Amikor rohanó adventünk után megállunk karácsonykor, érdemes visszagondolnunk, hogyan is alakult ki az ünnep itt, a nyugati kereszténységben. Kezdetben Rómában a pápa a Szent Péter-bazilikában ünnepelt, éjszakai zsolozsmával, majd misével.
„Harmatozzatok” – halljuk az ismerős adventi éneket a roráté miséinken. Tudjuk, hogy az adventi Mária-mise introitusa Izajás prófétától való (45,8), aki könyörög: nyíljék meg a föld, harmatozzék az ég, és teremje meg a vágyva várt Üdvözítőt.
Minden vallásos közösségben az tűnik jámborabbnak, aki a kötelező mellett további imádságot is vállal. Egy-egy plusz imádság még erősebb értékkel bír, ha azt az ember huzamosabban vagy egyenesen „örökké” vállalja. Fontos szerepe van ezeknek a magánfogadalmak esetében, amikor például valamely imánk meghallgatásáért „cserébe” például egy miatyánk vagy egy tized rózsafüzér mindennapi elmondását vállaljuk.
A II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reform újra megengedte a misében a két szín alatti áldozást. 1967 őszén Magyarországon is engedélyezték azt, aminek részleteit majd az 1969-ben első kiadásban megjelent Római Misekönyv Általános Rendelkezései (RMÁR) szabályoztak.
(Biblia és liturgia 8.) – A II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reform egyik fontos eredménye az igeliturgia önálló helyének visszaállítása.
(Biblia és liturgia 7.) – Az előző hetekben az igeliturgia fő alkotórészeiről volt szó, mint a bibliai olvasmányok és énekek. Most az evangéliumot követő három elemre tekintünk: a homíliára, a hitvallásra és az egyetemes könyörgésekre.
(Biblia és liturgia 2.) – Miért? – tehetnénk fel a címbeli kérdést. A liturgiában Istent dicsőítjük imádságunkkal, áldozatunkkal, ő pedig megszentel bennünket kegyelmével, amely a szentségekben való részesedésben érkezik hozzánk.
(Biblia és liturgia 1.) – Isten igéje az Ószövetségben, a választott nép közösségeihez eseményeken keresztül érkezett. Ábrahámtól kezdve Isten megszólítja az embert, ígéreteket ad, és történelmének eseményeiben megmutatja, hogy mellette áll, az események az üdvösséget szolgálják, vagyis az Istennel járó ember és nép története – üdvösségtörténet.
