Bemelegítő felkészülés

A felkészítő vasárnapnak címet adó evangéliumi történet a közismertebbek közé tartozik (Lk 18,10 –14). A nap fő éneke, a konták, nem is akarja részletesen interpretálni a tartalmát. Ám a legfontosabb gondolatát mégis értelmezi: a vámos bűnbánatát, amely nélkül az ember nem lehet kedves Isten előtt. Emellett azonban Jézus Krisztust állítja középpontba.


„A vámszedő sóhajtásait hozzuk az Úrnak” – így kezdődik az ének. S ezzel máris a lényegnél vagyunk. Ugyanis a templomban hátul megálló vámosra irányul a figyelem, aki bűnös voltának tudatában a szemét sem merte fölemelni, hanem alázatosan a mellét verve könyörgött: „Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek” (Lk 18,13). Az év folyamán hányszor elmondjuk és énekeljük mi is: Uram, irgalmazz! De hányszor vesszük ezt igazán komolyan? Pedig az ekténiák végén egyszer, illetve háromszor, a szokásos kezdetben tizenkétszer, az imaórák végén negyvenszer, a kereszthódoló vasárnapon négyszer százszor imádkozzuk – hogy csupán a hivatalos liturgikus szövegeket említsem. Legalább a nagyböjti időben vegyük igazán komolyan, hogy bűneink miatt szükségünk van Isten irgalmára!

Énekünk ezek után rögtön Jézusra irányítja a figyelmet: „Járuljunk hozzá mint Uralkodónkhoz.” Igen, mert nála van az irgalom és a bűnbocsánat. Szíriai Szent Efrém imádságával naponta sokszorosan fogjuk megvallani a nagyböjt folyamán, hogy ő életünk „Ura és Uralkodója”. Mégpedig olyan mértékben, ahogy mostani énekünk folytatja, hiszen ő „minden ember üdvét és a bánkódók bűnbocsánatát kívánja”. Nem nehéz meglátni itt a szentírási hátteret: Urunk „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4). Ám azt is észre kell venni, hogy az üdvösséghez nem elegendő Isten akarata, kell hozzá az ember hozzájárulása is, vagyis a bűnbánat! A mi Urunk nem erőszakos. Benne a legmesszebbmenőkig való jóakarat van, sőt a vámosénál mérhetetlenül nagyobb alázat is. És íme, ezzel folytatódik az énekünk: „Miérettünk testesült meg mint az Atyával kezdetnélküli Isten.” Még élénken él bennünk a karácsony lényege: Jézus azért jött közénk, azért vette magára emberségünket annak minden nyomorúságával, hogy megváltson bennünket.

A megváltás ünnepére, a húsvétra való készülésünkből ne hagyjuk ki a bemelegítő felkészülést, hogy minél hatásosabban tudjuk majd megélni a szent időszakot!