Nem csak a föld reng velünk

Földrengés rázta meg Nógrád megye északi részét január 1-jén. Tavaly, 2014 elején, január 19-én ugyancsak földmozgásra lettek figyelmesek az itt élők. A híradások szerint jelentős anyagi károk nem keletkeztek az idei év első napján, de a repedések, vakolathullások olyan sérülésekre utalnak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A templomok, hatalmas belső terükkel, boltíveikkel különösen érzékenyek a természeti csapásokra. Beer Miklós váci megyés püspök és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára négy, a földrengés következtében megsérült nógrádi templomot keresett fel január 15-én azzal a céllal, hogy a helyszínen tájékozódjanak arról, hol szükséges a kormányzat segítsége a károk elhárításához. S aztán másféle gondok is előkerültek.

Vadászkutya habitusban

Interjú Guba András piarista szerzetes pappal

 

„Amikor ismeretlen területre merészkedünk, az veszéllyel járhat, viszont nagy esély van arra, hogy valami új születik. A határok keresése, a nyitottság és a folyamatos tanulás mind meghatározói a piarista rendnek és a saját életemnek is” – mondja Guba András matematika–fizika szakos tanár, szerzetes. A piarista kispapok lelkivezetését és az oktatási intézmények pedagógiai igazgatását végző szerzetes pap többször merészkedett „határmezsgyékre”: belekóstolt a lovaglásba, a harcművészetbe, a tanyasi létbe és a mentálhigiéné tudományába is, melyeken keresztül megtapasztalta Isten útmutatását, az emberi hivatást és a közösség működését.

A kegyelem műve

Mk 1,14–20

 

Az évközi harmadik vasárnap evangéliumi szakasza kiemelkedő fontosságú: Jézus ekkor hirdeti meg az evangéliumot a népnek. Szavai súlyosak, magukban foglalják a teljes ószövetségi üdvrendet. A jézusi igék ugyanis jóval többet mondanak annál, amit a magyar fordítás visszaad. „Betelt” és „közel van” – két befejezett cselekvésre utaló igealak ez. Mit is jelentenek tehát? „Betelt az idő”, vagyis évszázadokon keresztül, folyamatosan a beteljesedés felé tartott az idő, és most, az evangéliumi jelenben ez a törekvés lezárult.

Szent Ciprián

– az Oltáriszentség első nagy teológusa

 

A III. század nemcsak a liturgikus ünneplés formáit tekintve jelentős és termékeny korszaka a liturgiatörténetnek, hanem a liturgia dogmatikai tartalmát tekintve is. Aquitániai Proszper majd csak az V. század közepén fogalmazza meg azt az elvet, amely kezdettől végigkíséri a keresztény hit teológiai megfogalmazása és annak liturgikus ünneplése közötti kapcsolatot: „az imádság törvénye meghatározza a hit törvényét” – vagyis amit ünnepelünk, azt hisszük is, és amit hiszünk, az van jelen az ünnepeinkben.

Bemelegítő felkészülés

A vámos és farizeus vasárnapja fontos mérföldkövet jelent a bizánci egyház liturgikus életében. Ugyanis a rákövetkező héten kezdetét veszi – igaz, még nem teljes mértékben – a nagyböjti liturgikus szövegek használata, s ezzel együtt a szent időszakra való felkészülés. A sportból vett hasonlattal élve, elkezdhetjük a bemelegítést, mielőtt a startvonalhoz állnánk. Igaz, még következik három vasárnap, hogy eldördüljön a startpisztoly, de hogy komolyan tudjuk venni a húsvét szent ünnepére való felkészülést, elengedhetetlen a ráhangolódás. Ennek első lépése az alázatos vámossal való azonosulásunk.

Merici Angéla

Január 27.

 

A Garda-tó partján, Desenzanóban született, 1474. március 1-jén. Szülei földművesek voltak; kicsiny birtokukon dolgoztak, szorgalom és mély vallásosság jellemezte őket. Angéla és nővére korán árvaságra jutott; anyai nagybátyjuk fogadta magához őket. Újabb megpróbáltatást jelentett számára nővére váratlan halála, mely tragédia még inkább Isten felé fordította. Sokat imádkozott testvére lelkiüdvéért, sőt látomásban is része volt: angyalsereg közepén látta vonulni testvérét. Ekkoriban lépett be Assisi Szent Ferenc harmad-rendjébe.

Az egyház mosolygós arca Esztergomban

A festői Dunakanyar legészakibb városának nevezett Esztergom történelmi, vallási és kulturális jelentősége egymástól elválaszthatatlan. Több ezer éves hagyományból táplálkozik egyházunk hitéleti központja, Szent István királyunk szülővárosa.

A nemzeti kulturális örökség komplexuma, a székesegyház, az érseki palota és az ószeminárium felújítása és fejlesztése – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a kétezres évek óta folyamatosan tart, és többnyire európai uniós pályázatok segítségével valósul meg.

Örvendjetek az Úrban

VI. Pál pápa apostoli buzdítása V.: Az egész nép öröme

 

A szenteknek ezt a sokféle, mégis egybecsendülő énekét hallgatva nem feledkezhetünk meg az emberiség jelen állapotáról, amely úgy látszik, nagyon kevés figyelmet szentel a természetfeletti kincseknek. Nem túloztunk, mikor korunk keresztényeinek lelki vágyakozásáról beszéltünk? Vagy buzdításunkat csak a bölcsek és tanultak kis csoportjának szántuk? Hiszen jól tudjuk, hogy az evangéliumot kezdetben a szegényeknek és alázatosaknak hirdették, éspedig azért, hogy megőrizze egyszerű csillogását és eredetiségét.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.