Bátyám, „Jancsika”

Kitüntetett, de egyszersmind kényes, visszaélésre, in­tim­pis­tás­ko­dásra csábító élethelyzet, ha valaki egy jelentős költő, egy Költő vagy bármilyen művész közeli családtagjaként ragad tollat – vagy billentyűt. Kovács Péter, a jeles művészettörténész-muzeológus, Pilinszky János unokaöccse, keresztfia és bérmafia új könyvének – s egyben második önéletrajzi kötetének – már a címében is valami nagyon szeretni valót és tapintatosat ígér. A „Pilinszky közelében” végtelenül szerény megfogalmazása annak a szimbiózisnak, annak a katolikus nagycsaládi közösségnek, amelyben Pilinszky János nővérének, Veronika/Erikának a legidősebb fia és egyetlen fiútestvére, a költő élt.

„Nem önmagát hirdeti, és nem önmagát dicsőíti meg”

Mit tanít az egyház a Szentlélekről? „Az, akit az Atya a szívünkbe elküldött, Fiának Lelke, valóban Isten. Ő, az Atyával és a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük mind a Szentháromság belső életében, mind az Ő világnak szóló szeretet-ajándékában” – olvashatjuk a Katolikus Egyház Katekizmusában. A Szentlélekről szóló tanítás hitünk része, ennek ellenére sokan kevéssé ismerik annak tartalmát. Pünkösdi interjúnkban Puskás Attilát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikaprofesszorát kértük, világítsa meg olvasóinknak, mit tanít a Szentlélekről az egyház.

A kínai festő békessége

A XX. századi kínai festészet egyik nagy mestere, Qi Baishi (Csi Paj-si) festményei június 28-áig tekinthetők meg a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás mintegy száztíz képe a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből való. A megnyitóra magas rangú kínai delegáció is érkezett. A két ország együttműködését is jelképezi a tárlat, hiszen amíg Budapesten Qi Baishi festményeiben gyönyörködhetünk, addig Kína több nagyvárosában Munkácsy Mihály képeivel ismerkedhetnek az érdeklődők.

Áldás a motorosoknak

Különleges környezet adott helyet május 16–17-én a IV. Dunakanyar Motoros Találkozónak: a résztvevők ezúttal – hagyományteremtő szándékkal – Vác szépséges búcsújáró helyén, a Hétkápolna-kegytemplomnál vertek tanyát.

„Hogy elmondjam…”

A porajmos, avagy a roma holokauszt túlélőjének megrendítő története – Rita Prigmore csupa szív cigányasszony, igazi szeretnivaló nagymama. Megrázó történetet mesél, a saját élettörténetét. Az édesanyja, mielőtt sterilizálták volna, teherbe esett. 1942-ben a Gestapo abortuszra vitte az asszonyt, ám kiderült: ikreket vár. Mivel a würzburgi klinikán dolgozó Heyde professzornak kísérleteihez ikrekre volt szüksége, aláírattak vele egy nyilatkozatot, miszerint tanulmányok céljából átadja a náciknak a születendő gyermekeket, máskülönben családjával együtt deportálják Auschwitzba.

Felkészülő: Egy nyelven beszélnek

Pünkösdkor újra és újra elhangzik, hogy a bábeli nyelvzavar újszövetségi feloldása a Szentlélek kiáradásának csodája, amikor „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni” (ApCsel 2,6). Mégis, legfájdalmasabb tapasztalatunk talán éppen az, hogy folyamatosan félreértjük egymást, és így nem tudunk kapcsolódni egymáshoz.

Rendet visz a világba

Szent Benedek és a bencés spiritualitás. Ezzel a címmel nyílt meg a pannonhalmi főapátság idei kiállítása, amely szeptember 30-ig látható a tavaly átadott majorsági épületben. A kiállítás témáját a megszentelt élet éve adta, emlékeztetett Várszegi Asztrik főapát, majd a benedeki Regulát említve megállapította: „A Regula rendet visz a világba.” A kiállítás arról is hírt ad, hogy az istentisztelet gyakorlásából hogyan született meg mindaz, amit európai kultúrának nevezünk, s ebben mennyire jelentős szerepet játszottak a bencések. Így kapcsolódik össze a kultusz és a kultúra. Kusler Ágnes művészettörténész, a kiállítás rendezője vezetett végig a különleges – mondhatjuk, egyedülálló – látnivalót is kínáló tárlaton.