Emlékezet és bizonyíték

Emléktábla-avatás a lengyel plébánián

 

„Emlékeztet a háború alatti szenvedésekre, s bizonyítja, hogy még a legborzalmasabb időkben is meg lehet találni a jó emberek barátságát, akikre mindig számíthatunk.” E szavakkal avatta fel Roman Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete azt az emléktáblát, amelyet április 26-án, a II. világháború befejezésének 70. évfordulóján helyeztek el a kőbányai lengyel templom falán a Magyarországon befogadott lengyel menekültek lelkipásztori gondozását végző püspökök és papok tiszteletére.

A Kúria döntése

Nem történt szegregáció Nyíregyházán

 

A Kúria teljes egészében elutasította április 22-én a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.

A bírói indokolás szerint az ügyben – amelyről az Új Ember előző lapszámában írtunk, s amelyet korábban riportban is bemutattunk – nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyermeküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.

Nagy örmény szentté avatás

Az örmény apostoli ortodox egyház feje, II. Karekin katholikosz április 23-án a Jerevántól húsz kilométerre fekvő örményországi Ecsmiadzin egyházi központban, a világ legrégebbinek tartott keresztény székesegyházában szentté avatta az 1915–1917-es népirtás áldozatait, akiknek számát mintegy másfél millióra becsülik.
Az örmény egyházban ötszáz év óta ez volt az első szentté avatás. Az eseményen hatvan ország egyházi és állami küldöttségei vettek részt. Ferenc pápát és a katolikus egyházat Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke képviselte, aki április 24-én Jerevánban, az örmény keresztény népirtásra emlékező központi megemlékezésen felolvasta Ferenc pápa üzenetét.

Földrengés Nepálban

Több ezer ember a 7,9-es erősségű földmozgás áldozata

 

Nagy erejű, az újabb jelentések szerint 7,9-es erősségű földrengés rázta meg április 25-én a dél-ázsiai Nepált. Több mint háromezer ember meghalt, és hatezer-ötszáznál is több a sérült. A fővárosban, Katmanduban sok épület romba dőlt, a történelmi belváros szinte teljes egészében elpusztult.
A földrengés mintegy másfél percen át tartott, és károkat okozott a szomszédos Indiában és Bangladesben is. India északi részén is sok ember lelte halálát az összedőlő házak romjai alatt.

A vallási tényezők szerepe korunk fegyveres konfliktusaiban

Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban – ezzel a címmel tartottak nemzetközi konferenciát április 23-án, Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Konrad-Adenauer-Stiftung szervezésében az NKE Ludovika téri épületében.

A fegyveres konfliktusok ma az egész világ létét fenyegetik, nem állnak meg a határokon – mondta a megnyitón Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

A nagymamák halhatatlanok

Nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolnék a nagymamámra, akinek azért is hálás lehetek, mert felnevelte az édesanyámat. Anyák napján rá is emlékezem, és igyekszem minél több régi történetet mesélni a kislányomnak. Az emlékek révén ugyanis mama és mindenki más, aki már nincs velünk, mégis él. Eleven társunk, aki talán őr angyalként vigyáz ránk. Sokszor emlegettem már őt, írtam róla, hiszen mellette nőttem föl. Tőle kaptam az első imakönyvemet. Ő ajándékozott meg egy kék fedelű emlékkönyvvel, amelybe bejegyezte útravalóul: „Légy szerény, mint az ibolya, melyet sötétben is elárul illata.”

A gyerek csak keresi a szót…

Milyen csodálatos, hogy ilyen jól tartja magát a dédi, hála legyen érte a Jóistennek. Tessék, még a srácokkal is mennyire szót tud érteni, mintha mit se számítana neki a köztük lévő nyolcvanévnyi korkülönbség. Nagyon csipázom érte, irigylem az imponálóan friss bölcsességét. De azért most már jó lenne, ha nem sütne-főzne mindig terülj-terülj asztalkám szintű lakomákat a családi alkalmakra. Nem mintha nem ízlene a kínálata. Mindig pazar a menüsora, most is az volt, pedig a sonkafőzés szinte már művészet, a mennyei süti-kedvenceink elkészítéséről nem is szólva. Csak hát nyilván alaposan belefárad az ilyesfajta készülődésekbe. Inkább lazítania kellene már egy kicsit. De persze úgysem fog, amíg az ereje engedi. Legyen hát úgy, ahogy neki jó… – morfondírozott egy sort Z., miután a húsvéti locsolkodás után elköszönt két fiával a család legidősebb megöntözendő tagjától.

„Májusi-karácsonyban”

Anyák napi riportunk – vendégségben a Kubik családnál. – Hét gyermek, egy szorgos anya és egy lelkes apa története mesébe illően indul: a fiatal férfinak megtetszik a nő, udvarol neki, majd három nappal később megkéri a kezét. A nő még húzódozik egy kicsit, de három hónap elteltével igent mond. A döntést eljegyzés és egy karácsony előtti, téli esküvő követi. Ildikó és Zoli már a házasságuk elején tudták: legalább öt gyermeket szeretnének. Végül heten születtek meg. A két lány és az öt fiú mozgalmas életet él a békés családi fészekben: rengeteget pingpongoznak, fociznak, utaznak és játszanak. A házastársak bíztak magukban, a munkabírásukban és abban, hogy ha becsülettel teszik a dolgukat az életben, akkor a nehézségek megoldódnak. Tavaly novemberben, két héttel legutóbbi szülése után Ildikó súlyos betegségen esett át. Ezt követően a család új utakra indult: hitet és befogadó közösséget keresett és talált. A kezdetekről, a hétköznapokról, a hit kereséséről és a közösség fontosságáról beszélgettünk, vendégségben a Kubik családnál.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.