A felemelő szeretet bajnoka

Szent Márton tiszteletéről rendeztek konferenciát Szombathelyen

 

Via Sancti Martini – Szent Márton útjai térben és időben címmel rendezett konferenciát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Szombathely önkormányzata, a Szent Márton Programiroda és a Szombathelyi egyházmegye. A tanácskozás a 2016-os Szent Márton-emlékév beharangozó rendezvénye volt.
Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: „Lehet, hogy Szent Márton pannonhalmán született, de Szombathelyen biztos.” Mint elmondta, azt szeretnék, „hogy Szent Mártonról mindenkinek Szombathely jusson az eszébe, Szombathelyről pedig Szent Márton”.

A cserkészet volt a menedék

Csonka Ferenc cserkész-papra emlékeztek Kővágószőlősön

 

Bensőséges közösségi esten vettünk részt március 20-án, Kővágószőlősön a Búzás Andor Művelődési Házban. De ne fussunk ennyire előre az időben! A kővágószőlősi hívek – és néhányan Pécsről – délután végigjártuk a keresztutat, amelyet Udvardy György pécsi megyés püspök vezetett Hamzau Relu plébánossal. Sokan gyűltek össze családok, fiatalok és idősebbek, akik szeretettel vették körül az elöljáróikat. A keresztvivő ministránsok átéléssel és nyitott szívvel imádkoztak, hallgatták a stációknál elhangzó meditációkat. Kicsit Rómában érezhettük magunkat. A keresztutat pedig ünnepi esemény követte: koszorúzás.

A nem római kultúrák hatása

A római liturgia történetéből

Az Egyesült Államokra szokás azt mondani, hogy „a népek olvasztótégelye”, vagyis olyan közösség, amely sajátos kulturális egységbe olvasztja a területén megtelepedő népeket kultúrájukkal, szokásaikkal, vallási és világnézeti különbözőségeikkel. E felfogástól igen messze esik az, amit mi egyházunk katolicitásáról hiszünk. A római egyház liturgiájára azonban, némi pontosítással, igaznak tűnik ez az állítás, hiszen az idők során számos nép és kultúra érzés- és kifejezésvilágát „olvasztotta” magába.

A hét szentje: Edmund Ignatius Rice (Május 5.)

Ír katolikus gazdálkodócsaládba született 1762. június 1-jén, negyedikként hét fivér között, de volt még két féltestvére is, édesanyja első házasságából. Abban az időben a protestáns többségű ír parlament katolikusellenes törvényeket hozott, többek között betiltották a katolikus iskolák működését. Ezért, mint akkoriban minden ír katolikus gyerek, Edmund is úgynevezett sövényiskolákban tanult – a helyi műveltebb emberek a szabadban (a sövények mentén) oktatták a gyerekeket, szájhagyomány útján adták át a hitismereteket, hogy ne legyenek írott dokumentumok.

Kihasítani egy szeletet a világból, és visszaadni Istennek

A soproni Árpád-házi Szent Margit-templom az építészet mérlegén

 

A soproni Lőverekben Pápai Lajos győri megyés püspök március 1-jén szentelte fel az Árpád-házi Szent Margit-templomot. Az eseményről az Új Ember is készített riportot (március 8-ai lapszám). Évtizedek várakozása és imádsága teljesült, melyben a hívek szándékát a püspök megbízásából és támogatásával Bognár István plébános fogta össze.

Templomot építeni annyi, mint kihasítani egy szeletet a világból, és visszaadni Istennek. Az istenháza megszentelt terében az anyag eléri rendeltetésének csúcsát: hordozza a szentet. Ennél többre már nem viheti. Megfoghatóvá, láthatóvá alakítja a végtelen igazságot és a szeretetet. Épített tereink vésőként hagynak nyomot, melyet vagy érvényesnek tekintünk, vagy testidegenként fogadunk, szenvedünk el. A templom célja az örökkévaló és az időben utol érhető közti kapcsolat létrehozása, amelyben a személyes hit közösségivé, egyháziassá, sőt kozmikussá tágul. Egyszerre kétféle látásmód valósul meg: az ajándékozó Istené és a befogadó emberé.

Rejtőző virágok

Aranyrózsát festettek a számlapra, mint Voznyeszenszkaja Paradicsomában a boldog lelkeknek, akik még várták helyüket, ahol tüskék ágaskodtak, és a tüskék között apró, vérvörös virágok nyíltak, mint megannyi vércsepp. Az idő méretlenül haladt, így nem volt nehéz Ravennából egyenesen hazám földjére, a Mátrába érkeznem. Egy pap várt rám, ki tudja hány éve szolgál a fenti templomokban. Könyvtára lenyűgöz, homíliái (pár percesek) után mondogatom, kár, hogy nem folytatja…

Ismét látogatható az Országgyűlési Múzeum

A korábbinál kisebb, ugyanakkor napjaink vizuális követelményeihez igazított kiállítást láthatnak az érdeklődők. A márciustól látogatható Országgyűlési Múzeum elődje 1929-ben nyílt meg. A kiállítás alapját ebben az időben a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának tárgyai adták. A múzeumot 1933-ban tizenhét helyiségre bővítették. Állománya folyamatosan gyarapodott a beérkező ajándékokkal, híres politikusok és államférfiak hagyatékaival, valamint rendszeres vásárlással. Öt évvel később már huszonnégy terme volt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949-ben felszámolta az intézményt; gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumba helyezték át.

Viaszvirág

Manapság, amikor a művirágok elárasztják a piacot, létezik néhány olyan élő növény, amely megcsúfolja a fröccsöntőipart: annyira tökéletes, mintha porcelánból vagy viaszból öntötték volna.

A Kelet-Ázsiából származó viaszvirág (Hoya) vastaglevelű kúszónövény, amely tavasszal és nyár elején hozza rózsaszínűtől piros árnyalatig terjedő virágait. Ha megtaláljuk számára a megfelelő helyet a lakásban, hosszú évekig gyönyörködhetünk benne. Hová is tegyük? Kedveli a száraz a levegőt, a sok fényt, ám óvjuk a közvetlen napsugárzástól. Kiváló ámpolnanövény, ezért legjobb, ha ablak fölé akasztjuk, ahol a függönyön át szűrt fényt kap.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.