Interjú Krulik Zoltánnal, a harmincéves Makám vezetőjével

Napének címmel jelent meg a Makám együttes három évtizedet felölelő lemeze. A bemutató koncerten decemberben a legújabb daloktól haladtak a kezdeti idők munkái és formációi felé. Zenei stílusok, előadóművészek jöttek-mentek az együttesben, de a vezető, a „frontember” állandó: Krulik Zoltán a zenekar alapítója, zeneszerzője, hangszerelője és a Robinzon Kruzo projektben az előadója is. Zenei munkásságában megjelenik a Kárpát-medence, a Balkán, az afrikai és indiai zene hatása, illetve a középiskolás korában elsajátított gregorián ének- és dallamvilág szeretete.

Scheiber Hugó festőművész életműve

„Tudod, fiam, a művészélet göröngyös pálya” – mondta időnként jó anyám ifjúkoromban, amikor még festő szerettem volna lenni. Időnként feltűntek Szombathelyen, ahol a nyarakat töltöttük az ötvenes-hatvanas években, szegényes ruházatú vándorfestők, akik viszonylag olcsón kínálták kisméretű, általában nem túl kvalitásos olajképeiket. Szüleim vettek is tőlük rendszeresen egyet-egyet, ezzel is kicsit segítve ezeket a fiatalembereket. Valóban nem garantálható előre semmi, a siker, az elismerés bizonytalan. A tehetség önmagában nem elég, ki is kell bontakoztatni a bennünk rejlő képességeket. Szőnyi István gyakran mondta tanítványainak, hogy a szorgalom, az útkeresés, a gyakorlás mennyire fontos dolog a művésszé válás rögös útján, és ne feledkezzünk meg talán a legfontosabbról, a szerencséről, mert jaj nekünk, ha elkerül bennünket.

A YouTube gazdag kínálatának jóvoltából mi, anyaországiak is évek óta figyelemmel kísérhetjük Kádár Annamária kolozsvári pszichológus, egyetemi adjunktus és főképpen Mesélő Asszony munkásságát. E médiaszolgálatai közül a legemlékezetesebb élményünk (olyan természetes jelenség ő, hogy a „szereplés” szó egyszerűen nem illik hozzá) talán éppen itt bemutatandó könyve kolozsvári premierjének közvetítése lehet. Ennek hangulatos–családias színhelye a háromgenerációs közönséggel zsúfolásig megtelt Gaudeamus könyvesbolt volt. Itt, illetve a könyv megjelenéséhez kapcsolódó stúdióbeszélgetésben is elhangzott a lassú nevelés (a gyorsétkezdékkel szakítani kívánó slow food mozgalom lelki pedagógia testvére) fogalma, amelynek szerves része a nem elkapkodott, nem penzumként kipipált mesélés is.

„Zsenifilmek” a mozikban

A zsenikultusz, bár alapvetően XIX. századi találmány, még mindig hódít, főleg akkor, ha főhősének magas szinten művelt szakmája amúgy nem tartozik az általános műveltség körébe. Rejtélyes matematikai gondolatkísérletek, elméleti fizika, kozmológia… a nagyközönség sok esetben még manapság is valamiféle misztikumot feltételez a száraz képletek mögött, s hogy ne kelljen csalódnia, időről időre meg is kapja a mozivásznon. A hazánkban mostanában bemutatott A mindenség elmélete és Kódjátszma egyaránt épít erre az elvárásra, többnyire sikerrel, ám kínosan kerülve bármiféle kockázatot.