Felújították a Dzsámit és a Csontváry Múzeumot

Szerző:

Országjáró
Pécsi Egyházmegye

 

Immár két éve folyik az a nagyszabású építészeti munka, amelynek keretében a Pécsi egyházmegye helyreállítja a dél-dunántúli város belső részében található, egyedülálló értékű épületeit. A Püspökvár titkai – a püspöki palotától a Dzsámiig elnevezésű terv részeként legutóbb (október 9-én) – európai uniós támogatással – a pécsi belvárosi templom (közismert nevén a Dzsámi) és a Csontváry Múzeum épülete készült el, előbbi százhatvanmillió, utóbbi százkétmillió forint ráfordításával.

Meghívás a szabadságra – buktatókkal

Szerző:

Mt 22,15–21

 

Jézus egyik sajátossága az, hogy kortársai számára is felismerhetően megél egy belső szabadságot, amely tanításának minden területére kiterjed. A mai evangélium azt mutatja meg, hogy Jézusnak mint igazi prófétának volt véleménye a politikáról. Bár sokan szeretnék politikamentesnek láttatni, nem volt az, ahogy mi sem lehetünk azok.

Nemes – üres

Szerző:

Katekézis a liturgiáról

 

A II. vatikáni zsinat liturgikus dokumentuma egy el nem évülő kritériumot fogalmaz meg a templomainkban helyet kapó művészeti alkotások számára: „Az ordináriusok, amikor az igazán szakrális művészeteket szorgalmazzák és támogatják, inkább a nemes szépségre, mint az üres pompára törekedjenek. Ez érvényes a szent ruhákra és a berendezésre is” (SC 124).

A Lélek várásában: a harmadik imaóra

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

 

Az egyház nem csak az állandó „Eucharisztia”, vagyis „hálaadás” állapotában él, hanem az állandó „epiklézis”, vagyis „Lélek-hívás” állapotában is. Görögkatolikus egyházunkban ennek egyik világos kifejeződési formája a nappal harmadik órájára – vagyis délelőtt kilenc órára – előírt harmadik imaóra végzése. Igaz, hogy a Szentírás nem jelzi, hogy a pünkösdi eseményben a Lélek kiáradása kilenc órakor történt (ApCsel 2,1–13), ám hagyományunk ezt ősi időktől fogva így tartja. Emellett azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Jézus Krisztus húsvéti misztériumának egésze és részletei is benne rejtőznek a szertartásban. Csak helyes szemléletmóddal fel kell fedezni bennük.

Orsolya és társai, vértanúk

Szerző:

Október 21.

 

Kölnben, a Szent Orsolya-templomban van egy IV. vagy V. századból származó felirat, mely szerint egy Clematius nevű ember ezen a helyen, ahol szüzek szenvedtek vértanúságot, templomot építtetett az ő tiszteletükre egy korábban már ott állt, de leégett szentély helyén. Szent Orsolya tiszteletének első bizonyítékai a VIII–IX. századból valók. Legendájának több változata ismert, de történelmileg semmi hiteleset nem tudunk. Egyes források még Orsolya nevét sem említik, csupán szüzek egy csoportjának vértanúságáról szólnak. Annyi azonban a régre nyúló tisztelet alapján valószínű, hogy Kölnben Istennek szentelt életet élő nők haltak meg hitükért. Haláluk időpontja is bizonytalan – a különböző írók más-más dátumot jegyeztek fel. Volt, aki 238-ra, más 640-re tette, de a legvalószínűbb, hogy valamikor a IV. században történt.

Márton Áron püspökre emlékeztek Stuttgartban

Szerző:

A stuttgarti Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség és a Jakab Antal Keresztény Kör közös szervezésében a „Szórja fényét a világon szerteszét” – Főhajtás Erdély nagy püspöke, Márton Áron emléke előtt című emlékprogram-sorozat keretében október 4-én Balingenben, 5-én délelőtt Schwäbisch Gmünd magyar katolikus közösségében, délután pedig Stuttgartban a Bruder-Klaus-templomban emlékeztünk meg a Gyulafehérvári egyházmegyét negyvenkét éven át irányító, jelenleg boldoggá avatására váró erdélyi főpásztorról, püspökké szentelésének (1939. február 12.) hetvenötödik évfordulója alkalmából.

Kánonjogászokat képeznek

Szerző:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete október 7-én tartotta a 2014/2015-ös akadémiai évet megnyitó ünnepi ülését, amely egyúttal a Magyar Kánonjogi Társaság hagyományos – immár tizennyolcadik – tudományos konferenciáját is jelentette. Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora (képünkön) megnyitójában hangsúlyozta a kánonjogászi hivatás felelős gyakorlásának fontosságát. Mint mondta, ez utóbbinak különleges szerepe van az egyház XXI. századi küldetésének a társadalomban történő helyes értelmezésében, különösen is a házasságról és a családról szóló egyházi tanítás megfelelő közvetítésében, a felkészítésben és a folyamatos segítségnyújtásban.

Szépség és méltóság

Szerző:

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

 

Érdekes látnivaló várja a vendégeket Veszprémben, a Szaléziánum Érseki Turisztikai Központban. A kiállítóterembe lépve azt gondolná a keresztény ember, az ott lévő tárgyakról mindent tud, hiszen, templomba járó lévén, rendszeresen találkozik velük. A Szépség és méltóság a Katolikus Egyház liturgiájában című időszaki kiállítás valóban ismert templomi tárgyakat és ruhákat vonultat fel, elsősorban Cséry Gergő nemesgulácsi plébános magángyűjteményéből, a látványtervet Léner-Pintér Sára alakította ki.
Részletes tájékoztató szöveg segíti az eligazodást, s nem elégszünk meg azzal, hogy megállapítjuk, többek között miseruhákat és kelyheket látunk. A tájékozódást az egyházi rend szentségének tisztázásával kezdhetjük. Vajon pontosan tudjuk-e, mit jelent az egyházi rend szentsége? S hányféle rendet különböztetünk meg a renden belül?

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.