Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 985 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Úrszínváltozás

2014-08-01 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus egyházunkban az Úrszínváltozás ünnepe a legnagyobb ünnepek között kap helyet. Mindig megtartjuk augusztus 6-án, a hét bármelyik napjára essék is. Kitüntetett helyét igazolja többek között az, hogy nem emberi elgondolásra, nem is egyházi rendelkezésre, hanem valós evangéliumi eseményre alapozódik. Mégpedig egy olyanra, amelyet három evangélista is megőrzött számunkra: Mt 17,1–8; Mk 9,2–13; Lk 9,28–36. Sőt, még a főapostol, Szent Péter is megemlékezik róla: 2Pt 1,16–18. Nem tehetjük hát meg, hogy közömbösen menjünk el mellette. Az ünnep tropárjában talán segítséget találunk ahhoz, hogy helyesen tudjuk értékelni nagy ünnepünk tartalmát. Ez az énekünk három nagy részből áll, de a két utolsót megbontja az Istenszülőre való hivatkozás.

Bonifacia Rodríguez y Castro augusztus 8.

2014-08-01 Szerző: Szalontai Anikó

Egyszerű, jámbor kézművescsalád gyermekeként született Salamancában, 1837. június 6-án. Apja szabó volt, s Bonifacia, a legidősebb gyermek kiskorától az apja mellett dolgozott. Tizenöt éves sem volt még, amikor édesapja meghalt. Hogy segítse családját, egy kötélsodrógyárba szegődött el, ahol megtapasztalta az iparban munkát vállaló lányok és asszonyok nehéz sorsát. Mint minden iparosodó államban, a XIX. századi Spanyolországban is kevés fizetésért, rossz körülmények között, kemény munkát kellett végezniük a gyárakban dolgozóknak.

Tanúk és emlékek

2014-08-01 Szerző: Romhányi Tamás

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én a zugligeti Szent Család-plébániatemplom kertjében megnyitotta a keletnémet menekülteket befogadó első tábort. Ezzel kezdetét vette az akkori Európa legnagyobb humanitárius akciója.

A menekülttáborban tevékenykedő egykori segítők kérésünkre személyes emlékeik közül idéztek fel egy-egy történetet.

– Huszonöt évvel ezelőtt operatőrként dolgoztam itt, Tolvaly Ferenc dokumentumfilmjét forgattuk éppen – mondja Balog Gábor. – 1989. augusztus 22-én egy NDK-s csoporttal mentünk a határ felé. A konvoj nem szakadt szét, még akkor sem, amikor Sopronban piros lámpát kapott. A határon várakoztak egy kicsit, majd mindenki egyszerre kiugrott a kocsijából. A szántóföldön keresztül, futva megkerülték a határátkelőt. A határőrök össze-vissza ugráltak, de nem tudtak mit csinálni.

Hittel, zenével

2014-08-01 Szerző: Dancs Anita

Hatvan éve szentelték a „muzsikus pap” Bucsi Lászlót

Bucsi László 1931. február 8-án született Csongrád megyében. Idén hatvan éve, 1954. június 20-án, Esztergomban szentelték pappá, s először káplánja volt, majd 1980-tól a püspök által kinevezett templomigazgatója a pesti ferences templomnak. Ezek után 1993-tól egészen haláláig volt plébános Budafok belvárosában.

Bátyja után választotta ő is a papi hivatást. Az akkori politikai hatalom intézkedései, Mindszenty József bíboros koncepciós elítélése, valamint az egyház, a „klerikális reakció” megbélyegzése mind csak megerősítették elhatározásában.

Megimádkozott tárgyak

2014-08-012014-08-01 Szerző: Cser István

Gyöngyösi kiállítás a hit, a művészet és a mesterség jegyében

A közelmúltban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az Almásy család egykori palotájában, mai nevén a Szent Korona-házban, a gyöngyösi Szent Bertalan- templom kincstára. A kétszázhetvenötmillió forintos európai uniós támogatással megújult múzeumba betérő látogató elcsodálkozhat a középkori, gótikus és barokk kori egyházi tárgyak, miseruhák és könyvek páratlan szépségén. A kiállításon bemutatott ötvöstárgyak, az esztergomi főszékesegyház kimagasló értékű kincstára után az ország második leggazdagabb gyűjteményét alkotják. A negyvenkét ötvösmű közül tizenkettő középkori, illetve a reneszánsz idejéből származó liturgikus tárgy, amely műtörténeti értéke miatt is felbecsülhetetlen jelentőségű. Az új köntösbe öltöztetett, akadálymentesített, kibővített kiállítási terek és az audiovizuális eszközökkel felszerelt, hetvenhat négyzetméteres oktatóterem mellett a plébániától leválasztott épületrészben kapott helyet két, látogatható restaurátor- műhely is. Az ötvösrestaurátor-műhelyben a műkincsek felújítása mellett az ország templomaiban még használatban lévő liturgikus tárgyak tisztítását, javítását, aranyozását végzik. A textilműhelyben pedig azoknak a történelmi értékű egyházi ruháknak a restaurálásával foglalkoznak, amelyek évszázados múltjuk miatt ma már féltett muzeális értékként rejtőznek a templomok sekrestyéiben.

Immunerősítő kasvirág

2014-08-01 Szerző: Lovas Katalin

A növényvilág csodákra képes! Némelyik faj nemcsak a szemet-lelket gyönyörködteti, hanem testünk karbantartója is. Ezek egyikét szeretném most bemutatni az olvasóknak.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) egy-másfél méter magasra növő, bokros, évelő növény. (Az évelő azt jelenti, hogy elegendő egyszer elültetni, és utána évről évre kihajt a tövéről, egyre dúsabban). A tavasszal földbe kerülő palántákból nyárra egy méter magas száron ülő, élénkbíbor szirmú, sötétvörös közepű virágok bomlanak ki. Mindezeket alul nagyobb, felül keskenyebb, középzöld levelek körítik. A virágzás hónapokig eltart, a növény olykor még mindenszentekkor is díszíti a kertet.

Végre szabad a szudáni nő

2014-08-01 Szerző: Nagy Enikő

Biztonságban Rómába érkezett július 24-én Meriam Ibrahim, a kereszténysége miatt korábban halálra ítélt, majd felmentett szudáni édesanya és családja. A római diplomácia hónapok óta azon dolgozott, hogy elhagyhassák az afrikai országot. Lapo Pistelli olasz külügyi államtitkár 23-án utazott Szudánba, hogy elkísérje őket útjukon. Mint mondta, mindnyájan jól vannak. A repülőtéren Matteo Renzi olasz miniszterelnök is fogadta a családot. „Ez ünnepnap” – fogalmazott köszöntő szavaiban.

„Embernek ének őrzi az időt”

2014-07-28 Szerző: Szikora Réka

Beszélgetés Bognár Szilvia népdalénekessel

„Ének őrzi az időt”, mi őrizzük az éneket… – vallja az énekesnő (Ratkó Józseftől kölcsönzött költői szavakkal), aki az etno- és világzene reneszánszában is önmaga tud maradni: mosolygó hangú énekesnő, háromgyermekes családanya, végzett etnográfus és nem utolsósorban zenész- és házastárs egyben. Hagyományos népzenei kincsünk természetes és egyben a ma emberének szóló előadásmódja mindannyiunkhoz közelebb hozza saját, mégis sokszor ismeretlen paraszti kultúránkat. Bognár Szilvia korábban a Boglya Népzenei Együttes, az Anima Sound System, a Makám, a Vándor Vokál, majd saját produkciói – Csintekerintő, Bognár Szilvia és az etNoé – énekeseként, illetve több szóló- és gyermekműsor énekművészeként közvetíti hagyományos kultúránk dalait, harmóniáit.