Ne nemet mondj!

Az idén februárban hazánkban nyolcadik alkalommal megrendezett eseményhez kapcsolódva indította el a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Mondj igent – a diszkriminációmentes házasságra! elnevezésű ellenkampányát. Az üzenet megfogalmazásához a TASZ neves magyar alkotókat kért fel – Dragomán Györgyöt, Gerlóczy Mártont, Karafiáth Orsolyát, Kemény Zsófiát, Kiss Tibor Noét, Pungor Andrást, Rácz Zsuzsát, Szilasi Lászlót, Tompa Andreát és Tóth Krisztinát, hogy írásaikkal és nevükkel is hangsúlyozzák az akció fontosságát.


A Soós Bertalan készítette hangulatos fotókkal aláfóliázott internetes felületen, illetve a tasz.hun vallják: „A házasság intézménye nem maga a cél, hanem egy eszköz az együtt élők és családtagjaik jogi és anyagi biztonságának megteremtéséhez. Erre hívja fel a figyelmet a TASZ kampánya is. Nem hagyjuk válasz nélkül a házasság hete kirekesztő, a valóságot legfeljebb csak részben tartalmazó üzenetét – és büszkék vagyunk arra, hogy e válaszok megfogalmazásában neves magyar írók is szerepet vállaltak, kiállva a sokszínűség, a diszkriminációmentes társadalom és jogi környezet mellett.”

A felmerülő kérdések egyike, hogy valóban a házasság lenne-e jogi és anyagi biztonságunk záloga? A kissé materialista nézetet nehéz volna életszagú példával alátámasztani, hiszen – ezt a liberális jogvédők tudják a legjobban – ahány ház, annyi szokás, ahány ember, annyi életút. De kérdés lehet az is, hogy kit és hogyan rekeszt ki a házasság hete. A valasz.hu-n megjelent írásában Szőnyi Szilárd így fogalmazott: „A madarak és fák napja diszkriminálja a hüllőket és a lágyszárú növényeket? A Föld napja súlyosan kirekeszti a Szaturnuszt és a Vénuszt? Az idegenvezetők világnapja mély lelki sérülést okoz a kőfaragóknak és balett-táncosoknak?” Faramuci megoldás „Mondj igent!” kampánycímmel buzdítani a nagyérdeműt állásfoglalásra e témában, miközben az akció hatalmas nemet mond mindazokra, akik épp a házasságuk örömeit, nehézségeit – és jellegzetes sokszínűségét – szeretnék megosztani egymással.

Ahogy a láthatatlan munka elismerése nem jelenti a látható munka degradálását, úgy a házasság intézményének meghatározása és támogatása sem a nem házasságban élők hátrányos megkülönböztetéséről szól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..