Hetvenéves az Új Ember: Rátkai Balázs főszerkesztő köszöntőjével, illetve Pilinszky János egyik jegyzetével emlékezünk meg az évfordulóról. Emellett bemutatjuk a budai Szent Ferenc Kórház rehabilitációt segítő tanösvényét, a Karitász menekülteket segítő tevékenységét és négy testvér örökbefogadásának megható történetét.
Beszélgetés Dejcsics Konrád bencéssel – A fiatal bencés szerzetes Vas megyéből, Szombathelyről származik. Apai ágon a nyugati országhatár mentén élő horvát elődökre tekint vissza. A Dejcsics név valószínűleg a deutsch német kifejezésre utal, elképzelhető, hogy sváb vagy osztrák eredet is fölismerhető a családban, bár nemzedékek óta magyar tudattal élnek.
A forró nyári napok idején a madarak is keresik azokat a helyeket, ahol inni és fürödni lehet. A Népligetben több állandó vizű kis tócsát ismerek, és bármelyik felé járok, mindig megállok néhány percre, hogy figyeljem az oda érkező szomjas vendégeket.
A budapesti Szent Ferenc Kórház a Sanofi gyógyszeripari vállalat támogatásával és a Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők rehabilitációját szolgáló erdei tanösvényt hozott létre az intézmény közelében. A program neve Út az egészséghez. Fotó: Kissimon István
Az új szerzemény most a Magyar Nemzeti Galériában – Ez valahogy úgy van, mint a sportvilágban. Jelentős anyagi ráfordítás, beruházás, nagy energiabedobás a közreműködők részéről… Drukkolunk nemzeti színeinkben induló versenyzőinknek, csapatainknak. A siker, a dicsőség közös, mindannyiunkat érint, örömmel és büszkeséggel tölt el. Még akkor is, ha az adott terület nem áll érdeklődésünk homlokterében. Elraktározzuk, felidézzük, tudunk róla. Mert az eredmény örökre a miénk is. Olimpiai éremtáblázatunk világviszonylatban imponáló. Egy szétcincált, körberágott ország nagy gyűjteménye. Öntudat-erősítő. Akárcsak a Szépművészeti Múzeum világhíres kollekciója. Az épület ugyan 2018-ig zárva, de az ott őrzött remekművekből válogatott tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. E „best of” kiállításon bemutatják az új szerzeményt is: Tiziano Madonnáját.
Arcok és vallomások a Shalom közösség siófoki „örömtáborából” – „Szükségünk van reverenda és fátyol nélküli szentekre. Szükségünk van farmeros és tornacipős szentekre. Szükségünk van szentekre, akik moziba járnak, zenét hallgatnak, és a barátaikkal sétálnak. Szükségünk van szentekre, akik Istent teszik az első helyre, de az egyetemen is kitűnnek. Szükségünk van szentekre, akik időt találnak a mindennapi imára, és képesek a tiszta szerelemre. (…) Szükségünk van a világban élő szentekre, a világban megszentelődő szentekre, akik nem félnek a világban élni. Szükségünk van kólát és hot dogot fogyasztó, internetező és iPodot használó szentekre. Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik az Eucharisztiát, és nem szégyellnek a hétvégén sört inni vagy pizzát enni a barátaikkal. Szükségünk van olyan szentekre, akik szeretik a mozit, a színházat, a zenét, a táncot, a sportot. Szükségünk van társaságot kedvelő szentekre, akik nyitottak, normálisak, barátságosak, vidámak és jó barátok. Szükségünk van olyan szentekre, akik a világban élnek, meg tudják ízlelni a világ jó dolgait, mégsem világiasodnak el.” Ez a többnyire Ferenc pápának, néha II. János Pál pápának tulajdonított írás, amelynek szerzője, meglehet, hogy valójában egy ismeretlen brazil, igencsak aktuális és életszerű: mert akárhogy is, a „shalomosok” épp ilyenek.
Csontváry gyűjteményes kiállítása a budai Várban – „Csontváry megállt a Japán kávéház ajtajában, a művészasztal felé fordulva mereven kinyújtotta karját az őt vidáman üdvözlő művészek felé, s néhány egészen rövid mondatot hallatott. Mint valami isteni kinyilatkoztatást. Reggel az újságban olvasta, hogy I. Ferenc József, a császár és király, akit ő mindenekfölött tisztelt, megbetegedett. Most bejelentette: – Elküldtem a sürgönyt: »Királyt kitenni a napra, Csontváry«” – emlékezik Herman Lipót Művészasztal című könyvében. A távirat szövege egy rendkívüli ember üzenete volt a császárnak, amely tömören és lényegre törően jellemezte a festő művészi hitvallását, képeinek legfontosabb témakörét.
Szolidaritás projektet indított el a Jeruzsálemi Illés Intézet, a Knesszet elnöke, számos rabbi és a Jeruzsálemi Patriarchátus „A barátság visszaállítása” néven. A kezdeményezés célja, hogy helyreállítsák a Tabgha templomhoz tartozó leégett épületeket, nem utolsó sorban pedig a barátságot a keresztények és zsidók között. A Genezáreti tó mellett fekvő templomot valószínűleg zsidó szélsőségesek gyújtották fel június … Olvass tovább