Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 858 a 2748-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Falvarázslat

2015-01-23 Szerző: Koncz Veronika

Fábián Bogi Bécsben él, és faldekorációkat készít. Nem is akármilyeneket. Tehetséges magyar művész robbant be a köztudatba. Alkotásai nagy részét úgy készíti, hogy azok nappali fényben és esti sötétségben is láthatók. Sőt, a festmények némelyike kizárólag lámpaoltás után látszik a falon. A művek gyakran „átfolynak” a padlóra, és ott folytatódnak. Varázslatos hangulatú kompozícióiról egyre több külföldi oldal számol be. Az 1984-ben Budapesten született művészt hitvallása szerint a természeti jelenségek és a társas kapcsolatok is inspirálják. A művész internetes oldalán úgy fogalmaz, hogy egyfajta álomvilágot kíván teremteni.

Fotó: www.fabianbogi.com

Hősökről beszélnek

2015-01-23 Szerző: Gajdó Ágnes

Sok család őriz első világháborús emlékeket. Akár egy-egy történetet a dédapa vagy a nagyapa hőstettéről, akár egy régi fotót vagy kézzel faragott tárgyat, amit a fronton készített szabadidejében az éppen akkor nem harcoló katona. A rokonok kegyelettel őrzik felmenőik emlékét, akik odavesztek a doberdói harcmezőn, az osztrák tengermelléken vagy az oroszok elleni hősies harcban. Apai nagyapám testvére sem tért haza családjához, pedig csak tizenkilenc éves volt. A 69-es gyalogezredben harcolt, valahol Plzeň mellett, cseh területen esett el; ráadásul nevét is elírták, Péter helyett Béla szerepel a halotti anyakönyvben.

Hiteles kép

2015-01-252015-01-20 Szerző: Nagy Enikő

Múltbeli titkok a Vatikáni Titkos Levéltárból

Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár püspök prefektusa mutatta be január 14-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportja által kiadott Collectanea Vaticana Hungariae című sorozat két legújabb kötetét. Az eseményen nemcsak a vatikáni magyar kutatásokat összegző kiadványokról esett szó, hanem általában a levéltárban zajló tudományos munkáról is, és megtudtuk, valójában mitől titkos a Vatikáni Titkos Levéltár.

„A családunk oázis”

2015-01-252015-01-20 Szerző: Kiss Péter

Evangélikus–katolikus házaspár a keresztény egység vágyáról

Szívesen, nehézségeiket sem titkolva mesélnek az életükről. A hitükről, amely mindkettőjük számára fontos, és az egyházaikról, amelyek bennük és családjukban egységben vannak már itt és most is: általuk, az ő szívükben és mindennapjaikban egész biztosan.

Együttélésre ítélve

2015-07-222015-01-20 Szerző: Solymári Dániel

Beszélgetés Abdul-Fattah Munif iszlámszakértővel – Miként fér meg a szélsőséges muzulmánok által elkövetett erőszakos cselekedetek mellett az a vélekedés, miszerint az iszlám az egyik legtürelmesebb vallás? Csupán látszólagos volna a kegyes iszlám? Vagy az ellentétek mögött a legtöbb esetben az iszlám vadhajtásai állnak? Netán a tömegmédia egyoldalú tájékoztatása okozza a torzult képet? A zavarba ejtően bonyolult kérdésről Abdul-Fattah Munif iszlámszakértőt kérdeztük. Segítségével talán érthetőbbé válik ez az ellentmondásosnak tűnő helyzet, és némiképpen közelebb kerülhet a valóban Kegyes Korán. A Fehérvári úti Budapest Mecset szőnyeggel borított, hatalmas imatermében találkozunk, miközben a háttérben már a délutáni imára gyülekeznek a hívek.

Aranykor

2015-01-19 Szerző: Mészáros Ákos

Szőnyi István tárlata a Balassi Intézetben

„Ha a Szőnyi megdicsért valakit, az felért egy Kossuth-díjjal” – mondta Patay László egy róla készült portréfilmben. Szőnyi István (1894–1960) halála után negyven-ötven évvel még mindig akadnak emlékezők, egykori tanítványok, akik nagy hálával és elismeréssel nyilatkoznak művészetéről, szakmai alázatáról, emberségéről. Neve, munkássága szinte egybeforrt a jellegzetes magyar táj, a falu, a család szeretetével. A mai generációk is sok mindent tanulhatnak Szőnyi mestertől: hűséget, kitartást, újrakezdést, amelyre manapság is gyakran szükségünk lehet. Az 1920-as évek elején Szőnyi vezetésével létrejött Árkádia-kör megpróbálta felidézni a paradicsom vízióját, a szabadság édenének elveszett illúzióját – ahogy P. Szűcs Julianna fogalmazta meg találóan egyik cikkében. Az évtized közepén azonban ez a művészi program folytathatatlanná vált, és az Árkádia-csoport válaszút előtt állt: merre tovább? Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos, Jeges Ernő keresték a választ, és tulajdonképp folytatták is művészi tevékenységüket, mégis Szőnyi volt az közülük, aki igazán megtalálta a kiutat: visszatért a nagybányai hagyományokhoz, a természetelvű alkotói folyamathoz.

A vén Dunánál

2015-01-19 Szerző: Tóth Sándor

Szőnyi István zebegényi képeihez

Fiat lux – s lőn világosság
fényeknek fia – Kiméretnek
kéklő partvidékek est holdjánál
a fák szívéből békesség álmát
nem kergeti szaggatott napok
tőrös zűrzavara

Ballagó idő

2015-01-19 Szerző: Bodó Imre

Száztizenöt éve született Fekete István

A Somogy megyei Göllében született 1900. január 25-én, a dombóvári származású Fekete Árpád kántortanító és Sipos Anna első gyermekeként. Életének legfogékonyabb korszakát, az első tíz évet töltötte szülőfalujában, mely időszak meghatározta későbbi életét is. Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű, de értékes embereit, ahogy azt életrajzi regényében, a Ballagó időben is olvashatjuk. De itt került kapcsolatba a vallással, és mély istenhitének köszönhetően a Teremtőben élete legnehezebb korszakában is vigaszt talált. A faluban ismerhette meg élete első Matula bácsiját, Puska András uradalmi csősz személyében, akitől sokat tanult a természetről és az időjóslásról. (Az ő beceneve valóban Matula volt, mivel sok Puska nevű család élt a településen.)