Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Amit a biológia és amit a hit mond

Szerző:

Beszélgetés Tulassay Tivadar orvosprofesszorral

Budapesten szerzett orvosi diplomát 1974-ben. Gyermekorvosi szakképesítéssel (1978) előbb az I. Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán dolgozott, majd 1983-ban az I. Gyermekgyógyászati Klinikára került, amelynek ma intézetvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2003 óta a Semmelweis Egyetem rektora.

– Professzor úr, beszélgetésünket kezdjük azzal a látszólag nyilvánvalónak tetsző kérdéssel: mikor születik az ember? Mely időponttól tekinthető embernek?

– Máris olyan kérdés, amelyre jogi, illetve hiten alapuló válasz egyaránt adható…

– És az orvos mit mond róla?

– A fejlődésbiológia alapján különféle szakaszokhoz köthető, hogy a megtermékenyített petesejt – egy bizonyos program alapján – milyen szerveződési folyamatokon megy át.

Isten nem teremt selejtet

Szerző:


Fölemeli a fejét, rám néz hatalmas, barna szemével. Kapaszkodik a világ megismerése felé. Talán kilenc hónapos lehet. Éppen annyi idő, amennyit az anyaméhben töltött. S amikor föl kellett volna venni, hogy az édesanya a melléhez igazítsa újszülöttje száját, egyszeriben fölrobbant az élet természetes menete, s ő itt találta magát a csecsemőotthonban.

„Totál jól éreztem magam ettől”

Szerző:

Mindszenty József nyomában (2.)

– Szombathelyen „Amikor nyolcadikos voltam – írja Mindszenty József –, közvetlenül az érettségi előtt bejelentés nélkül megjelent az erdélyi püspök (gróf Majláth Károly – a szerk.) a gimnáziumban. Másnap is eljött. Gyóntatott. Senki úgy nem gyóntatott, mint ő. Megfogta atyailag a csuklómat, talán olvasta is a vérem sebesebb lüktetését. Aztán belenézett a szemembe, és azt mondta: Légy fiam világi pap! Szót fogadtam neki…” 1910-ben történt ez. A fiatalember a premontreiek gimnáziumából a szombathelyi szemináriumba került.

A templomépítő

Szerző:

Téglák agyagból és lélekből

Ötven esztendeje építi a szüleitől örökölt telken, húsz kilométerre Madridtól, Mejorada del Campo faluban a Szent Péter-bazilikára emlékeztető hatalmas székesegyházat Justo Gallego Martínez, ismertebb nevén Don Justo. A nyolcvanhét éves férfi valaha farmerként, illetve torreádorként kereste kenyerét, majd 1953-ban belépett a trappista rendbe.

A bukásról és a csodáról

Szerző:

Beszélgetés a hetvenéves Reisz P. Pál ferences szerzetes tanárral

– Pál atya, hová vezetnek vissza családi gyökerei, hiszen ezek jelentős mértékben meghatározzák az ember életét, még akkor is, ha ma – a kommunista idők „a múltat végképp eltörölni” szemlélete után – a liberális korszellem ugyancsak kidobásra ítéli a hagyományokat?

Egy XX. századi márciusi ifjú

Szerző:

Esterházy János üzenete

A szelídség az arcára írva. Az intelligenciának – az erkölcsi intelligenciának – az a formája, amely aligha tanulható. Tévedés, ha valaki úgy gondolja, az élet – a magatartás – alapjaiban tanulás révén formálható. Az ember lélek szerint több ennél. Ma nem divatos hozott, örökölt szellemi és kulturális hagyományról beszélni, arról, hogy lélek és erkölcs összesimul a testtel, s a személyiség keresi azt a magatartást, azt a harmóniát, amelyet érez ugyan, ezáltal vágyik rá, ám elérése, úgy látszik, ebben a létmódban mindig csak törekvés marad. De az ember törekvéseiben mutatkozik meg.

Milyen evangéliumot találtak Törökországban?

Szerző:

A kutatók vitatják a kora keresztény korból származó irat hitelességét

Napi hír: a közelmúltban Ciprus Törökországhoz tartozó részén egy korai keresztény időkből származó iratra bukkantak, amely egyes török tudósok szerint az úgynevezett Barnabás-evangélium lenne, más török kutatók szerint ellenben hamisítvány.

Metszetek

Szerző:

Március 5. Visszaemlékezem az év kezdetére. Ébredés a hegyen. A legközelebbi templom két kilométer az erdőn át. Reggel fél kilenc. Süt a nap, ezüstseprűk a fák. Elindulok a kilencórai szentmisére. Nem fázom, közérzetem jó. Egyedül vagyok az úton, senkivel nem találkozom. A közeli panziókban és magánszállásokon még bizonyára mindenki alszik – viselik az éjszaka fáradalmait.

© 2025 Magyar Kurír - Új Ember • Készült