A római liturgia történetéből
A vértanúság a kezdetektől elkíséri az evangélium terjedését és az egyház életét. A vértanúkra nagyon nagy szüksége van minden Krisztus-követőnek a feltámadás hitében való megerősödésért. Keresztény liturgiánk is forrásként tekint a vértanúk tanúságtételére. A liturgikus élet konkrét kialakulásában ugyanis jelentős szerep jut a vértanúknak.
A bizánci egyház a nagyböjt első vasárnapján a szent ikonok tiszteletének helyreállítását ünnepli 843 óta. Tekintélyes idő! Mindazonáltal helytelen lenne megállni itt, egy régmúltban végbement pusztán történelmi eseménynél. Ugyanis ez a nap – mivel a szent időszak első vasárnapja – mélyebb vizekre óhajt kalauzolni bennünket. Azt is mondhatnánk, folytatni akarja az előző vasárnap gondolatát. Ott arról volt szó, hogy Ádámmal együtt siratjuk elveszített (vagy legalábbis a bűn által összeroncsolt) isten képiségünket. S a nagyböjt éppen arra való, hogy amennyire csak lehetséges, visszaállítsuk azt, elkötelezettebben harcolva a bűneink ellen. Három részre tagolódó ünnepi énekünk, a konták éppen ezt vázolja fel nekünk.
Február 28. (szökőévben 29.)
La Rochelle-ben született 1814. január 6-án, mélyen vallásos családban. Apja a francia forradalom utáni nehéz években az egyházhoz hű katolikusok és a menekülő papok támasza volt. Az üldözés még eleven emlékként élt családjában, és minden bizonnyal mélyen hatott Ágostonra.
1843-ban szentelték pappá. Úgy érezte, hivatása távoli misszióba szólítja, de várnia kellett: az egyházmegye általános helynöke elutasította kérését. 1851-ben azonban beléphetett Párizsban a külföldi missziók szemináriumába. Egy évvel később már meg is kapta beosztását Kínába, Kuanghszi tartományba, ahol újra kellett kezdeni a missziós munkát, mert másfél évszázada nem lépett hithirdető a területre.
Tavasszal állítják helyre a ledőlt keresztet
Pázmánd sokáig a jezsuiták egyik magyarországi központja volt. Ma is megannyi emléket őriz a község az ő idejükből. Nemrég helyreállították azt a három keresztet, amelyeket egykor a közeli Zsidókő-hegyre állított a rend. Sajnos egy nyári vihar során villám csapott a hegybe, és a középső kereszt ledőlt. A körülményekről Virányiné Reichenbach Mónika polgármester számolt be.
Elhunyt Beöthy Tamás jezsuita szerzetes Hosszú szenvedés után az isteni szeretet hírnöke hazatért Atyjához. Beöthy Tamás 1927. február 15-én született Budapesten. Építészmérnöknek tanult és dolgozott is a kommunizmus legkeményebb éveiben. Tanulmányai alatt, hosszú keresés után köteleződött el, és 1955-ben lépett be a jezsuita rendbe. Mivel a kommunisták 1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, az elöljárók megszervezték a fiatalok titkos képzését Budapesten. Egyik titkos „házunkban”, a Szentkirályi utcában bérelt lakásban együtt voltunk novíciusok. Az 1956-os forradalom alatt aktívan részt vett az egyházüldözés iratanyagának lefoglalásában és a hercegprímáshoz szállításában. Ezért a forradalom leverése után külföldre szöktünk, és az ausztriai Sankt Andräban fejeztük be a noviciátust, majd különböző országokban folytattuk rendi tanulmányainkat.
Ikertestvérek az útfordulón. Köves út, rétoldallal, két paddal a télben is, kissé távolabb egyszerű fakereszt. A testvériséget testviláguk jelenti: a kéregháncs és a hengeres lámpa diszkrét fényöble. Fehér nyír, amely mindig világít, de így együtt – korai bagolyhuhogásban – jeszenyini hangulatot teremt, falu reményét, tavasz-vágyat, tajtékzó fényt, társakat az alvó flórából.
Buszra (vonatra, villamosra) várni, ha az embernél nincs újság, könyv, netán mindent tudó okostelefon, néha embert próbáló feladat. Az ember áll, néz maga elé, s ha elég fáradt, gondolkodni sincs ereje. Legszívesebben olvasna, olvasgatna, figyelne valamit. De a megállókban sokszor csak trágár falfirkákat, százéves leszakadt plakátokat vagy az ellopott menetrend hűlt helyét veheti szemügyre. Vagyis némely buszmegállóban várakozni felér egy enyhébb fokú emberkínzással. S ha a busz nem jön, az eső pedig csak szakad… semmi jóra nem számíthatunk.
Egy eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzot fedezett fel Jacques Dalarun francia történész. A kicsi, mindössze 120 x 82 milliméteres kódex tartalmazza Celanói Tamás Szent Ferencről írt művét, egy miatyánk-kommentárt és Szent Ferenc Intelmeit. A ferences rendtörténet kutatója szerint az életrajz 1230 körül keletkezett. A könyvecskét, amely eddig egy magángyűjtemény része volt, megvásárolta a Francia Nemzeti Könyvtár.