Nagyböjti kereszt

 Bizánci egyházunk a nagyböjt harmadik vasárnapján a „drága és elevenítő szent keresztet” helyezi elénk tiszteletadásra. Ezért is hívjuk ezt „kereszthódoló vasárnapnak”. A dicsőséges keresztre tekinthetünk fel, amely megváltásunk drága záloga lett. Jézus azon adta oda életét a mennyei Atyának, hogy megváltást szerezzen nekünk. Számára a szenvedés borzalmas eszköze, gyilkos bitófája volt. Liturgikus szövegeink – meglepő módon – mégsem ezt hangsúlyozzák. Sőt, az egész nagyböjt folyamán alig beszélnek róla: inkább magasabb szinten emlegetik a kereszt által történt megváltásunkat. A kereszthódoló vasárnapi evangéliumban sem Jézus keresztútjáról, keresztre feszítéséről, kereszthaláláról hallunk, hanem a saját keresztviselésünkről: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen” (Mk 8,34).

Faustino Míguez

Március 8.

Egy kis spanyol településen, Acebedóban született 1831. március 24-én. Ő volt a negyedik s egyben utolsó gyermek a családban, a keresztségben a Manuel nevet kapta. Tizenhat évesen hagyta el a családi házat, Ourensébe ment tanulni. Ezekben az években ért meg benne a papi és tanári hivatás gondolata.

1850-ben lépett be a piarista rendbe, ekkor kapta a Faustino nevet. Néhány évig az akkor még spanyol gyarmaton, Kubában teljesített szolgálatot, ahol létrehozott egy tanárképző főiskolát. Hazatérése után is állandó gondja volt a fiatalok keresztény nevelésére, s amikor látta, milyen sok lány is van, aki nem kapja meg a kellő intellektuális és erkölcsi nevelést, fokozatosan ráébredt, mi az a különös feladat, amelyre Isten hívja.

„Kissé összefúj bennünket” – ez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Stratégiaalkotó hétvégére hívta meg testvérszervezeteit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) február 20–22. között Budapestre. A tanácskozásra a Kárpát-medence négy országából érkeztek a keresztény értelmiségi szervezetek képviselői. Délvidékről a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK), Erdélyből a kolozsvári főesperesség, Felvidékről a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktató Központ (POK), Kárpátaljáról a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség részéről érkeztek résztvevők, Partiumból pedig Merlás Tibor atya, korábbi szatmárnémeti plébános volt jelen. Az anyaországot a KÉSZ kibővített elnöksége képviselte. A KÉSZ létrejötte óta keresi a kapcsolatot az elszakított nemzetrészek keresztény civil közösségeivel, s ezzel a nemzeti egység megteremtését és a keresztény evangelizáció erősítését szeretné szolgálni. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke bejelentette: április végén együttesen tartanak mariazelli zarándoklatot, amelyet a kereszténység erősödéséért és a nemzet egységéért ajánlanak majd fel.

Zarándokház épült

Új zarándokközpontot szentelt meg Máriapócson február 25-én Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi egyházmegye püspöke, Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspöke, valamint Vasile Bizău, a Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke. Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is.

Elment az édességgyáros

A Nutella „atyja” február 14-én hunyt el, nyolcvankilenc esztendős korában. Tavaly ő volt Itália legvagyonosabb embere és a harmincadik leggazdagabb ember a világon. Michele Ferrero olyan vállalatot hagyott a fiára, Giovanni Ferrreróra, amely harmincnégyezer embernek ad munkát a világ ötvenhárom országában.

Modell volt és múzsa

Boncza Berta (1894–1934), vagy ahogyan Ady Endre nevezte el, Csinszka a csucsai vár romantikus környezetében nőtt fel. Apja, Boncza Miklós erdélyi földbirtokos, ügyvéd közel ötvenéves korában vette feleségül saját nővérének a lányát, az alig huszonkét éves Török Bertát. Csinszka ebből a házasságból született. „Az izgatottan várt és vágyott fiúgyermek helyett született egy groteszk kislány. Kicsi voltam és gyönge, a fejem ferde volt, a fülem szétállt, az anyám, szegényke, pedig olyan kimerült, hogy képtelen volt megszoptatni. Apám, mikor meglátott, ijedten vett a kezébe. Mondják, úgy tartott, mint egy békát. (…) Egy leányt, akinek igaz, hogy tiszta és hibátlan volt a kis teste, de a fejét helyre kellett formálni, és a füleit gumikötővel laposra szorítani, hogy ne maradjon világ csúfjává, kajlán” – így emlékezik Csinszka.

Gyönyörű nők

Egy román fotós két éve járja a világot, hogy képeivel megmutassa: a szépség mindenütt jelen van. Több száz nőt örökített már meg közel negyven országban. A kezdeményezés neve A szépség ­atlasza. Célja, hogy bolygónk sokszínűségét női portrékon keresztül mutassa meg. „Úgy vélem, a szépség nem a kozmetikumoktól vagy a testi adottságoktól függ, hanem attól, hogy mennyire tudunk önmagunk lenni” – mondja az alkotó, aki képeivel arra szeretné biztatni a nőket, hogy maradjanak hitelesek, igaziak, eredetiek.

 

Dwin romváránál

Major Balázs régész az iraki kurd misszióról

 

Szíria – Margat; Libanon – Dejr al-Szalíb kolostor, Esztergom… – ásatási helyszínek, Major Balázs pályafutásának eddigi fontosabb állomásai. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve az erbíli Szaláhaddín Egyetem Régészeti Tanszéke tavaly novemberben az ő vezetésével kezdte el az észak-iraki kurd erődítmény, Dwin várának és környékének feltárását. A kurdisztáni misszióról, az első terepmunkákról és az ötéves kutatási program nyitányáról beszélgettünk.

 

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.