Gyermekek életéért zarándokolnak a vízilabdázók – Nem mindennapi vállalkozásba fogott a magyar férfi vízilabda-válogatott két Marcija: Szivós Márton és Tóth Márton kerékpárral vágott neki a Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab-zarándokútnak, az El Caminónak. Céljuk, hogy segítsenek a daganatos és leukémiás gyermekek kezelésével foglalkozó Tűzoltó utcai gyermekklinikának, illetve az intézményt támogató Őrzők Közhasznú Alapítványnak.
Életének nyolcvankilencedik évében, augusztus 17-én reggel Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom–budapesti érsek visszaadta lelkét Teremtőjének. Budapesten szentelték pappá 1951. március 3-án. VI. Pál pápa 1978. március 2-án címzetes bavagalianai püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Püspökszentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt. Az esztergomi érseki székre való kinevezése 1987. március 3-án történt, így Magyarország prímása … Olvass tovább
Nagyboldogasszony ünnepén az ősi pusztacsatári templomnál – Nagy csönd a csönd… S ebben a csöndben megszólít a hely szelleme, vagy akár nevezhetjük egy meghatározhatatlan érzésnek is, amely figyelemre, válaszra készteti a vándort. Noszogatja, hívja a természeti környezet. Lépj közelebb, ismerj meg, e halban, vadban, gyümölcsben gazdag szép tájon hazára lelhetsz. Hogyan másként találhatta volna meg az ember otthona helyszíneit, ahol felépítheti házát, gyarapíthatja családját, mint úgy, hogy hallgatott, s mindjárt válaszolt is a teremtett világ szavára.
Megrendülten értesültünk Paskai László bíboros úr haláláról. Nehéz években vezette az Esztergomi, majd az Esztergom–budapesti főegyházmegyét, olyan időszakban, amikor megváltozott az ország és az egyház egész élete. Ez az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, amikor hazatért Mindszenty bíboros úr, és újratemették Esztergomban. Ez az időszak, amikor kétszer is pápalátogatásra került sor Magyarországon: először 1991-ben, aztán 1996-ban. Ez az időszak, amikor rengeteg új egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak.
Roger testvér születésének centenáriumán 1983-ban történt első budapesti látogatása jut eszembe. A kommunista hatalom birtokosai nem viselhették el, hogy Gaizler Gyula orvos, a korabeli katolikus szellemi élet jeles képviselője hatósági és egyházi engedély nélkül, személyes ismerőseként meghívja Magyarországra a taizéi közösség világhírű vezetőjét.
Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva az ősi pusztacsatári templomról készítettünk riportot. Roger testvér születésének centenáriuma, illetve halálának tízedik évfordulója alkalmából egy képes megemlékezés, valamint Rónay György 1969-ben megjelent írása olvasható lapunkban. Írunk Sík Sándor első köztéri szobrának avatásáról, a pszichológia és a vallás kapcsolatáról, valamint Viszák újjászülető falusi életéről is.
A ferences öregdiákok – barátokkal, ismerősökkel kiegészülve – ismét nekivágtak immár évenként szokásos autóbuszos zarándoklatuknak, Szent Ferenc nyomában. A szervezés munkáját az Udvarhelyi testvérpár, Olivér és Nándor vállalta most is magára, a lelkivezető pedig hagyományosan Tömördy Viktor atya, ferences szerzetes, főiskolai tanár, egyháztörténész volt. Az idei út különlegességének számított, hogy velünk tartott Prokopp Mária, az ELTE emeritus professzor asszonya, a ferences világi rend tagja, aki bámulatra méltó szaktudásával és lelkesedésével szinte egyetemi kurzust tartott a társaságnak az öt nap alatt. A Giottónak tulajdonított mondás kísért minket: „Mindenkinek bőven adj, feltűnés nélkül.” Így utazni jó, s eltűnődni közben, fölnyitni létezésünk egy újabb élmény-lapját. Sokfelé jártunk, sok mindent megtekintettünk ezeken a napokon, utunkat – és figyelmünket – elsősorban Szent Erzsébet életének egyes állomásai határozták meg.
Több mint egy éve már, hogy a Balkánon az évszázad, sőt, egyesek szerint az évezred legnagyobb árvize pusztított. Iszonyatos rombolás járt a nyomában, családokat tett tönkre, és sajnos számos halálos áldozatot is követelt. Az emberek azonban minden katasztrófa után újrakezdik az életüket, építkezni próbálnak a romokon. Most is ennek lehettünk tanúi. A gigászi munkának részese volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is.