Könyvespolcra
Teológusok vitáiban újra és újra előkerül, hogy vajon a keresztény lelkiségben milyen szerepe van a tapasztalatnak. André Louf szerint, aki a Mont des Cats trappista közösségét vezette évtizedeken keresztül, nemcsak fontos helye van a megtapasztalásnak, de jól elkülöníthetők annak fokozatai is. Mindezeket a gondolatokat A spirituális élet útján című könyvben magyarul is olvashatják az érdeklődők.
Könyvespolcra
A magyar papság több évszázados hagyománya, hogy mindig akadnak a soraikban irodalmi érzékkel megáldott személyek, akik tollukkal is szolgálják Isten népét. A jelenleg Óbudán (e szintén gazdag irodalmi múltú közegben) szolgáló, a tudományosság terén és tanárként is tevékeny plébános, Beran Ferenc a betűvető papok táborát gyarapítja.
Könyvespolcra
A L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola közös sorozatának, a Vita Consecratának legújabb kötete olyan írásokat tartalmaz, melyeket Timothy Radcliffe OP a Domonkos- rend általános elöljárójaként írt rendtársainak. Vajon érdekes lehet-e egy ilyen könyv a világi hívek számára is? Nincs-e túl nagy szakadék a megszentelt élet gyakorlóinak problémái és, mondjuk, egy családos ember mindennapi nehézségei között? A szerző szerint a szerzetességnek ma több a mondanivalója, mint valaha, mivel szöges ellentétben áll korunk életről vallott elképzeléseivel.
Xeravits Géza: A kereszténység történetének kezdeti szakaszától fogva hivatkozik az Ószövetségre
Nemcsak az ókorban, hanem napjainkban is sokan gondolják úgy, hogy az Ószövetség nem sokat tud mondani a keresztény ember számára. Az sem ritka, hogy szembeállítva az Ó- és Újszövetséget bizonyítani próbálják: e kettő istenképében, tanításában ellentétes egymással. A II. vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciója azonban úgy fogalmaz, hogy „az Ószövetség a Szentírás el nem hagyható része”. Erről és a Biblia tudományos kutatásának kérdéseiről beszélgettem Xeravits Gézával, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudományi Tanszékének vezetőjével.
Martos Levente Balázs: A tíruszi asszony egyszerűen
Jézusban bízottJézus maga is zsidó volt, és zsidó környezetben kezdte meg működését. Máténál egyenesen azt olvashatjuk, hogy „küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól” (Mt 15,24). A szír–föníciai pogány asszonnyal való találkozás leírásában azonban (Mk 7,24–30) fordulat történik, Jézus az asszony állhatatosságára tekintettel meggyógyítja annak lányát. Martos Levente Balázzsal, a Győri Hittudományi Főiskola tanárával erről a perikópáról beszélgettem.
CD-ajánló
Nehéz időkben erős és rendíthetetlen vezetőre van szükség. A magyar egyház élére Mindszenty József személyében ilyen ember került 1945-ben. Akkor, amikor történetének legnagyobb kihívásával kellett szembenéznie: ellenségei ugyanis nem kevesebbet tűztek célul maguk elé, mint teljes megsemmisítését. A Szent István Társulat egy igazi különlegességet jelentetett meg a főpásztor születésének 120. évfordulójára. A Magyar Rádió archívumából válogatva kiadta a bíboros-prímás néhány olyan hangfelvételét, amelyek híven tükrözik személyiségét, és segítenek felidézni alakját – a hangján keresztül.
Nézőtér
Bár többen felhívták a közvélemény figyelmét – leginkább a korszakkal foglalkozó történészek –, hogy az ügynökök helyett inkább azok megbízóival kellene foglalkozni, sem a média, sem a művészvilág nem hallgat rájuk. Hiába tudjuk, hogy a legtöbben nem önszántukból írták jelentéseiket, mégis ők, az ő személyük az érdekes. Főleg akkor, ha nem a történelem száraz tényei, hanem az azt megélő és elszenvedő emberek a fontosak számunkra. Cserhalmi Sára alkotása, a Drága besúgott barátaim a maga filmes eszközeivel rájuk összpontosít. Elsősorban Jánosra (Derzsi János) és Andorra (Cserhalmi György). A Besúgóra és a Besúgottra (képünkön).
Könyvespolcra
Palesztináról hallva szinte mindenkinek az arab–izraeli konfliktus jut az eszébe, természetesen nem véletlenül. Amióta kikiáltották Izrael függetlenségét, azóta dúl a két nép között a háborúskodás kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az arab lakosság egy része talán még fokozottabban szenved ennek következményeitől, mint a többiek. A keresztényekről van szó.
Bisztrai Márton kulturális antropológus őket választotta kutatásai célpontjának. Közelebbről Beit Jala keresztény közösségét vizsgálta. Ez a város a Palesztin Nemzeti Fennhatóság területén fekszik, Jeruzsálemtől tíz kilométerre, közvetlenül Betlehem mellett.
