Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 864 a 2748-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Jégszobrok városa – Harbin

2015-01-16 Szerző: Koncz Veronika

A kínai Harbin minden év januárjában egy teljes hónapra a hó és a jég városává változik. A februárig tartó jégfesztiválon jégből és hóból „készült” szobrokat és épületeket csodálhatnak meg az itt lakók és a turisták. Harbin Kína tizedik legnagyobb városa, és a hatalmas országban itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél.

A város, amely az észak-kínai Hejlungcsiang tartomány székhelye, nemcsak e téli nevezetesség miatt érdekes, hanem története és sokszínűsége miatt is. Kína egyik legkülönlegesebb helyéről van szó.

Sződligeti álom

2015-01-16 Szerző: Új Ember

A National Geographic magazin angol nyelvű honlapja január elején Dvornik Gábor Sződligeten készült fotóját választotta a nap képének. A honlapon The Village címen tekinthető meg. A gyönyörű, szinte álomszerű táj végtelen nyugalmat és békességet áraszt. Gratulálunk a fotósnak

Középfölde az Urániában

2015-01-16 Szerző: Baranyai Béla

Még középiskolás voltam, amikor elolvastam A Gyűrűk Ura három kötetét. Megvallom, szerzőjéről semmit sem tudtam, bár az is igaz, hogy ezzel nem voltam egyedül. A regényt ugyanis magyarul először csak 1981-ben adták ki – annak ellenére, hogy Angliában 1954-ben jelent meg először –, nem csoda hát, hogy írójáról sem hallhattunk. Ahogyan a világ más tájain, úgy nálunk is sok olvasót lenyűgözött a jó és a rossz monumentális küzdelme.

A szatmári hazafi

2015-01-172015-01-13 Szerző: Koncz Veronika

Ünnepi emlékezés a Himnusz költőjére

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy tudatosítsuk kultúránk élet- és lélekszépítő, időnként életmentő szerepét. Ez a nap azonban arra is indít bennünket, hogy felelevenítsük annak a kivételes tehetségű embernek a pályáját, akinek legfontosabb nemzeti imádságunkat köszönhetjük. Kölcsey életét a magyar nyelv, illetve kultúra és a haza szolgálatába állította. Korának, pályatársainak olykor szigorú kritikusa volt, aki a reformkor első tevékeny gondolkodói közé tartozott. Nemes volt a szó legmélyebb értelmében. Nélküle nemcsak a XIX. századi (és mostani) irodalmunk lett volna és lenne más, hanem nemzetünk sorsa is.

Szembesülünk

2015-01-172015-01-13 Szerző: Vértesaljai László

Vértesaljai László jezsuita szerzetes jegyzete a múlt szerdai párizsi merénylet másnapján jutott el szerkesztőségünkbe. Azóta már tudjuk, hogy a merénylők is halottak. A szerzetes gondolatai azonban túlmutatnak a tényeken, ezért adjuk közre az írást.

A pápalátogatás elé

2015-01-172015-01-13 Szerző: Lányi Béla SVD

Verbiták Ázsia legkatolikusabb országában

Ferenc pápa január 12-én, lapzártánkkor kezdte meg ázsiai útját, amelynek során a Fülöp-szigeteket és Srí Lankát keresi fel.

Van-e olyan ország, ahol a templomba igyekvő katolikusok minden vasárnap forgalmi dugót okoznak? A Fülöp-szigetek kétségtelenül ezek közé tartozik. De nemcsak az úton jelentenek közlekedési gondot a misére özönlő hívek, hanem – bármilyen furcsa ez az európai fülnek – a bevásárlóközpontokban is! Az itteni gyakorlat szerint ugyanis nem az üzletközpontok zárnak be az egyházi ünnepnapokon, hanem a szentmise kap helyet a bevásárlóközpontokban. Minden magára valamit adó plázában van egy szombat esti és két vasárnapi szentmise. A papot a bolt fizeti.

Vannak kiket fényre hoznunk

2015-01-12 Szerző: Tóth Sándor

Gy. Szabó András esszéista, előadóművész alkotó útjáról

Sok év köt össze az irodalom szolgálatában: zenészekkel, országot jártunk nehéz időben, magyar írók, költők műveivel, kort tükröző zenékkel. Mindig éreztem: azok közül való, akik az értékeket a szívükben aranyként hordozzák — hittel-alázattal. Huszonnyolcadik éve publikál a Vigiliában, a Magyar Naplóban, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió Kitalálom!, majd Miért szeretem? című irodalmi műsorának egyik szerkesztő-műsorvezetője. Doktori értekezésében Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz idilltípusait vizsgálta. Estjeivel járja a Kárpát-medence magyarlakta területeit, több ismeretterjesztő CD, kazetta és film prózai közreműködője. Számos elismerést kapott, például Kazinczy-, Madách-, Mikszáth- és Radnóti-díjat, Balassi Emlékplakettet. Hiteles tolmácsa a régi magyar irodalomnak. 2013-ban töltötte be hatvanadik életévét.

Szétszakíthatatlanul

2015-01-12 Szerző: Kiss Péter

Bartalis Imre: Magyar tragédiák

Egy délvidéki faluban élő sváb fiú az 1920-as évek végén zsidó lányba szeret bele, s noha mindkettőjüket másnak szánják a szüleik, szerelmük erejében bízva összeházasodnak. A történelem egy évtized múltán a legkegyetlenebbül szól bele a házaspár és két kicsi fia életébe. Minden biztos pontot, fogódzót, sőt hosszú évekre egymást is elvesztik; az egyetlen, ami megmarad, az isteni gondviselésbe vetett bizalmuk. Annak idején egy szent életű öreg plébános segítségével találták meg kettőjük életének közös nevezőjét. Amit tőle tanultak, egész további életükben velük marad, és a legnehezebb időkben is erőforrásukként hat. A pap ugyanis a leghitelesebben képviselte a kereszténység „forradalmian evidens”, mégis ezerszer sárba tiport igazságát: „nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus” (A kolosszeieknek írt levél, 3,11).