Balatonboglár ékkövei

„Ezek a hajlatok, ez a láthatár, ezek a viszonyok, ezek a falak, ez a növényzet, ez a holdhíd a tavon / a lépték minden útjainkra, / rámérni a tengerekre, a városokra, a csók közeire, a tudás szintjeire, a katasztrófák féktávolságaira. / Bármilyen messze kanyarogjon, bárhová torkolljon – a te idődnek ez a forrásvidéke.” Az 1920-ban Balatonbogláron született Somlyó György több mint ötven éve vetette papírra Mese a szülőföldről című szabadversét, amelynek néhány sora óhatatlanul felötlik bennünk a boglári Temetődombon sétálva, ahol öreg sírok között modern kőlapra vésve olvasható a 2006-ban elhunyt József Attila- és Kossuthdíjas író, költő, műfordító, a város díszpolgárának a neve.

Ben Csodaországban

Bent huszonnyolcadik születésnapja előtt szülei vitték el először Medjugorjéba, hogy „sínre tegyék az életét” – meséli a róla szóló dokumentumfilmben az amerikai srác. A fiatalember marihuánaés alkoholfüggőségben élt, és saját vallomása szerint az elmúlt huszonnyolc év alatt még semmi értelmeset nem csinált, amiből a zarándokhelyen kereste a kiutat. A diadal címet viselő filmben Ben Medjugorjéban eltöltött napjain, gondolatain, kétségein és örömein keresztül nyerünk bepillantást a bosznia-hercegovinai zarándokhely múltjába és jelenébe.

Szőlőskert az Istenszülő oltalmában – Vendégségben Lőrincz György borásznál

Áldás, Csakegyszóval, Valóban Méltó, Boldogságos, Mária – gondolnánk, hogy e nevek borokat jelölnek? Méghozzá csodálatos borokat, amelyeket egy mélyen hívő borász készít. „Mélyen hívő”– milyen bátortalanul írom le ezeket a szavakat. Hiszen ki lát egy másik ember lelkébe? Azonban nem írhatok mást, csak azt, amit tapasztaltam az Egri borvidék egyik pincészetében. Borról, szüretről, életútról kérdeztem Lőrincz György borászt, de a beszélgetésünk Istenről, a megtérésről és az odafordulásról szólt. A Nagy Eged-hegy napsütötte lankáin jártunk. S most arra hívom az olvasókat, tartsanak velünk. Még akkor is, ha bort kóstolni újságpapíron keresztül nem lehet. Bár léteznek csodák…

Harmincnégyezer

Még évtizedekkel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy szinódusra széles körű, a hívekre is kiterjedő kérdőívet bocsásson ki a Vatikán. Technikailag is lehetetlen vállalkozás lett volna ez, de igény sem volt rá, hiszen abból indultak ki, hogy a főpásztorok és papok – a II. vatikáni zsinat előtti felfogás szerint „az egyház” – úgyis tudják, mit gondolnak a hívek a házasságról és annak problémáiról.

Muzulmánok tiltakoztak a barbarizmus ellen

Több francia városban is megemlékezést tartottak muzulmán szervezetek szeptember 26-án az Algériában két nappal korábban iszlamisták által lefejezett francia túsz, Hervé Gourdel emlékére.

„Mi, franciaországi muzulmánok megálljt mondunk a barbarizmusra – jelentette ki Dalil Boubakeur, a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) elnöke a párizsi nagymecset előtt tartott nagygyűlésen, amelyen több százan jelentek meg. – Ez a nagygyűlés a nemzeti egység szándékának erős és hangos kifejeződése” – tette hozzá.

Félmillió méhecske otthona

Nincs olyan Béccsel ismerkedő turista, aki ne keresné fel a belváros közepén a Stephansdomot. De ki gondolta volna, hogy ez a csodálatos épület félmillió méhnek ad otthont? A Kathpress híradása szerint ugyanis méhek döngik körül a templomot.

A miniszterelnök és a plébános

1849. október 6.

 

Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1849. október 6-án, koncepciós hadbírósági eljárás eredményeképpen, kivégezték gróf Batthyány Lajost, hazánk első miniszterelnökét. Holttestét a császári hatóságok jeltelen, közös sírba, titokban akarták elásni. Tervüket Szántóffy Antal józsefvárosi plébános hiúsította meg.

Szántóffy 1813-ban született Ackermann Antal néven Pécsett. Német nevét majd három évtizeddel később magyarosította. A bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte. Huszonhárom éves korában szentelték pappá, hivatását a budavári plébánián kezdte káplánként. 1846-ban lett Pesten józsefvárosi plébános, két év múlva helyettes alesperes, majd alesperes. 1848 mozgalmas idejében megtaláljuk nevét a közcsendi bizottság tagjai között, Vörösmarty Mihály és Eötvös József báró társaságában.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.