A keresztény Cicero

 

A III. század közepén született szerző kezdetben retorikai képzettségét kamatoztatta. Megtéréséről közelebbit nem tudunk, de annyi bizonyos, hogy a Diocletianus-féle egyházüldözés idején (303–311) már keresztény volt. A Divinae institutiones keletkezését is erre az időszakra teszik a kutatók. A hét könyvből álló mű teológiai enciklopédia, melyben a hitvédelmi részek a legkidolgozottabbak. Nem véletlenül, hiszen a szerző jól ismerte a görög filozófiát és a római irodalmat is.


 

Lactantius műveit elsősorban kora művelt értelmiségi körének szánta, ezért is fektetett nagy hangsúlyt a pogány nézetek cáfolatára. A keresztény tanítást kifejtő részekben azonban találunk olyan állításokat is, melyeket ma már az egyház nem vall magáénak. Legvitatottabbak ezek közül a rossz eredetéről szóló nézetei, melyek szerint Isten teremtette a gonosz szellemet is, hogy azzal harcba szállhasson a jó, s így emelkedjen ki annak kiválósága. Emellett a Szentlélek istenségéről sem tesz említést. Ugyanakkor a VI. és a VII. könyv valláserkölcsről, valamint a helyes istentiszteletről szóló részei még ma is helytállóak. Ezekben keresztény elődeire is támaszkodik, így bukkan fel benne például a Didakhé két útról szóló tanítása is.

Az ókori mester szándéka szerint azokról a dolgokról szeretett volna írni, melyeket „hallgatni édes, megérteni egyszerű, elfogadni tiszteletre méltó”. A keresztény Cicerónak is nevezett szerző művének kiadása igazi hiánypótló vállalkozás, hiszen a patrisztikus irodalomnak mind ez idáig csak töredéke jelent meg magyar nyelven.

(Lactantius: Isteni tanítások. Kairosz Kiadó, Budapest, 2012)

Az ajánlott könyv kapható az Új Ember könyvesboltjaiban.