Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Ha nincs hit, akkor semmi nincs

Szerző:

Találkozás Boldog Batthyány-Strattmann László unokájával Hangulatos kis utca Belbudán, nem messze a Vártól. Az osztrák építészet elemeit mutató villában találkozom gróf Batthyány Ádámmal, Boldog Batthyány-Strattmann László unokájával. A szent életű orvos emléknapja január 22-e, ezen alkalomból beszélgetünk a nagyapáról – s természetesen szóba kerül az unoka életútja és a család szellemi-lelki hagyománya.

„Édesapám a huszonegy évesen betegségben elhunyt Ödönt követte korban Boldog László tizenegy gyermeke közül.” Boldog László később hercegi címet örökölt, fia, László ugyancsak a hercegi címet vitte tovább. Ma Batthyány Ádám fivérét illeti a herceg elnevezés.

Nem csak a föld reng velünk

Szerző:

Földrengés rázta meg Nógrád megye északi részét január 1-jén. Tavaly, 2014 elején, január 19-én ugyancsak földmozgásra lettek figyelmesek az itt élők. A híradások szerint jelentős anyagi károk nem keletkeztek az idei év első napján, de a repedések, vakolathullások olyan sérülésekre utalnak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A templomok, hatalmas belső terükkel, boltíveikkel különösen érzékenyek a természeti csapásokra. Beer Miklós váci megyés püspök és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára négy, a földrengés következtében megsérült nógrádi templomot keresett fel január 15-én azzal a céllal, hogy a helyszínen tájékozódjanak arról, hol szükséges a kormányzat segítsége a károk elhárításához. S aztán másféle gondok is előkerültek.

A Bűnösök menedéke

Szerző:

Az egri szervita templom megújult

 

A város legrégebbi plébániája a vár alatt, egy hangulatos kis utcában található. Közel nyolcszáz éve áll templom az egykori északi városkapu közelében. Mára – az érsekség, az egyházügyi államtitkárság és a helyi önkormányzat, valamint a hívők anyagi segítségével is – gyönyörűen megújult. 1231-ből származik az első feljegyzés az itt emelt kápolnáról, amely a Bűnösök menedéke nevet viselte. Egy Szűzanya-festményt tiszteltek benne az ősök hosszú ideig. Amikor azonban a török 1552-ben megjelent Egerben – ki ne ismerné a vár ostromának történetét Gárdonyi Géza halhatatlan művéből –, a képet Krakkóba menekítették.

A kő összetart, az ima megtart

Szerző:

Régészeti feltárás a budapesti belvárosi templomban

 

Néhány méterrel odébb, a templom fölött zúg és sodródik az élet. Három sávban hajtanak az Erzsébet hídra az autók, s fut le szemközt a másik áradat a pesti oldalra. A kényes szemlélő talán aránytalannak és stílustalannak érezheti, ahogyan a híd mellett, mintegy alá- és hozzásimulva húzódik meg a pesti Nagyboldogasszony-templom. De máris elmúlik ez az érzésünk, hiszen a templom küldetése, hogy az élet útja mentén álljon. S vajon hányan gondolnak arra elhaladtukban, hogy Pest legrégebbi épületét látják, amelyen végigkísérhetik a főváros építészetének történetét?

Ahol hasznos lehetek

Szerző:

Beszélgetés a hetvenöt éves Bosák Nándor püspökkel

 

– Püspök úr, Ön a Felvidékről, Mátyusföldről származik. 1947-ben telepítették át a családot Magyarországra. Hogyan látja a magyar–szlovák viszonyt, s a helyi egyházak mit tehetnek a két nép megbékélése érdekében?

– Időnként ma is megfordulok felvidéki emberek – papok és mások – között. Körükben azt tapasztalom, nem a rivalizálás, hanem az egymást elismerő, egymás ügyeit jó szándékkal fogadó megnyilatkozások viszik előbbre a dolgokat. Olyan papokkal kerültem kapcsolatba, akik a szlovákokkal is megtalálták a hangot. Persze olykor látjuk a kicsinyességet, a szűkkeblűséget is a másik oldal részéről, s ha ezt nem kezeljük megfelelő türelemmel és okossággal, abból valóban ellentétek fakadhatnak.

A magyar macska és a szerzetesség „titka”

Szerző:

Találkozás Gaál Jenő verbita atyával

 

A missziós szerzetest (az Isteni Ige Társaságához – ismertebb nevén a verbita rendhez tartozik) Sorkifalud szentléránti részében kerestük fel. Gaál Jenő Kemenesmagasiban született 1930-ban. Édesapja tüdőbetegséggel tért vissza az első világháborúból, ezért a gyerekek nem maradhattak odahaza. A család fölbomlott, mondja az atya, már korán rokonokhoz és ismerősökhöz kerültek. Ötéves korától bátyjával Sorkifaludban nevelkedett, ahol az elemi iskola befejezéséig maradt. Ezután a fiatal fiú belépett az Isteni Ige Társasága kőszegi missziósházába.

Valamennyien ugyanarra az Istenre gondolnak

Szerző:

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)

 

A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)

– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.

Örömhír: két rés van ütve a világmindenségen

Szerző:

A világ létezése és az ember szabadsága

 

Beszélgetés Barsi Balázs ferences atyával

 

– Balázs atya, milyen istenkép él a mai emberben? Sokszor említik a minden – hatót, az istent (kisbetűs módon), mint valami legendás alakot – már-már néprajzi érdekességként.

– Valószínűleg minden korban zavaros istenkép él az emberben, egészen addig, míg nem érik megpróbáltatások, illetve nem kap kegyelmet; vagy nem találkozik olyan személlyel, akinek tisztább képe van Istenről. A mai ember nem rosszabb egyetlen más kor emberénél sem, de van egy nagy baja, s ez végzetes lehet. Mivel ezt magamra is vonatkoztatom, ezért fogalmazom így: rettenetesen felületesek vagyunk. Ez a felületesség abból is adódik, hogy személyiségünk nem érett tudományos-technikai találmányaink befogadására. Arra a remek világra, amelyben a természettudományokra épülő technikai civilizáció számos nagyszerű teljesítményt ért el. Ez a siker azt a látszatot kelti, mintha életünk egésze e körül forogna, s így állandó felületességben élve nem gondolunk arra: ki az Isten, milyen az Isten? Ezt megelőzően azonban fel kell tennünk a kérdést: ki vagyok én, ki az ember?