Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Egércsapda

Szerző:

Elmélet vagy élet

Telefon, fojtó, kitörő, keserű hang: „Megöltem…” Arányi fia után kapott a maroktelefonban, hogy úgy magához szorítsa, mint a parányi készüléket. Mielőtt hangokba rohanhatott volna, a fájdalmas szó tovább omlott: „Megöltem a kisegeret a padláson.”

Arányi fia ezen az őszön költözött ki a városból a vízpartra.

„Papa, manó-lakot csináltam a nyaralóból.” Szemközt egymás ölébe zuhanó hegyek, középütt templomtorony fénylik – még az éjszakában is. A folyón kivilágított hajók úsznak, a túlparton a vonat mint női nyakék: úgy fénylik, s folyik tova ez a fény a Duna kanyarulatában. „Papa, ha láttad volna, szörnyű…”
Néhány napja mondta: valami állat beköltözött a padlásra, éjszaka fölébred a kaparászására, odafészkelte magát az új hőszigetelő paplanba, talán szét is rágja.

A korszerű tudás keresztény

Szerző:

Erdő Mária rektor asszony a katolikus pedagógiáról

Megjelent a teljes hittan-könyvsorozat Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának szerkesztésében. A tankönyvek szerzői között találjuk Székely János püspököt, Bernolák Évát, a Nemes György – Mácsik Mária szerzőpárost és másokat. Hosszú ideje visszatérő kérdés: milyen legyen a jó hittankönyv? Egyáltalán: lehet-e jó hittankönyvet írni, amely pedagógiai szempontból is megfelel a korszerű követelményeknek? A mostani sorozatról a tanárok és a diákok egyaránt jó véleményt fogalmaznak meg. Mint egyikük mondta: szeretettel elfogadható tankönyvek. Ezzel kezdtük beszélgetésünket Erdő Mária rektor asszonnyal.

– Hetven éve nem jelent meg teljes hittan-könyvsorozat Magyarországon. A kommunizmus időszakában nem is volt erre mód, s utána hosszú ideig tartott az útkeresés. Jelentős szakmai viták folytak arról, hogyan lehet a hittani ismereteket közvetíteni a gyerekeknek.

Elmélet vagy élet

Szerző:

Lépcsők

Nem bírom, már nem bírom tovább! – és mégis ment, lépett, vaskos-szélesen, néhány méter, és elindulnak lefelé, négyszáz lépcsőfok az első bányajáratig. Minél mélyebbre, annál melegebbre. Csikordult odafönt az észak-uráli fagy. Európa széle – a görögkatolikus pap az egykori iskolai tanulmány fölidézésével, maradék erejével még mosolyra rázkódta magát. Európa széle, nagyon a széle! – és süllyedt alá, süllyesztették alá a halinacsizmák a bánya melegébe.

Apját látta valamelyik szomszéd táborban, a rettentő fagyban, mínusz negyvenöt fokban mezítelenül, ahogyan még soha, kifeszülve, kiterítve. Aztán a rabszemérem becsavarta valami ponyvába, és a csákány tépte a rögöket: elég mély legyen majd a tavaszi olvadás idején, a bomlás ne érje el a föld színét.
Hogy ért el hozzá a hír, nem tudta. A lágervilágban a hírek útja kiszámíthatatlan és követhetetlen. Egyszer csak a mellette gyalogló szűkre szabott szájmozgásával: – Apád meghalt, más pap nem lévén, egy protestáns lelkész imádkozott fölötte.

Áld és véd

Szerző:

Hetven éve eskette őket Apor Vilmos püspök

Történelem – közelnézetben. Az idők elmúlnak, a dolgok megmaradnak; akkor is, ha nem beszélnek róluk, s ezzel látszólag feledésre ítélik őket. Az sem magyarázat, hogy ma az élet más; ami régen történt, érdektelen, nincs közünk hozzá. Az ilyen gondolkodás lapos szemléletre vall, beszorul a korszellem sivárságába. Ám mindez csak rövid ideig tart, mert az ember mindig visszafordul természetéhez: szüksége van – nem a múltra, hanem ahogyan a múltban is megvalósul jelenbeli élete. A Jordán Lászlóval és feleségével, Sári nénivel folytatott beszélgetés idézte elém ezeket a gondolatokat. Apor Vilmos győri püspököt tizenöt éve avatták boldoggá – egyfajta emlékműnek gondolhatnánk őt, ám alakja elevenné és közvetlenné válik, amikor a Budafoki úti lakásban az idős házaspár visszaemlékezik 1942. április 11-ére.

„Ezen a napon házasodtunk össze”, tekint Laci bácsi Sári nénire, s egyszerű a számolás: idén tavasszal múlt hetven esztendeje, hogy örök hűséget esküdtek egymásnak Apor Vilmos püspök előtt a győri székesegyházban. Laci bácsi nem báró Apor Vilmosnak nevezi az ismert erdélyi családból származó püspököt, aki egyébként Segesvárt született (a város neve a hősies halál jelképe a magyar gondolkodásban), mert „Apor Vilmos soha nem használta a báró előnevet. Nem illett az ő életéhez, gondolkodásához, cselekedeteihez”.

Jó buli frankás diáknak lenni

Szerző:

Hamarosan vége a reggelinek. Zsibong az ebédlő. A hatalmas asztalok mellett a diákok, ahogyan évtizedek óta mindig: balról a kisebbek, majd ahogyan „öregszenek”, kerülnek tovább, végül a jobb szárny elején már a nagyok, az érettségire készülők ülnek. Több mint nyolcvan esztendeje ez a rend. Hány nemzedék… mennyi indulás! Az itt töltött esztendők, az itt megszerzett tudás és a kapott nevelés formálta ki a már önmagában mértéket adó állítást: esztergomi ferences diák. S a mostani srácok tovább formálják, tovább gazdagítják ezt a fogalommá emelkedett megállapítást. Immár évtizedekkel mérhető, amikor magam is ott ültem, s most a mai fiúkat nézem. Arra gondolok: ha rajtam múlna, a gimnazista korú magyar fiúkat mindenestől a ferencesekre bíznám. Az egykori diák elfogultsága szól belőlem? Előfordulhat, de elfogult csak az lehet, akiben öröm-nyomot hagytak azok az évek. November 17-ére és december 8-ára nyílt napot hirdetett a gimnázium.

Dobog fölfelé a lépcsőházban a sok fiatal láb. Mindenki a hálóba igyekszik. A tanítás kezdete előtt rendet raknak maguk körül: beágyaznak, szekrénybe kerülnek a fölösleges holmik. A kisebbek osztályonként még közös hálóban laknak, később hatan kerülnek egy szobába, de akad kétszemélyes hálóhely is. Mindegyikhez saját fürdő és mosdó. Az egyik mostani „szecska” – kezdő osztályos – édesanyja meséli: látva a nagyokat, fia osztályában már arról alkudoznak a srácok egymás között, ha oda kerülnek, hogyan alakulnak majd a hatos csoportok.

Elmélet vagy élet

Szerző:

Két léc

Már a barakkban is beszéltek róla. Amikor megtudták, hogy két nap múlva nem hajtják ki őket a tajgába favágásra, bólintottak: ezen a napon. Nem mintha olyan nagy elhatározást kívánt volna tőlük; hiába gyötrődött el a test a Gulag-évek alatt, a lélek természete még működött.

Miklóst osztották be tűzőrségbe. Óránként öt perc melegedést engedélyeztek a raboknak. Mindig mást rendeltek oda maguk közül a tűz táplálására – a leggyöngébbet, hogy legalább ezen a napon összegyűjtse fogyatkozó erejét. Miklós kicsiny lécet faragott széles, nehéz baltájával. A fejsze élét ráhelyezte a hasábra, s elegendőnek bizonyult egy gyönge ütés, hogy szál mentén meghasadjon a fa. Egy hosszabb és egy rövidebb darabot baltázott ki, mindkettőbe mélyedést is vájt; ha keresztben egymásra helyezte őket, egyik a másikba szorult.

Ragyogó fehérségben

Szerző:

Kiemelkedő alkotások a Tövis utcai templomban

Fehér márványpor lepi el a hatalmas műtermet. Balra a gipszbe öntött szoborcsoport, amely jobbra az óriási márványtömbben kapja meg végső formáját. Nem nehéz felismerni: a boldoggá avatásra váró hét ferences szerzetes alakja bontakozik ki. Megtanulandó – tudni való nevek: Körösztös Krizosztóm, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát. 1944 és 1954 között, a kommunista diktatúra idején váltak mártírrá. Ugyancsak márványba faragva ereszti le a daru Mindszenty József bíboros monumentális félszobrát Budapesten, a Tövis utcában. Talán ez az utolsó templom, amelynek építését 1948 november végén még Mindszenty József hagyta jóvá. A művészi alkotásokat a két oldalról nyíló bejáratnál helyezték el a Kapisztrán Szent János titulusát viselő istenháza búcsúja alkalmából, az időközben elhunyt Heller Jánosné adományának köszönhetően. A szobrokat Spányi Antal székesfehérvári püspök áldotta meg október 23-án.

Kiterjesztett kezekkel

Szerző:

Mindszenty József nyomában (9.) – a budapesti amerikai követségen

1956. november 4-e. Mindszenty József a Parlamentből már a szovjet tankok gyűrűjén át távozik, s a legközelebbi követségre, az amerikai diplomáciai képviseletre igyekszik. Gerard Bolick, a bejáratnál szolgálatot teljesítő katona már távolról látja az épület felé igyekvő papi személyt. Azonnal utasítást kér, mitévő legyen. Ő nyit ajtót a Szabadság téri követségen a bíborosnak, s az őt kísérő titkárának, Turchányi Egonnak. Mindszenty József megkapja a menedékjogot, titkára, Turchányi Egon ellenben nem. Néhány nap múlva távoznia kellett a követségről. A bíboros azzal búcsúzott tőle, hogy a legrövidebb időn belül próbáljon meg kijutni az országból, s ott – és onnan – folytassa a magyarság és kereszténység érdekében lelkipásztori szolgálatát. Turchányi Egon egy mentőautóban, fehér köpenyben, sebészorvosnak adva ki magát, igyekezett a nyugati határ felé. Igazolványában a foglalkozásra utaló beírást – lelkész – cigarettával kiégette, hogy csak az „ész” volt olvasható. Az ÁVH emberei (időközben névlegesen megszüntették a szervezetet) Tatánál elfogták, életfogytiglani börtönre ítélték, s majd csak az 1963-as amnesztiával szabadult. Mindszenty József tizenöt évig, 1971. szeptember 29-ig tartózkodott az épületben. Mikor kezdődött el a nagypolitika szintjén, hogy őt valamiképpen elmozdítsák onnan, s az érdekelteket milyen meggondolások vezették? Az egyezkedésben – amelyből Mindszentyt tulajdonképpen kihagyták – a Vatikán és az Egyesült Államok mellett az orosz direktívák alapján eljáró magyar kommunista hatalom vett részt. Közben bevontak olyan személyeket is – különösen a vége felé – mint például Franz König, bécsi bíboros-érsek. Soós Viktor Attila egyháztörténész a rendelkezésre álló dokumentumok alapján – mert kiderül, jó néhány dosszié létezéséről tudunk ugyan, de mégsem tekinthetünk beléjük – a következőket mondja erről.
A történész félrabságnak szokta nevezni Mindszenty bíboros amerikai követségen töltött tizenöt esztendejét. „A külvilágtól elzárva, egy másik ország védelme alatt élt, ugyanakkor a követségnek valamiképpen együtt kellett működnie a magyar államhatalommal, Mindszenty jelenléte így a kezdetektől problémát jelent az Egyesült Államok számára.”