Gajdó Ágnes

Emlékeznek még, milyen volt az az időszak, amikor sem telefon, sem számítógép, sem internet nem működött? A gyerekek elkerültek egy távoli városba egyetemre, főiskolára vagy dolgozni, s csak néhanap küldtek egy-egy levelező- vagy képeslapot, hogy jól érzik magukat, semmi bajuk, de a zsebpénz mértéke lehetne nagyobb is… Az idősebb nemzedék ma is inkább levélben vagy telefonon tartja a kapcsolatot az ifjabbakkal, holott rendelkezésükre állna a skype, a Facebook vagy más közösségi csatorna. Nagyszüleink, szüleink ódzkodnak a számítógéptől, de azért sok nagymama és nagypapa kézbe vette már az egeret a Kattints rá, nagyi! program keretében, s elsajátította, hogyan is kell kezelni a számítógépet.

Fedezzük fel!

A legkorábbi, igazán tavaszi ünnep Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A szép magyar elnevezés onnan ered, hogy ez idő tájt végzik a gazdák a fák oltását. Jézus fogantatására emlékezünk március 25-én. „Az angyali üdvözlet az emberiség történelmének legnagyobb pillanata” – írja Hankovszky Béla kiemelt tábori lelkész a tordasi egyházközség honlapján. „Ekkor nemcsak az Isten és ember megroppant közössége áll helyre, hanem Isten azzá lesz, ami soha nem volt, és az ember azzá lesz, akivé soha nem lehetne: az Isten emberré lesz, az ember pedig Istenné. Minden, ami a Megtestesülés után történik, már ennek erejében, ennek következtében történhet meg. Isten odaadta magát nekünk, és hatalmában állt, hogy ne vonja vissza a döntését. Hűséges volt hozzánk a Megtestesülésben a halálig, mégpedig a kereszthalálig.”

Néhány évvel ezelőtt jelent meg a Jószöveg Műhely kiadásában a Buszos könyv, amelyben egy vérbeli sofőr fényképgyűjteményének legjobb darabjait is megtekinthetjük. Széki Dezső az elmúlt több mint ötven esztendőben szenvedélyesen rögzítette a munkájával kapcsolatos eseményeket, lefotózta a kollégákat, az utasokat.

Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt.

Százráncú köpeny, szalagos bot. E kellékekről ismerni meg az egri fertálymestereket. Különös foglalkozás az övék. Azazhogy nem is foglalkozás, inkább feladat. Olyan tisztség, amelynek viselője csakis köztiszteletben álló férfiú lehet.

Egerben évszázados tradíció a fertálymesterség intézménye. A XVI–XIX. században több településen választottak az emberek maguk közül tizedeseket, utcakapitányokat, a német ajkú vidékeken fertálymestereket. Ők tartották a kapcsolatot a városi hatóság és a lakosság között.