Embertárs

Az értékközpontú, eredményes oktatásért

Az értékközpontú, eredményes oktatásért

Fotó: Merényi Zita

 

A rendszerváltozás előtt az ateista ideológia uralta a közoktatást. 1989 után aztán megnyílt az iskolaválasztás lehetősége, s ennek eredményeként 1997-ben már szükséges volt létrehozni a katolikus közoktatás országos központi szakmai bázisát, a KPSZTI-t, amelyet 1999-ben az állam is pedagógiai intézetként ismert el. A jelenleg Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) néven működő húszéves intézmény vezetőjét, Tokár Imre János ferences szerzetest a hazai katolikus közoktatás feladatairól kérdeztük.

Két évtized elteltével módosultak-e az intézmény alapfeladatai, változtak-e a hangsúlyok, vagy a KaPI (volt KPSZTI) küldetése ma is ugyanaz, mint húsz évvel ezelőtt?

– Az intézet 1997-es alapításakor megfogalmazott küldetés, ami a katolikus oktatási intézmények szakmai-pedagógiai támogatását jelenti, lényegét tekintve nem változott. Az intézmény a katolikus köznevelés szereplőit kívánja szolgálni a kezdetek óta. Ebben a folyamatban hangsúlyos részt kapott a 2002 és 2013 között működtetett komplex intézményellenőrzés, amely az iskolafenntartók munkáját segítette. A fenntartók igényeinek szolgálata mellett az alapítás óta biztosítottuk az intézményvezetők számára nagyon hasznos tanügyi­gazgatási tájékoztatást.
A katolikus iskolákban dolgozó pedagógusokat a minden tárgyat érintő tantárgygondozáson túl rendkívül széles spektrumú képzési kínálattal láttuk el, hogy megfelelhessenek a kötelező továbbképzés kötelezettségének.
Emellett természetesen változott az intézet konkrét feladatköre, alapvetően bővült az elmúlt két évtizedben, de a küldetés, a katolikus óvodák, iskolák és kollégiumok szolgálata változatlan maradt.

A KPSZTI fennállásának tízéves jubileumán még hallhatóak voltak a társadalomban azok a hangok, amelyek arról szóltak, hogy az egyházi iskolafenntartás a XXI. században korszerűtlen dolog. Mi a helyzet napjainkban? Változott-e ez a szemlélet, vagy ma is kapnak kritikát az egyházi iskolák?

– Az ideológiák gyorsan változnak. Olykor talán megrendelésre is. Fontos, hogy Aquinói Szent Tamással minden időben együtt mondjuk: „Igéd igazánál mi van igazabb!” És természetesen emellett az emberi esendőségre hajló tényezőket sem lehet elhanyagolni.
Ma is tetszenek Kárpáti Imrének, az Anna Frank Gimnázium igazgatójának szavai, amelyek az újrakezdés első évtizede alkalmából, 1999-ben rendezett ünnepségen hangzottak el: „A zsidóság életében mindig nagy jelentősége volt a tanulásnak. Elődeink olyan komolyan vették e parancsot, hogy ha valahol egy új zsidó közösség jött létre, előbb építették meg az iskolát, mint a zsinagógát.”
Évtizedekkel korábban Lénárd Ödön piarista szerzetes 1948-as perében, az utolsó szó jogán elmondott beszédében ugyanígy indokolta a katolikus oktatás védelmében folytatott küzdelmet: „Az iskola az Egyház szemléletében nem is a templom után, hanem a mellett következik. Ebben a harcban az Egyház két fő ütőere közül az egyiknek az elvágásáról volt szó. A legvégső határig is el kellett mennünk.”
Meggyőződésem, hogy minden felkínált lehetőséggel élni kell. Még akkor is, ha hiányosak a feltételeink, ha érnek is bennünket akár rosszindulatú, akár építő jellegű kritikák. Minden kihívás érlel is. A tűzben kipróbált aranyból kiválik a salak – mindaz, ami belőlünk értéktelen és szemét –, és az értékes tovább él. Nem szabad félnünk attól, hogy fáj a megtisztulás. A kritika is minket érlel.
És fontos azt is felidéznünk, amit az Állami Számvevőszék jelentése rögzít: „Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú, eredményes nevelési-oktatási munka folyt. Az iskolai oktatás és a pedagógusok eredményességét a kiemelkedően jó tanulmányi átlag, a sikeres érettségit és nyelvvizsgát tevők, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók száma mutatja. Az egyházi közoktatási intézmények tanulói az országos kompetenciaméréseken magasan az országos átlag felett teljesítettek.”

Rengeteg iskola került egyházi fenntartásba az elmúlt években. Hogyan tudja a KaPI segíteni az intézményeket, kiemelt figyelemmel a minőségi oktatásra és a nevelés hívő, vallásos jellegére?

– Most készülnek a legfrissebb októberi statisztikai összesítések. A 2016. november 29-i adatok szerint a Magyar Katolikus Egyház 289 intézményi központtal rendelkezik. Ebbe óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakgimnáziumok, művészeti iskolák és kollégiumok növendékei tartoznak bele, nappali tagozaton összesen 122 796 fő. Ezenfelül még esti és levelező tagozaton is folyik a képzés. A pedagógusok létszáma 11 894 fő. A Szeged-Csanádi Egyházmegye külön pedagógiai intézetet működtet, de ebbe őket is beleszámoltuk.
A KaPI feladatrendszerét állami törvények, rendeletek is szabályozzák. Azt a nyolc szakterületet is, amelyek működésünk kereteit teremtik meg: pedagógiai értékelés, tanügyigazgatás, szaktanácsadás – tantárgygondozás, pedagógiai tájékoztatás, pedagógusképzés – továbbképzés, tanulmányi versenyek, tanulótájékoztatás – tanácsadás, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer működtetése. E feladatok ellátásával, segítésével körvonalazható a minőségi pedagógiai munka támogatása. Az intézmény magas szintű szakmaiságának biztosítéka a kollégák több évtizedes tapasztalata, az elért eredményeik, az évi több száz képzésről érkező visszajelzések és a minőségi munkát igazoló elismerések.
A „hívő vallásos jellegnek” sok összetevője van. Ezt inkább alapnak kell tekintenünk, nem hab a tortán. A hitéletet szolgáló első ember minden iskolában az egyházmegye püspöke. Ő bízza rá az egyes intézményeket lelki igazgatókra, spirituális vezetőkre, akik legtöbbször a helyi plébánosok. És saját egyházmegyéjében a püspök ad megbízást arra is, hogy az egyes iskolákban kik taníthatnak hittant, milyen könyvből, és így tovább.
Természetesen a mi küldetésünk része, hogy a fizikát, a matematikát, a kémiát és az összes többi tantárgyat úgy tanítsuk, a pedagógiai munkát úgy lássuk el, és úgy alakítsuk az ezzel kapcsolatos képet, hogy az a Teremtőre való folyamatos rácsodálkozás legyen a tanár és a diák számára egy-
aránt. Hogy szintézist teremtsen a hit és a műveltség, a hit és az élet között, és a keresztény antropológiára épülő értékrend nyomán az erkölcsi, közösségi és társadalmi normák jelen legyenek világunkban.

A hazai közoktatást érintő jelentős társadalmi, technikai változások alól a katolikus iskolák sem vonhatják ki magukat. Mindennapjainkat egyre erőteljesebben befolyásolja a média és a felgyorsult digitalizáció, ugyanakkor meg­nőtt a csonka családokból érkező gyermekek száma. Az iskola oktató-nevelő munkája új kihívások és lehetőségek előtt áll. Melyek a közeljövő legfontosabb feladatai, és mit tesz ezen a téren a KaPI?

– Minden, pedagógiával foglalkozó intézmény és szakember három dimenzióban dolgozik. A múlt értékeiből a jelen körülmények között a jövő kihívásaira készít elő. Mindhárom egyszerre hangsúlyos. „A múltat végképp eltörölni” indulók harsány hangja ma már nevetséges, a jelenbe soha meg nem érkező ember szintén torzult személyiség lesz, és a csak jövőt álmodók, a virtuális világba bambulók beszűkülése is egyértelmű.
Hála a Jóistennek, az Úr Jézus ma sem mond se többet, se kevesebbet, mint kétezer évvel ezelőtt: „Az igazság szabaddá tesz titeket.” A szíveket, veséket vizsgáló Teremtő előtt folyik az életünk – gyermeké, tanáré egyaránt. Az őszinte, tiszta szónak, az egyenes, hiteles életvitelnek, az értékekre (jóra, szépre, igazra, szentre) fogékony szellemnek van jövője – ebben hiszek. Úgy gondolom, hogy a többi ebből következik.
Nyilván jó, ha van válaszunk a problémákra. Pontosabban fogalmazva: ha rá tudunk kérdezni a dolgok fonákjára. Ma már senki sem szereti a sztereotípiákat, a tutit, a kijelentő mondatokat. Becsületesebb a vessző, a kérdőjel és a három pont. És előtte a hiteles minta!

Hogyan ünneplik a huszadik évfordulót?

– Az ünneplést három pillérre építettük fel. Tavasszal, április 27-én az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rendezésében egy tudományos konferencián mutattuk be az intézet százötven évre visszavezethető történelmi gyökereit, kiemelve az elmúlt húsz év legfontosabb változásait. A tanulmányokat a főiskola kötetben jelentette meg.
Október 6-án Veres András püspök úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke vezetésével ünnepi szentmisében adunk hálát a Jóistennek ajándékaiért, azért, hogy a KaPI részt vehet a magyar katolikus közoktatásban. A Szent István-bazilikába, a délelőtt 11 órai szentmisére meghívtuk a püspöki kar valamennyi tagját, az intézményeket fenntartó szerzetes-elöljárókat és az intézményekből több mint hatszáz vendéget. 15 órakor a Nemzeti Színházban folytatódik az ünnepség. Az elmúlt évek kiemelkedő diákszereplőit arra kértük fel, hogy mutassák be kincseiket. A vendégeket Erdő Péter bíboros, prímás atya és Balog Zoltán miniszter úr köszönti. Az előadás szünetében az idei Szent László-pályázatok legjobb képzőművészeti alkotásaiból rendezett árverés lezárásaként átadjuk új tulajdonosaiknak a fotókat, rajzokat, tárgyakat. A pályamunkák értékesítéséből befolyó összeget szegény sorsú fiatalok támogatására fordítjuk az MKPK Pro Paedagogia Christiana Alapítványán keresztül.
Az est végén pedig megajándékozzuk a kedves vendégeket az intézet alapításának 20. évfordulójára készített emlékkönyvvel. Ez a százoldalas kis kötet a történeti összefoglaláson túl a legfontosabb pedagógiai feladatainkat, eredményeinket mutatja be a legfrissebb statisztikai adatok tükrében.

Örök nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

Örök nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

 

A felvidéki magyarok ügyét felkaroló politikus alsóbodoki emlékkápolnája Paulisz Boldizsár vállalkozó magántelkén épült fel. A hamvakat tartalmazó urnát Esterházy János lánya, Malfatti-Esterházy Alíz adta át. A szentmisén és az újratemetési szertartáson több mint ezer ember vett részt, mások mellett az Esterházy család magyar és lengyel tagjai, valamint számos magyarországi és szlovákiai közéleti személyiség, köztük
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szilágyi Péter, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete.
Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt tagjaként kapcsolódott be. 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később pedig az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt a prágai parlamentben, 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szlovákiában maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlo­venszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be, s e tisztségében 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben képviselte a magyar kisebbséget.
Esterházy János keresztény-konzervatív elveit megőrizve határozottan elutasította a nemzetiszocialista eszméket, s az azokból fakadó politikai gyakorlatot. A második világháború kitörése után segítette a menekülő lengyeleket, elítélte a katyńi tömeggyilkosságot, 1942. május 15-én pedig lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a zsidók deportálását lehetővé tevő törvény megszavazását a szlovák parlamentben. 1943-tól – a szlovákiai és a magyarországi közélet radikalizálódása miatt – fokozatosan visszavonult a politikai szerepléstől. Tevékenysége ekkor főleg a szegények és a rászorulók támogatására irányult, például zsidók és más üldözöttek bújtatását, menekülését segítette. A politikust 1944 decemberében a nyilasok Budapesten letartóztatták, s bár arra kényszerítették, hogy lemondjon a magyar pártelnökségről, párttársai 1945 tavaszán újra elnökké választották. Ezt követően a szlovák állam bírósága börtönbüntetésre ítélte, majd a Gestapo is elfogatóparancsot adott ki ellene, ezért illegalitásba kényszerült.
A háború után Esterházy János újra bekapcsolódott a szlovákiai magyarok jogvédelmébe, azonban a szlovák belügyi szervek letartóztatták és átadták a szovjet hatóságoknak, melyek a Szovjetunióba hurcolták és tízévi munkatáborra ítélték. 1947-ben, távollétében a szlovák népbíróság koholt vádak alapján kötél általi halálra ítélte. A szovjet hatóságok az ítélet végrehajtására 1949-ben átadták Csehszlovákiának. Ezt követően halálos ítéletét a köztársasági elnök életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. A már súlyosan beteg Esterházy a következő éveket a legkeményebb csehszlovákiai politikai börtönökben töltötte. A morvaországi Mírovban érte a halál 1957 márciusában. Holttestét elégették.
Esterházy János földi maradványait 2007-ben, a család és a magyar kormány kérésére Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter közbenjárására felkutatták, a kommunizmus áldozatainak prágai tömegsírjában találták meg. A sírból akkor kiemelt urnát a család kapta meg. A felvidéki mártír politikus földi maradványai szeptember 16-án kerültek méltó nyughelyükre az alsóbodoki emlékkápolnában.

Forrás és fotó: Szövetség a Közös Célokért Komáromi Területi Iroda

„Teremts bennem tiszta szívet…”

„Teremts bennem tiszta szívet…”

„Teremts bennem tiszta szívet, ó, Isten!” – ezzel a mottóval rendezték meg szeptember 15. és 17. között Máriapócson a roma közösségek zarándoklatát.
A Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita által vezetett liturgiának nem csupán a téren összegyűlt kétezer hívő lehetett részese. A zarándoklattal egy időben zajlott Miskolcon a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat országos tanévnyitó konferenciája. Az élő közvetítésnek köszönhetően ennek résztvevői is bekapcsolódhattak a cigány közösségek imádságába.
A máriapócsi program péntek este kezdődött a környékbeli önkéntes papnövendékek megérkezésével. A mintegy harminc fiatal szent liturgián és vecsernyén vett részt, ezt követően pedig ismerkedtek, egyeztettek a hétvégi feladatokról, majd a kiscsoportok vezetésének rejtelmeibe avatta be az arra vállalkozókat Orosz István kegyhelyigazgató.
A szombati lelkinapra száznyolcvanheten regisztráltak. A zarándokok a kegytemplomban kezdték a napot, majd három különböző helyszínen vehettek részt a további programokon: a gyermekeket a nemzetiségek házában kézműves foglalkozásra várta Tóth Tiborné, a fiatalok pedig a Boldogságok Útjának egy szakaszát járhatták be Grunda Dávid vezetésével. Az ifjúsági programot két elmélkedés is gazdagította, amelyeket Orosz Zoltán porcsalmai parókus, illetve Pindzsu István kisvárdai segédlelkész tartott. A felnőttek elmélkedéseit délelőtt Egri Tibor nyírvasvári parókus, dél­után pedig Orosz István kegyhelyigazgató vezette, de fontos szerep jutott azoknak a cigány testvéreknek is, akik az életükről beszéltek. A résztvevők számára tanulságos volt megtapasztalni, hogyan változtathatja meg az Istennel történő találkozás a gondolkodásukat, a kapcsolataikat, a neveléssel kapcsolatos nézeteiket, sőt az életminőségüket is.
Az esti szent liturgiát imádság követte, majd pedig a hodászi közösség által előkészített Isten-dicsőítés következett. Este nyolc órakor körmenetet tartottak a kegytemplom körül, négy evangéliumi szakasz felolvasásával, valamint cigány nyelvű Mária-énekekkel. Az este tábortűz mellett zárult, ahol éjszakába nyúló kötetlen beszélgetések alakultak ki, de sokan énekeltek és táncoltak is.
A másnapi szent liturgiát Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezette. A kétezernél is több zarándok harminckét településről érkezett.
A liturgia után Kocsis Fülöp a korábban meghirdetett Cigányság és Egyház című rajzpályázat eredményhirdetésekor ajándékokat adott át a díjazottaknak, majd Ki mit tud?-dal folytatódott a program, amelyre tizenegy településről tizenkilenc produkcióval neveztek a résztvevők.

Forrás és fotó: Máriapócs, Nemzeti Kegyhely
Nyíregyházi Egyházmegye

 

Szír ortodox egyházi vezetők magyar állampolgársági esküje

Szír ortodox egyházi vezetők magyar állampolgársági esküje

Fotó: Malankara Syriac Voice

 

A közlemény szerint Saraf Szaman Matti Saraf (egyházi nevén Nicodemus Daud Matti Sharaf) szír ortodox metropolitát és Aziz Raed Ablahad (egyházi nevén Mor Timothius Mousa A. Shamani) szír ortodox püspököt (képünkön) Áder János köztársasági elnök június 12-ei határozatával honosította.
Az állampolgársági eskütétel után Nicodemus Daud Matti Sharaf érsek köszönetét fejezte ki a köztársasági elnöknek, Magyarország kormányának és a magyar népnek „jóságukért, együttérzésükért”.
Az érsek azt mondta, amikor az Iszlám Állam terroristái elüldözték őket otthonukból, úgy érezték, magukra maradtak. Az állampolgárság megszerzése, a Szír Ortodox Egyháznak nyújtott támogatás és a keresztény fiatalok számára biztosított ösztöndíjak sokkal többet jelentenek nekik, mint az anyagi vagy technikai segítség – áll a közleményben.

Akit az ördög tett híressé

Akit az ördög tett híressé

Az amerikai rendező leghíresebb alkotása, Az ördögűző negyvennégy évvel ezelőtt készült, ám Friedkint azóta is foglalkoztatta ez a téma. A Francia kapcsolat, az Élni és meghalni Los Angelesben és más fontos alkotások rendezője nem feledkezett meg Amorth atyáról, és az utolsó pillanatban sikerült filmet készítenie az idős papról, aki nem sokkal később, tavaly szeptemberben hunyt el.
Friedkin dokumentumfilmjében úgy örökítette meg Amorth atyát, amint éppen ördögűzést végez egy asszonyon, akinek ijesztő viselkedése semmilyen pszichiátriai betegséggel nem volt magyarázható. Friedkin elmélyedt az ördögűzés témájában: konzultált egyházi emberekkel, orvosokkal, pszichiáterekkel és a megszállottság áldozataival is. Filmjében érzékenyen közelít a tárgyhoz; az ördögűzés jeleneteit interjúk, kommentárok tagolják.
Korábban még senki sem járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék az exorcizmus szertartását. Maga a rendező is először látott ilyet életében. Elmondása szerint az esemény sokkal kevésbé volt látványos, mint amilyennek a korábbi játékfilmjében bemutatta. A szoba, ahol Amorth atya az ördögűzést végezte, zsúfolt volt: jelen voltak az exorcista segítői és a nő rokonai is.
A film elején Amorth atya latinul beszél a sátánhoz, miközben az asszony izgatottan kiabál: „A sátán vagyok. Egy hadsereg vagyunk.” A film végét a stáb nélkül vették fel, úgy, hogy csak hárman voltak bent a szobában: az ördögtől megszállt nő, az exorcista pap és a rendező. 2016. május elsején történt az eset. Amorth atya négy hónappal később halt meg.
„Az ördög híressé tett az egész világon” – így fogadta Amorth atya a rendezőt 2016. április 5-én, amikor meglátogatta római lakásában. Tetszett neki Az ördögűző, csak néhány különleges filmes effekt ellen volt kifogása, amelyet túl harsánynak talált.
„Az ördögűzőben minden fikció, amit pedig Amorth atyánál láttam – aki szellemes, rokonszenves és közvetlen ember –, mind igazi, hiteles. Ami Alatriban történt Cristinával, az valóságos volt. Megrendítően hatott rám és a produceremre, Francesco Zippelre is. Nem akartuk elhinni, hogy ez megtörtént, utána fél órán át meg sem tudtunk szólalni” – nyilatkozta a rendező.

Forrás és fotó: Papaboys.org

Újra látogatható lesz a Mária Magdolna-torony Budán

Újra látogatható lesz a Mária Magdolna-torony Budán

Fotó: Pestbuda.hu

 

A XIII. században épült Mária Magdolna-templom súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, sorsát azonban mégsem a harcok, hanem a diktatúra pecsételte meg: hiába kezdődött el a sérült épület helyreállítása, 1950-ben lebontották. Ma már csupán a tornya áll, amely építészeti és műszaki felújítását követően újra látogatható lesz a nagyközönség számára – tájékoztatta a sajtót Szkuklik Dóra turisztikai referens.
A toronyban huszonnégy tagú harangjáték működik, amelynek legkisebb tagja nyolc, a legnagyobb pedig csaknem harmincöt kilogramm tömegű. A bronzból öntött harangokat elektromágneses ütőszerkezet szólaltatja meg, amelyet számítógép által vezérelt, egyedi elektronika irányít. A harangjátékot irányító berendezést a látogatók is megtekinthetik a torony első emeletén.

 

A Báthory-iskola bővítésére készülnek Nyírbátorban

A Báthory-iskola bővítésére készülnek Nyírbátorban

Az eseményen részt vett Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke; az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és helyettese, Fülöp Attila; Simon Miklós, a térség választott országgyűlési képviselője és Máté Antal, Nyírbátor város polgármestere.
A beruházás Magyarország kormánya és az intézmény fenntartója, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye támogatásával valósul meg, értéke 1 milliárd 282 millió forint.
A Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium 3220 négyzetméteres épületrésszel, tantermekkel és tornateremmel bővül, a már meglévő épületszárny átalakításával. Kilencszázötven négyzetméteren készül el az új főzőkonyha és az ebédlő. A beruházás összesen 4170 négyzetméteres területet érint.
A terveket Balázs Tibor Pro Architectura-díjas építész készítette. A kivitelezési munkálatokat a Nyír-Komplett Kft. végzi. Az épületegyüttes műszaki átadásának tervezett határideje 2018 áprilisának vége – derül ki Rácz Tiborné intézményvezető beszámolójából.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az együttérzés szobra

Az együttérzés szobra

A tízéves Ars Sacra Fesztivál kiemelt programjaként Kaposváron is látható volt a Hajléktalan Jézus szobra. Az együttérzés jelképévé vált alkotást szeptember 20-án délután a Nagy­boldogasszony-székesegyházban tartott ökumenikus imádsággal fogadták, majd a templom előtti téren kialakított helyszínen beszélgetésre, közös étkezésre várták az érdeklődőket.
„Jézus szomjazza a szeretetet a hajléktalanokban és a szenvedőkben” – mondta Varga László megyéspüspök a szobor érkezésekor. Hozzátette: nagyon örül, hogy a Katolikus Egyház négyezer embernek tud meleg ételt adni Somogyban.
„Nehéz szobor ez, súlyát tekintve és látványában is – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. — Huszonnyolc éve látjuk a hajléktalanság problémáját, de nincsenek rá válaszaink. Varga László atya, aki ma kaposvári püspök, még somogysámsoni plébánosként tette fel nekem a kérdést: vajon felismerjük-e a legnyomorultabb emberben Jézust, tudunk-e úgy nézni rá, ahogyan Jézus, amikor itt járt a földön?”
A szobor érkezésének estéjén Az egyház arca 2.0 címmel konferenciát rendeztek a püspökségen. A találkozó előadója Vecsei Miklós volt, aki a nyomor és a hajléktalanság témájában tartott előadást. A konferencián bemutatkoztak a városban tevékenykedő egyházi és világi segítőszervezetek. Varga László püspök az est végén felidézte, hogy felszentelésekor két szóban foglalta össze küldetését: evangelizáció és szegények. „Nagyon szeretném, ha az irgalmassággal, amely számomra maga Isten, sikerülne »megfertőznünk« ezt a várost, ezt az egyházmegyét, Magyarországot, a Kárpát-medencét és az egész világot” – mondta a főpásztor.
A mű a kanadai hiperrealista szobrász, Timothy P. Schmalz alkotása. 2013 novemberében a vatikáni Szent Péter téren tartott egyik általános kihallgatáson a művész lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa Ferenc pápának a Hajléktalan Jézus című szobrának kisméretű másolatát. Az alkotás bronzból készült eredeti példányát a torontói Regis College épületénél, a kanadai jezsuiták teológiai fakultásánál állították fel. Másolatai azóta eljutottak a világ legkülönbözőbb részeire: Ausztráliába, Kubába, Indiába, Írországba, Spanyolországba és az Amerikai Egyesült Államok több városába. A Vatikánban a Szent Egyed-udvarban, az Apostoli Alamizsnahivatal bejáratánál látható.
A szobrot április 11-én Budapesten, a Horváth Mihály téri Szent József-templom előtt Erdő Péter bíboros, prímás áldotta meg. Az együttérzés szobra később országjáró körútra indult.

Forrás és fotó: Máltai.hu

3 / 16Első...234...Utolsó