Meglepetés Csíkszeredán

Tamás József segédpüspök köszöntése

 

Őszinte meglepetés látszott Tamás József, a Gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökének arcán, amikor november 12-én Zsigmond Barna Pál főkonzul kíséretében – aki előzetesen egy baráti ebédre invitálta – belépett a csíkszeredai Lázár-ház dísztermébe.

Falak helyett hidak

Beer Miklós váci püspök szlovákiai elismerése

 

A szlovákiai Nagyszombat megye tavaly, Szent Cirill és Szent Metód szláv missziójának 1150. évfordulóján új kitüntetést alapított, amelyet Beer Miklós váci megyés püspök, Fördős Attila, a város polgármestere és Alt Gyula, a Váci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is kiérdemelt.

A díjak átadására a váci püspöki palotában került sor, ahol a díjazottakat bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötte Tibor Mikuš, Nagyszombat megye önkormányzatának elnöke.

Katolikus értelmiségiek találkozója

Pécsi Egyházmegye

 

Udvardy György pécsi püspök november 12-én második alkalommal hívta meg vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetésre egyházmegyéje néhány ismert katolikus értelmiségi személyiségét. A találkozón a helynök atyák és az irodaigazgató mellett egyetemi tanárok, irodalmárok és vezető oktatás- és szociálpolitikai szakemberek vettek részt.

A város peremén is van esélyed

Fejlesztések a Néri Szent Fülöp Általános Iskolában

 

A Néri Szent Fülöp Általános Iskola sikeres esélyegyenlőségi programja a keleti városrész értékeire hívja fel a figyelmet: a Pécsi egyházmegye fenntartásában működő intézmény minta lehet bármely iskola számára.

„Az ide járó gyerekeknek még bérletük sincs” – így kezdte köszöntőjét Czimmer Tamás, a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója. Mégis: a diákok eljuthattak Erdélybe, Horvátországba, a Balatonra, Ópusztaszerre vagy a Velencei-tóhoz, budapesti és pécsi múzeumokat látogathattak meg, színházi előadásokon vehettek részt. A keleti városrész hátrányos helyzetű tanulói számára az iskola segítsége nélkül mindez csupán álom lett volna.

A siklósi várkápolna Fájdalmak férfia

Európai rangú relief került elő

 

Vándorutaimon eddig is, ha műtörténeti emlékekkel találkoztam, a gótika ragadott meg igazán. A „lángoló stílust” megelőző, de ahhoz már nemegyszer egészen közeli szépségeszmény, ha késő gótikáról van szó.

Reneszánsz előtti szép-fogalom; valóságos lételméleti kérdés, hiszen az ókorban és a középkorban kimondott-leírt esztétikát nem ismertek.

A lét és a szép alapformáinak kapcsolatáról a megújulás korszaka előtt választ nem kapott a kérdező. Dante szavaival: „láttam ülni a Tudók vezérét, / hol körben ül a Bölcselő Család.” A vezér Arisztotelész, a Stagirita, akit Aquino Szentje alaposan tanulmányozott, de a szépről gondolkodva másokhoz fordult: Szent Ágostonhoz, és a „titokzatos” ál-(Pseudo-) Dionysioshoz.

Mennyei távlatból

(Mt 25,31–46)

 

Jézus már Jeruzsálemben van, hogy megülje a húsvétot. Az olajfák hegyén tanít, ott, ahol majd néhány nap múlva halálfélelemtől gyötörten, földre borulva, sírva, kiáltozva könyörög ahhoz, aki meg tudja menteni a haláltól (Zsid 5,7). Hogyan készül Jézus az utolsó húsvétjára? A gyötrelmek foglalkoztatják? Ellenkezőleg. Utolsó példabeszéde az Emberfia dicsőséges eljöveteléről szól. Ott hangzik el az Emberfiáról mint a „dicsőség királyáról” szóló példabeszéd, ahol majd néhány nap múlva „az Emberfia bűnösök kezébe adatik” (Mt 26,46). Ott hangzik el az Emberfiáról mint a királyok királyáról, a nemzetek bírájáról szóló példabeszéd, ahonnan majd néhány nap múlva a halálos ítéletre elvezetik.

A műalkotások rendeltetése

Katekézis a liturgiáról

 

Minek van helye a templomban? – szinte minden hívő felteszi magában ezt a kérdést, különösen akkor, amikor olyan zenei vagy más művészi ághoz tartozó alkotással találkozik Isten házában, amely addig nem volt megszokott. Mi, hogyan és miért kerülhet be a templom terébe, az ott végzett liturgiába? Van-e előírás, kritériumrendszer erre vonatkozóan? A Sacrosanctum concilium 122. pontja ezeket a kérdéseket válaszolja meg, mondjuk így, általános szinten, majd a 123–130. pontok aprólékosan részletezik is mindezt.

Eljövén a napnak lenyugvásához…

Ha az egyház arra buzdítja híveit, hogy szüntelenül imádkozzanak (1Tessz 5,17), akkor ehhez segítséget is kíván nyújtani. A reggeli és esti imának különleges jelentősége van a lelki életben. Nem is csak a keresztényeknél, hiszen már az Ószövetség előírta, hogy imádkozz „amikor lefekszel, s amikor fölkelsz” (MTörv 6,7). Az egyház pedig egy teljes szertartást ajánl fel híveinek, hogy minél teljesebbé tegye az esti imádságukat.