A sok eső nyomán tengerré vált a kiskunsági puszta. Amíg az autó Fülöpszállás felé szaladt, mindkét oldalon óriási vadvizeket láthattunk. A napfelkelte útközben ért, és mint mindig, ezúttal is nagyszerű látványt nyújtott. A főútról letérve a sáros földúton ide-oda kanyarogva, nagyokat zöttyenve kerülgettük a tócsákat, míg a Borda-tanyára értünk, ahol valamivel korábban érkezett barátainkkal találkoztunk.
Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt.
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvű Szentírás. Károlyi Gáspár és lelkésztársai fordították le magyar nyelvre, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. A Biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték meg Vizsolyban. Idén február 18-án, tisztelettel adózva az elődöknek, ismét nyomtatni kezdik.
A szerzetesség és a Jézus-ima kapcsolata
A keleti kereszténység lelkiségi hagyományából Nyugaton leginkább a Jézus-ima ismert. A szív imájaként ismert rövid fohász – Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam! – gyakorlatát és teológiáját a szerzetesség dolgozta ki. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nemrég a Jézus-imáról és a keleti szerzetességről szóló konferenciának adott otthont. A szokatlanul nagy érdeklődést kiváltó tanácskozáson elhangzott gondolatokból szemezgettünk.
Interjú Krulik Zoltánnal, a harmincéves Makám vezetőjével
Napének címmel jelent meg a Makám együttes három évtizedet felölelő lemeze. A bemutató koncerten decemberben a legújabb daloktól haladtak a kezdeti idők munkái és formációi felé. Zenei stílusok, előadóművészek jöttek-mentek az együttesben, de a vezető, a „frontember” állandó: Krulik Zoltán a zenekar alapítója, zeneszerzője, hangszerelője és a Robinzon Kruzo projektben az előadója is. Zenei munkásságában megjelenik a Kárpát-medence, a Balkán, az afrikai és indiai zene hatása, illetve a középiskolás korában elsajátított gregorián ének- és dallamvilág szeretete.
Scheiber Hugó festőművész életműve
„Tudod, fiam, a művészélet göröngyös pálya” – mondta időnként jó anyám ifjúkoromban, amikor még festő szerettem volna lenni. Időnként feltűntek Szombathelyen, ahol a nyarakat töltöttük az ötvenes-hatvanas években, szegényes ruházatú vándorfestők, akik viszonylag olcsón kínálták kisméretű, általában nem túl kvalitásos olajképeiket. Szüleim vettek is tőlük rendszeresen egyet-egyet, ezzel is kicsit segítve ezeket a fiatalembereket. Valóban nem garantálható előre semmi, a siker, az elismerés bizonytalan. A tehetség önmagában nem elég, ki is kell bontakoztatni a bennünk rejlő képességeket. Szőnyi István gyakran mondta tanítványainak, hogy a szorgalom, az útkeresés, a gyakorlás mennyire fontos dolog a művésszé válás rögös útján, és ne feledkezzünk meg talán a legfontosabbról, a szerencséről, mert jaj nekünk, ha elkerül bennünket.
A YouTube gazdag kínálatának jóvoltából mi, anyaországiak is évek óta figyelemmel kísérhetjük Kádár Annamária kolozsvári pszichológus, egyetemi adjunktus és főképpen Mesélő Asszony munkásságát. E médiaszolgálatai közül a legemlékezetesebb élményünk (olyan természetes jelenség ő, hogy a „szereplés” szó egyszerűen nem illik hozzá) talán éppen itt bemutatandó könyve kolozsvári premierjének közvetítése lehet. Ennek hangulatos–családias színhelye a háromgenerációs közönséggel zsúfolásig megtelt Gaudeamus könyvesbolt volt. Itt, illetve a könyv megjelenéséhez kapcsolódó stúdióbeszélgetésben is elhangzott a lassú nevelés (a gyorsétkezdékkel szakítani kívánó slow food mozgalom lelki pedagógia testvére) fogalma, amelynek szerves része a nem elkapkodott, nem penzumként kipipált mesélés is.
„Zsenifilmek” a mozikban
A zsenikultusz, bár alapvetően XIX. századi találmány, még mindig hódít, főleg akkor, ha főhősének magas szinten művelt szakmája amúgy nem tartozik az általános műveltség körébe. Rejtélyes matematikai gondolatkísérletek, elméleti fizika, kozmológia… a nagyközönség sok esetben még manapság is valamiféle misztikumot feltételez a száraz képletek mögött, s hogy ne kelljen csalódnia, időről időre meg is kapja a mozivásznon. A hazánkban mostanában bemutatott A mindenség elmélete és Kódjátszma egyaránt épít erre az elvárásra, többnyire sikerrel, ám kínosan kerülve bármiféle kockázatot.