A keresztény Cicero

Könyvespolcra

Az egyház mindig is különös figyelmet szentelt az első néhány évszázad keresztény gondolkodóinak tanításaira. Nagyrabecsülését azzal is kifejezte az utókor, hogy mind a mai napig a patres, azaz atyák megtisztelő címet használja velük kapcsolatban. A Kairosz Kiadó most már évtizedes múltra visszatekintő Catena sorozata arra vállalkozott, hogy a magyar olvasóközönséghez is eljuttassa az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait. Legújabb kiadványuk Lactantius Isteni tanítások című műve, mely Dér Katalin kiváló fordításában látta meg a napvilágot.

Egész évi útmutató

Könyvespolcra

Amikor 2005-ben Joseph Ratzingert választották pápává, „személyében a katolikus egyház legjelentősebb teológusa lett Szent Péter utódja”. Így kezdi Christoph Schönborn bíboros XVI. Benedek Isten velünk van mindennap című könyvének előszavát. Azzal, hogy a Hittani Kongregáció prefektusa a katolikus egyház feje lett – teszi hozzá a bécsi érsek –, a hit hirdetése vált első számú feladatává. Eközben azonban a teológus sem húzódott hátra, csak a világ nagy kérdéseire irányuló figyelmét ettől kezdve még nagyobb lelkipásztori odaadásnak kellett jellemeznie.

Bioetikai útmutató

Könyvespolcra

„Korunk legszembetűnőbb jelensége a nyelv kétértelmű használata.” E szavakkal kezdődik a II. János Pál pápa által létrehozott Család Pápai Tanácsa által jegyzett és a Szent István Társulat gondozásában megjelent Családlexikon. Sokszor persze nemcsak két, hanem még ennél is jóval több értelmezést társíthatunk egy-egy fogalomhoz. Még a hozzáértőknek sem egyszerű rendet vágniuk a szavak kusza őserdejében, a hétköznapi ember számára pedig egyenesen kilátástalannak tűnik az ilyen vállalkozás. A kiadvány a családdal és az élettel kapcsolatos – elsősorban etikai – kifejezések tartalmát igyekszik megvilágítani, mindenki számára érthetően.

Újpogány téveszmék

Könyvespolcra

Néhány évvel ezelőtt egy hosszú tanulmányt találtam az interneten, amely arról szólt, hogy valamikor a hatvanas években egy Dél-Amerikában járt magyar utazó az ott élő indiánokkal minden nehézség nélkül szót tudott érteni, azok ugyanis magyarul beszéltek. Ennek alapján azután valaki arra a következtetésre jutott, hogy a dél-amerikai indián nyelv hatvan százalékban, a szanszkrit pedig harminc százalékban magyar. Azóta persze számtalan „bizonyítékával” találkozhattam annak a gondolatnak, mely szerint az emberiség kultúrája, de legfőképpen a vallása lényegét tekintve magyar származású.

Emlékek egy pápáról

Nézőtér

Akadnak emberek, akiknek alakját haláluk után sok évvel is szívesen idézzük magunk elé. Nem a családtagokra, barátokra gondolok most. Közeli ismerősünkké válhat valaki úgy is, ha személyesen soha nem találkoztunk vele. Értékeit mégis tisztelhettük, jelentőségével élete során is tisztában lehettünk. Egyéniségét mégis a hiánya emeli csak ki igazán. Ilyen II. János Pál pápa is, akire szerte a világon jó szívvel emlékeznek az emberek akkor is, ha csak a tévében látták. Róla készített dokumentumfilmet Jarosław Szmidt, melyet II. János Pál – A fehér ruhás vándor címmel nemrég tűzött műsorára az Uránia Nemzeti Filmszínház. Láthatunk a filmben jó néhány eredeti felvételt, melyek elsősorban nem a protokolláris találkozásokat idézik fel. Sokkal inkább azokat a pillanatokat, amelyek életre szólóan megmaradtak mindazokban, akik személyesen élhették át őket. Amikor első lengyelországi látogatása alkalmával a szentatya egy ablakból szólt a lent várakozókhoz, amikor fiatalokkal táncolt, vagy amikor magához ölelt egy gyermeket.

Szögesdrótok mögött

Könyvespolcra
„Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény” – írta József Attila a Hazám című versében. Bár e sorok 1937-ben születtek, a II. világháborút követő, Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszakra sokkal inkább ráillenek e szavak, mint a megelőző korokra. 1948 és 1953 között minden második magyar családban volt olyan, akit valami miatt megfigyelés alatt tartott a kommunista diktatúra. Vélt vagy valós ellenfeleit pedig a legdurvább eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a rendszer. Az elszigetelésre nemcsak fegyházakat és börtönöket, hanem internáló- és kényszermunkatáborokat is fenntartott. Ezt a világot mutatja be a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent „Állami titok” című könyv.

Egy igaz pap emlékezete

Nézőtér

Spanyolországban, 2010 egy nyári hétvégéje után csodálkozva állapították meg a mozik nézettségével foglalkozó szakemberek, hogy a legtöbb jegyet egy hazai gyártású filmre adták el. Nem csupán azon csodálkoztak, hogy Juan Manuel Cotelo Az utolsó hegycsúcs című alkotása nagy költségvetésű hollywoodi filmeket ütött ki a nyeregből. Ámulatuknak az is alapot adott, hogy olyan dokumentumfilm ért el sikert, amely egy katolikus papról szól.

Vajon milyen véleménye van az utca emberének a papokról? Milyen tulajdonságok, hibák és erények jutnak róluk eszükbe? A film egy ezzel foglalkozó, rögtönzött közvélemény-kutatással indul, melyből kitűnik, milyen komoly elvárásaink vannak a papsággal szemben. Vajon létezik-e egyáltalán olyan ember, aki képes mindezeknek megfelelni?

Mit adunk tovább?

Könyvespolcra

„Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.” Jézus e felszólítása – mellyel az evangélium hirdetésére küldte az apostolokat – haszonelvű világunkban már alig érthető, és még nehezebben megvalósítható. Annyira megszoktuk, hogy mindenért fizetnünk kell, hogy az önzetlen segítséget legtöbbször gyanakodva vizsgálgatjuk, és azon morfondírozunk magunkban, vajon mennyibe fog ez kerülni nekünk. De mit szólnánk ahhoz, ha az utóbbi kérdésre egyszer azt a választ kapnánk, hogy semmibe. Cserébe csupán segítenünk kell három másik embernek. De valami igazán fontos dologban.