A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)
A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)
– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.
VI. Pál pápa apostoli buzdítása III.: Az Újszövetség öröme (2.)
Most azonban már fel kell tárnunk annak a kifürkészhetetlen örömnek az okát, amely Jézusban van, és amely az ő sajátja. Ez viszont különösen Szent János evangéliumában található meg. Ő az, aki a megtestesült Fiúisten legbensőségesebb szavait közvetíti. Jézusból árad a béke, a nyugalom, az erő, a nagy segítőkészség; ennek oka az a végtelen szeretet, amellyel érzi, hogy szereti az Atya. Már a Jordán-parti kereszteléskor megnyilvánul ez a szeretet, amely egyébként a megtestesülés első pillanatától jelen van: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Ez a benső meggyőződés elválaszthatatlan Jézus tudatától. E jelenlét következtében soha sincs egyedül (vö. Jn 16,32). Ez a benső ismeret egészen áthatja: „Amint az Atya ismer engem, úgy én is ismerem az Atyát” (Jn 10,15).
Új időszak – akár egyetlen esztendő – lehet teljesség, megszabott határok közt leltára annak, ami a helyünket pontosan kijelöli egy újabb induláskor. Változhat a társadalmi, szociális, kulturális körülmény, pozíció, az emberi benső magatartás, meggyőződés, de nem adhatja át a helyét hullámzó helyzeteknek, öntörvényűségnek, a hivatásban való elmélyülésre nem játszhatnak rá külsődleges hobbik úgy, hogy a hivatás (akár egyetlen közösség is) kárát vallja.
Katolske kirke – a világ legészakibb székesegyháza
Tromsø Norvégia harmadik, északi egyházkormányzati területének a székhelye. A hivatalos nevén Tromsøi Területi Prelatúra viszont nemcsak Norvégia, hanem az egész földkerekség legészakabbra fekvő püspöksége. Területe csaknem kétszerese Magyarországénak, hozzá tartozik egész Észak-Norvégia, a Lofot-szigetek, a Spitzbergák. A lakosság lélekszáma négyszázhetvenezer körülire tehető. A katolikusok a norvégok mellett többségében lengyelek, afrikaiak, filippinók. Számuk alig több mint kétezer.
A téli hónapokban néha apróra vágott kenyérdarabkákkal megyek a Duna-partra sirályokat etetni. A Szabadság híd és a Petőfi híd között mindig sokan vannak a téli ruhás dankasirályok, és ha észreveszik, hogy valaki megáll a korlátnál, és zacskót vesz a kezébe, nyomban ott gyülekeznek. Szemüket a reménybeli etetőre függesztve keringenek a víz felett, amikor pedig az első kenyérdarabka repül feléjük, rikácsolva igyekeznek elkapni. A téli vagy nyugalmi ruhás dankasirályok feje fehér, csak a fültájékon van egy kis barna folt. Vendégek nálunk, észak, északkelet felől érkeznek, és tavaszig maradnak. A mieink viszont ősszel délebbre repülnek, a tengerpartoknál, lagúnák mentén, főleg Olaszországban töltik a telet. Tavaszi hazaérkezésükkor fejük már szép csokoládébarna, szerte az országban kisebb-nagyobb telepeken költenek.
Színházba, operába, koncertre menni: ünnep. Díszbe öltözik a test, a lélek, és az este után – szinte függetlenül attól, hogy tetszettek-e a látottak és hallottak – más emberként térünk haza. Önmagunkra, a másikra és a gondolatainkat átrendező zenére, előadásra, táncra figyelünk – melynek köszönhetően a következő reggel másképp megyünk munkába, legyünk bár közgazdászok, pedagógusok, jogászok, hivatalnokok vagy eladók. De hogyan várja és ünnepli a karácsonyt a színpad embere, a művész? Erről kérdeztük Bognár Szilvia népdalénekest, Kubik Anna színművészt és Cser Krisztián operaénekest.
Találkozás Kozma Krisztián Radnóti-diplomás versmondóval
A nemzet legjobb ifjúsági versmondója – ez áll azon az oklevélen, amelyet a közelmúltban Győrben kapott a marcali Kozma Krisztián. A Magyar Versmondók Egyesülete kétévente rendezi meg a Radnóti Miklós nemzeti vers- és prózamondó versenyt, ahova korábbi eredményei alapján hívták meg a Berzsenyi gimnázium diákját. A mezőny legkiválóbbjaként vehette át a Radnóti-diplomát Kiss László zsűrielnöktől.
Kiállítási szemle Bécsből
Ilyenkor, ünnepidőben különösen sokan kavarognak a Kunst historisches Museum, vagyis a szépművészet bécsi hajléka környékén, hiszen a Mária Teréziáról elnevezett tér – amelyre a kupolával koronázott, tekintélyt parancsoló épület néz „ikrével”, a Természettudományi Múzeummal –, hagyományos adventi vásárhely az osztrák fővárosban. Bent az állandó kiállítások kimeríthetetlenül gazdag anyagán túl most egy – fő művek sorát felvonultató – jelentős Velázquez-válogatás is várja az érdeklődőket február közepéig.