Nagyböjti lélekkel hitről, nevelésről

Szerző:

„Szellemi vitamin” Balás Béla kaposvári megyés püspöktől

 

„Jaj, olyan ciki, hogy az igazgatónő is itt van” – vetette oda a bakfislány Kiss Katalinnak, a keszthelyi Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának, aki e megjegyzésre szeretetteli öleléssel válaszolt. Mindez azon a nagyböjti találkozón történt, amelyen többségében a Somogy megyei gyermekvédelmi és szociális intézmények lelkigondozással foglalkozó, szervező-koordináló munkatársai vettek részt a balatonboglári Kikötő Gyermekotthonban. Balázsné Jarabek Katalin igazgató meghívta azon társintézmények vezetőit is, ahol védenceik tanulnak. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) Somogy Megyei Kirendeltségének munkatársai a hit évében rendezett sokszínű programsorozatot követően negyedévente közös eszmecserére hívják az ellátórendszerben dolgozó mentálhigiénés, lelkigondozó szakembereket, hogy ötletbörze keretében osszák meg a hit hídján tett apró lépéseik örömét, s hogy maguk is erőt nyerjenek e közösségi alkalmakból.

A szegényekért és az elesettekért

Szerző:

In memoriam Hagyó József

 

Hagyó József, a Jézus Kistestvérei (Petits Frères de Jésus) szerzetesrend mindmáig egyetlen magyarországi tagja február 6-án a földi rendből a mennyei rendbe költözött.

Jászberényben született, családja rövidesen Budakeszire, majd Budapestre, a Ferencvárosba költözött. A Regnum Marianum, a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete (KIOE) és a Gát utcai templom hitélete érlelte meg benne a papi hivatást. Az esztergomi szemináriumban tanult, 1955-ben szentelték pappá. Ezt követően 1956 szeptemberéig a Bakáts téri Szent Ferenc-plébánia káplánja volt. Innen a budapest-törökőri Lisieux-i Kis Szent Teréz-plébániára került. 1956 őszén az iskolákban tartott hittanórákat. Büntetésből Esztergomba került káplánnak, de onnan is visszajárt a fővárosba, a regnumos paptársakkal tiltott lelkipásztori munkát végzett az ifjúság körében.

Az élet iskolája – tanuljunk Szent Benedektől!

Szerző:

A Szociális Testvérek Társaságának kezdeményezése

 

Ha életvezetési tanácsot vagy szakkönyvet keresünk, választékban manapság nincs hiány. És ez alapjában véve jól is van így. Azt mutatja, vágyunk a harmonikusabb életre, igényünk van az útmutatásra, készek vagyunk a tanácsok elfogadására, és még mindig taníthatóak vagyunk. A kérdés csak az, kitől akarunk tanulni. Kinek a tanítványai leszünk.

A Szociális Testvérek Társasága a szerzetesek évében egy olyan mesterhez fordul tanácsért, akitől szerzetesi lelkiségének alapelemeit örökölte, s aki maga is végigjárta az élet iskoláját. Egy olyan tanítóhoz, aki eredetileg csak azokat akarta tanítani, akik köréje gyűltek. Benedictushoz, akinek neve azt jelenti: áldott.

Szakrális téma – monumentális méretekben

Szerző:

Aba-Novák-freskók a Martsa-műteremben

 

Szeged városa nagy munkában van mostanában: kétmilliárd forintból megújítják a Fogadalmi templomot. A munkálatok során helyreállítják a Dömötör-torony belsejét is. A torony Szeged legidősebb, XI. századi alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A város 1913-ban döntött úgy, hogy lebontja e templomot, és a helyén építik fel a Schulek Frigyes tervezte Fogadalmi templomot. A Szent Demeter bontásakor került elő a falába épített Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. A tornyot Rerrich Béla restaurálta, falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a XII. századi kőbárányt illesztették.

A mulandóság vigaszában

Szerző:

Erdélyi Zsuzsanna ravatalánál

 

Nem lehet a fényt elorozni. Ravatalnál is megragyog. A lélek kétágú szivárványa reménységet tűz homlokokra, koporsókra. Összeköt a Magassággal. A kezeket is át- meg átfonja.

Nem ment el. Akit körülvesznek, annak odaát kezdődik új élete, amit a csend is igazol, barátok, családtagok, tisztelők – nagyszámú jelenlévők gondolataiban, imádságában, az emlékezés perce, mely talán „kilóg az időből”.

Jól találták el az irányt

Szerző:

Tököl, ahol szépen zsendül az élet

 

Szeretek megérkezni számomra ismeretlen városokba. Várom, milyenek lesznek az első benyomások, majd igyekszem – apró jelekből – minél inkább megérteni az ottani embereket. Milyen lehet abban a környezetben élni? Ezzel a hangulattal és figyelemmel érkeztem meg Tökölre a közelmúltban. A Budapesthez közeli település – látótávolságban a lakihegyi adótorony – az én nemzedékem számára azzal írta be magát az emlékezetbe, hogy 1956-ban az itteni szovjet laktanyába hívták tárgyalni Maléter Pált és kíséretét, majd ejtették foglyul őket. A múlt emlékét azonban felváltja most a jelen: gyönyörű vonalú, megnyerő épület mellett haladunk el, ez a városi bölcsőde, mellette az elegáns művelődési központ, két frissen festett templomtorony emelkedik odébb, a református és a katolikus.

„Eltakarták az arcát”

Szerző:

Mk 14,1–15,47

 

A virágvasárnapi szentmise evangéliuma Jézus szenvedéstörténete. A passió az evangéliumok legelőször kikristályosodott szövege, a legrégebben megfogalmazódott hagyomány. Nem Szent Márk stílusjegyeit viseli, és ebben az értelemben elüt az evangélium többi részétől, mert Márk átveszi a már készen megfogalmazott szöveget. A passió ősi változata feltehetően Jeruzsálemben keletkezett Krisztus után 36 előtt. A Márk-evangéliumban található passiószöveg ugyanis nem említi Kaifás nevét, hanem csak így utal rá: „a főpap”. Ez valószínűleg annak a jele, hogy a szöveg akkor kristályosodott ki, amikor még Kaifás volt a főpap.

Nagy Szent Leó és a liturgikus év teológiája

Szerző:

A Római liturgia történetéből

 

„Krisztus életének misztériumai alapozzák meg mindazt, amit most Egyháza szolgái által a szentségekben kiszolgáltat, mert »ami Üdvözítőnkben látható volt, átment a szentségekbe «” – olvassuk a Katolikus Egyház Katekizmusában (n. 1115). Az utolsó félmondat idézet Nagy Szent Leó egyik, mennybemenetel ünnepén elmondott beszédéből.

Az V. század közepére, amikor Leó elfoglalja Péter székét, tulajdonképpen már kialakul a liturgikus esztendő, a legfontosabb két ciklusával, a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörrel. A szent pápa munkásságának éppen a liturgikus esztendő ünnepeihez kötődő homíliák a legszebb gyöngyszemei, amelyek nem pusztán nagyszerű rétori és lelkipásztori vénájáról tesznek bizonyságot, de azt is jól mutatják, hogy a liturgia ünnepléséből kiindulva lehet talán a legelevenebb teológiát művelni.