A vallási tényezők szerepe korunk fegyveres konfliktusaiban

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője köszöntőbeszédében arra figyelmeztetett, hogy a vallási vezetőknek tekintélyükből eredően felelősségük van a megbékélés elősegítésében és a stabilitás megteremtésében.

Erdő Péter bíboros A vatikáni diplomácia mozgástere és lehetősége napjaink konfliktusainak tükrében címmel tartott előadást. A bíboros szerep- és feladatmeghatározással kezdte ismertetését: A diplomáciai tevékenységet az Apostoli Szentszék végzi, amely a katolikus világ egyház központi szerveinek összessége. Így magában foglalja többek között az államtitkárságot, amely az egyes országokkal – jelenleg száznyolcvan állammal – fenntartott diplomáciai kapcsolat szuverén nemzetközi jogalanya. Képviselőinek, a pápai követeknek feladatuk a képviselet az államok és a nemzetközi szervezetek irányában, illetve a helyi katolikus közösségek és a pápa közötti kapcsolat ápolása is. Küldetésüket a Lukács-evangéliumból ismert, Szent Péternek szóló jézusi mondás határozza meg: „Hogy megerősítsd testvéreidet.” Feladatuk továbbá a kapcsolattartás a nem katolikus keresztény közösségekkel, amelynek különleges jelentősége van akkor, amikor ez a helyi egyházi közösségeknek történelmi vagy etnikai okok miatt nehezükre esik. A pápai követek így tevékenységük révén hozzájárulhatnak egy-egy ország vagy régió belső békéjének és haladásának előmozdításához.

Erdő Péter bíboros a szentszéki diplomácia tevékenységének bemutatására számos példát hozott a közelmúlt és napjaink történéseit vizsgálva. Kiemelt területként említette az üldözött vagy diszkriminált katolikusok és más keresztények érdekében való fellépést.

Nem egyszerű kérdés azonban, hogy milyen diplomáciai eszközök állnak a Szentszék rendelkezésére feladatának teljesítése során – fogalmazott a bíboros. Lényegesek a szentszéki megnyilatkozások, de a puszta nyilatkozatok általában nem elég hatékonyak – mutatott rá. Ezért az erőszakhullámok megfékezése érdekében a pápa személyesen fordul a világ vezetőihez. Ha a fenyegetés közvetlenül valamely állami hatóság részéről éri az egyházat vagy a hívőket, akkor a nemzetközi kapcsolatok keretében tehet lépéseket a Szentszék a helyzet javítása érdekében.

A diplomáciai kapcsolatok fontos szerepet töltenek be az egyházat, a hívő közösséget érintő humanitárius katasztrófahelyzetek során is. A haiti földrengés idején például segíteni kellett abban, hogy a segélyszállítmányok valóban a rászorulókhoz jussanak el, és ne fegyveres bandák kezébe kerüljenek. A Caritas Internationalis gyakran végzi munkáját a szentszéki képviseletekkel együttműködve.

Szörnyű vérengzések, üldöztetések után igen nagy feladatot jelent az érintett országok számára a személyes és társadalmi sebek gyógyítása, a múlttal való szembesülés. A vértanúk boldoggá és szentté avatása hozzájárul ahhoz a gyászmunkához, amelynek révén a szörnyűségeket átélt társadalmak igyekeznek feldolgozni a múlt szenvedéseit. A vértanúk példája és tanúságtétele felszólítást jelent a megbocsátásra is – hangsúlyozza a Szentszék. Irányítását követve a helyi püspöki karok is ebben a szellemben segítik a múlttal való szembenézést, s ennek megfelelően reagálnak a jelen konfliktusaira is.

Ugyancsak ebbe az irányba mutat a népek közötti érzelmi, kulturális, emberi megbékélést előmozdító számos törekvés, a nemzetiségi közösség anyanyelvi lelkipásztori gondozása, a püspöki konferenciák közötti megbékélési nyilatkozatok ünnepélyes aláírása.

A jószolgálati hivatás gyakorlása mindmáig megmaradt a vatikáni diplomácia törekvései között. A Szentszék sikeres közvetítőszerepet játszott például az argentin–chilei határvitában, vagy legutóbb 2013 szeptemberében a szíriai polgárháborúba való külföldi beavatkozás megakadályozása terén, amikor Ferenc pápa világméretű imaakciót hirdetett a bombázások elkerülése érdekében. A Szentszék részt vett Kuba és az Egyesült Államok közeledésének elősegítésében is.
Erdő Péter külön is megemlítette a szentatya tavaly őszi látogatását az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban. E fórumokon elhangzott beszédeiben mindenekelőtt földrészünk problémáiról és az európai ideálokról ejtett szót, illetve azt hangsúlyozta, hogy Európának újra fel kell fedeznie saját arculatát és lelkiségét.

(A konferencia előadásaiból további részleteket közlünk következő lapszámunkban.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..