Az istentiszteleten felolvasták a szamariai asszony történetét (Jn 4,1–12), amelyről szólva Erdő Péter bíboros elmondta: Jézus nemcsak megszólítja az asszonyt, hanem inni kér tőle. „Sokszor úgy gondoljuk, hogy ellenséges viszonyban levő emberek között a közeledés első lépése lehet, ha az egyik valamilyen segítséget, szívességet kér a másiktól. Az utóbbi talán az első pillanatban el is csodálkozik ezen: hogy mer ez hozzám fordulni egy ilyen kéréssel? Talán mégsem vagyunk olyan rosszban?” – fogalmazott a bíboros.

Szentmise a Margit-szigeten

A XIII. században élt Szent Margit rövid életének nagy részét a később róla elnevezett szigeten töltötte, amely a középkorban fontos egyházi központnak számított premontrei, domonkos és ferences jelenléttel. A tatárjárás után, hálaképpen Magyarország megmeneküléséért, Margit Istennek szentelte életét, amelyet vezeklésben, imádságban és szerzetes nővéreinek szolgálatában töltött.

A jezsuita rend 2015-ös terveiről

A jezsuiták az új év kezdetén, immár hagyományosan, ismertetik a sajtó képviselőivel – és rajtuk keresztül minden érdeklődővel – terveiket. Alkalom ez a visszatekintésre, de Forrai Tamás, a jezsuiták magyarországi rendtartományának tartományfőnöke a jövőbeli elképzeléseket is felvázolta.

A szerzetesközösségek számára is kihívást jelentenek Ferenc pápa üzenetei, melyek arra hívnak, hogy ne kényelmesedjünk bele a hétköznapokba. Nem elég azt mondani, hogy ez eddig így volt, ezért így is kell maradnia. Napjaink legfőbb feladata, hogy a szerzetesközösségeken keresztül is megmutassuk az egyház sokszínű arcát.

Elkezdődött a Kaszap István-év

A megszentelt élet éve programjaihoz, célkitűzéseinek megvalósításához a jezsuita rend is szeretne hozzájárulni. A lehetőségek közül Forrai Tamás tartományfőnök a romaintegráció és a közoktatás területét emelte ki, ahol a szerzetesrendek össze tudnák hangolni a már meglévő kezdeményezéseiket. Emellett a jezsuiták meghirdették a Kaszap István-évet. A részletekről Rudan Máriát, az ünnepi programok szervezőjét kérdeztük.

Ferenc pápa a diplomatákhoz

A világon feszültséget okozó számtalan válság felszámolására és a béke építésére szólította fel a pápa a nemzetközi közösséget. Az egyházfő szerint az emberiség semmit sem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de a harmadik világháborút éli meg. A Szentszékhez akkreditált diplomaták testületének újévi fogadásán, január 12-én mondott beszédében Ferenc pápa úgy fogalmazott: a konfliktusok gyökere az ember és a teremtés lebecsülése. Ez áll annak a vallási fundamentalizmusnak a hátterében is, amely számos terrorcselekményhez vezet Franciaországban, Nigériában és Pakisztánban. Az embereket tárgynak, alattvalónak tekintik, akiken uralkodni lehet.

Ferenc pápa tanítása Ázsiában

Ferenc pápa január 12-én este indult el hatodik külföldi apostoli útjára, amely Srí Lankára és Fülöp-szigetekre vezetett. A kilencórás repülőút után még huszonnyolc kilométert tett meg a fővárosig, ahol udvariassági látogatást tett Srí Lanka előző héten megválasztott köztársasági elnökénél, Maithripala Sirisenánál.

Másnap a buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám és a keresztény vallások találkozójára került sor. A pápa hangsúlyozta, hogy szükség van a békés párbeszédre. Senkinek sem kell feladnia etnikai vagy vallási identitását. A katolikus egyház nagy szeretettel és gondoskodással fordul a szigetország felé, és mély tiszteletet tanúsít a többi vallás iránt – fogalmazott a szentatya.

A Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottsági elnökeinek találkozóját január 13. és 15. között tartották Esztergomban, a Szent Adalbert Központban.

A Hittani Kongregáció részéről több mint huszonöt országból érkeztek egyházi méltóságok a nagyszabású rendezvényre.