az ágyam mellett, s a fiatalkoráról mesélt.

Portugál tájakon

Könyvespolcra

Váratlan meglepetések, meghitt pillanatok, humoros epizódok jellemzők e kötetre, amely a nagy sikerű Út a csillagok alatt folytatása. Tokaji Ferenc hiteles és nagyon személyes beszámolóját olvashatjuk arról az embert próbáló zarándokútról, amelyet kevesen vállalnak: a portugáliai Fatimából, „a világ oltárától” indulva jut el a vándor a spanyolországi Santiago de Compostelába. A szerző először 2005-ben vágott neki a hosszú útnak, s később többször is visszatért. Egy interjúban azt nyilatkozta: a „mi végre vagyunk ezen a világon?”, „mi értelme annak, amit teszünk?”, „hová vezet az út?” kérdésekre kereste a választ, amikor nekivágott az El Caminónak. „A magány, a fizikai igénybevétel, a természet közelsége, az órákig tartó gyaloglások meghozták a testi és lelki megtisztulást is.

Komolyan venni a játékot

Könyvespolcra

Régóta tudjuk, hogy az állandó rohanás, a zaj, a számtalan stresszforrás megnehezíti a harmonikus életritmus kialakítását. Épp ezért a mentális betegségek is egyre elterjedtebbek. A szakemberek szerint már minden negyedik embert érintenek életük egy bizonyos szakaszában. Nem kizárt, hogy nyolctíz év múlva a depresszió lesz a legáltalánosabb betegség a fejlett világban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a mentálisan beteg szülő vagy szülők gyermekeire még inkább oda kell figyelni az intézményi szocializáció terepén, a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban. Az egészséges fejlődéshez ugyanis nélkülözhetetlen valamifajta segítség, s az a gyerek, aki otthon nem kapja meg a szükséges támogatást, esetleg önmagát okolja a szülő betegsége miatt.

A változás és a változtatás kézikönyve

A Határvonalak sorozat legújabb kötetét azoknak ajánlják a szerzők, akik szeretnék, hogy az őszinte beszélgetések kapcsolataik szerves részévé váljanak, s akik ennek érdekében vállalják a konfrontációt és a határok kijelölését is. Ha szeretettel és felelősségteljesen beszélünk a problémákról, akkor kapcsolataink javulhatnak – legyen szó akár házasságról, akár barátságról, akár rokoni vagy munkahelyi viszonyokról. A könyvben szóba kerülnek a problémamegoldó beszélgetések előnyei, a hatékony konfrontáció jellemzői és folyamata, s néhány gyakorlati ötletet, javaslatot is kapunk.