Egy texasi milliárdos a múlt évszázadban egy érdekes projektet finanszírozott, amelynek a Bioszféra 2 nevet adták megálmodói. Azért éppen ezt, mert a Bioszféra 1 nem más, mint a Földet benépesítő élővilág, a mi élőhelyünk. Arizonában, a sivatagban egy 12 700 négyzetméteres (mintegy két és fél futballpálya méretű), 180 000 köbméteres, hatalmas üvegházat létesítettek. Az üvegházon belül kialakították mindazokat az ökoszisztéma-típusokat, amelyek a Földön nagy gyakorisággal fordulnak elő. Volt ott kicsiben óceán és sivatag, trópusi esőerdő, szavanna, mocsár, mezőgazdasági terület, és persze megfelelő kutató- és pihenőhely is a majdan beköltöző lakók számára.

Tizenöt éve történt a nagy cianidszennyezés

Példátlanul magas cianidion-koncentrációjú mérgezés érte a Tiszát a Szamoson keresztül 2000. február elején. A Szamoson mért adatok alapján a szennyezés csúcsértéke 32,6 mg/l cianid volt. A koncentráció már a levonulás során jelentősen csökkent, egyrészt a Tisza hígító hatása, másrészt a további mellékfolyók – köztük a Bodrog – jelentős vízhozamának eredményeként. Tovább csökkent a koncentráció a tiszalöki duzzasztómű fölött tárolt víztömeg, illetve a Sajóból érkező, majd a kiskörei tározóból hozzáadott többlet vízkészlet révén.

Még így, január végén is hangulatos a hatvani főtér. Hát még, ha majd tavasszal kizöldellnek a fák. Az egyik oldalon a barokk Grassalkovich-kastély, vele szemközt az ugyancsak barokk stílusban épült Szent Adalbert katolikus templom és a templommal egyidős plébániaépület az út túloldalán. Nem is olyan régen még bizony kopott barokk sárgán emelkedett az egytornyos templom, már ahol megmaradt a szín, s nem hullott le a vakolattal együtt. Gönczi Károly végig vezeti tekintetét a megújult épületen, s azt mondja: „Meglepetés, egyben öröm az itt élők számára a templom és a plébánia épületének megújulása. Meglepetés, hogy sikerült erre pénzt keríteni, s öröm, mert bizony már kiríttunk a környezetből a kopott épületekkel. Az meg külön öröm a magamfajta templomba járó embernek, hogy belül is megújult az istenháza, ilyen szépnek még soha nem láttam, mint most.”

Könyvespolcra

Philip Yancey legújabb könyvében az imádság témakörét járja körül nagyon alaposan és körültekintően. Megvizsgálja, miért kell imádkoznunk, min változtat, segítheti-e a testi gyógyulást az ima. A csend hangjairól éppúgy szól, mint arról, hogy vajon változtathatunk-e Isten szándékain. Az ima nyelvét és nyelvtanát külön fejezetben tárgyalja. Idézi például a skót írót, George MacDonaldet: „Aki nem fárad el az imádkozásban, előbb-utóbb felismeri, hogy Istennel beszélgetni több, mint választ kapni kéréseinkre. Ez az imádság fő célja.” S valóban.